A Makronóm Intézet friss kutatásában bemutatta, hogy mekkora jelentősége lehet a biotechnológiának a következő években. A bioműanyagok csökkenthetik a szén-dioxid-kibocsátást és a boltok polcain lévő termékek csomagolásait is környezettudatosabb alternatívára cserélhetik. A GMO alkalmazása ugyancsak egyre fontosabbá válik a klímaváltozás miatt – ezek a példák pedig csak kis szeletei a biotechnológiában rejlő lehetőségeknek.  

A Makronóm Intézet 2023-ban részletes kutatást végzett, amelynek elsődleges célja a magyar gazdaság kitörési pontjainak, illetve növekedési fókuszterületeinek meghatározása volt. A kutatás és a kapcsolódó elemzői tevékenység olyan területeket érintett, amelyek a 2023–2030-as időszak alatt lehetőséget adnak a gazdaság regionális súlyának és versenyképességének fenntartható növelésére. Az előző cikkben megvizsgáltuk a kiberbiztonság területét, most pedig a biotechnológiát mutatjuk be. 

A technológia rövid bemutatása 

A biotechnológia a tudomány és technológia alkalmazása élő szervezeteken, azok részein, termékein vagy modelljein azzal a céllal, hogy megváltoztassunk élő vagy élettelen anyagokat tudás, termékek vagy szolgáltatások létrehozásáért. Interdiszciplináris tudományág, amely ötvözi többek között az alkalmazott matematika, az anyagvizsgálat, a bioinformatika, a kémia és a produkcióbiológia, valamint a toxikológia tudományterületet. 

Az egészségügy, a mezőgazdaság, az élelmiszer-, a víz-, a gyógyszer-, a vegyipar és az egyéb feldolgozóipari ágazatok növekvő keresletet nyújtanak a biotechnológiai megoldásokra, amelyek segítségével innovatív termékekkel tudnak megjelenni és növelhetik a versenyképességüket. 

Felhasználási területek 

A témához kapcsolódó szakirodalmi kutatás, illetve az érintett interjúkat követően megállapítható, hogy a kitörési pont felhasználási területei közé elsősorban az egészségügyi technológia, az agrártechnológia, az élelmiszer-technológia és a vízgazdálkodási technológia tartozik. 

1. ábra – A biotechnológia elsődleges felhasználási területei 

Forrás: szakirodalmi források

A biotechnológia gyakorlati felhasználása

A biotechnológiának, ahogy azt a fentiek alapján is megállapíthatjuk, rendkívül széles körű a felhasználási területe, elég csak visszaemlékezni a koronavírus-járvány lezárását is elhozó mRNA-vakcinákra és az ahhoz kapcsolódó technológiára, amiért Karikó Katalint orvosi-élettani Nobel-díjjal jutalmazták tudóstársával együtt. Viszont most nem ezt a területet, hanem két másikat mutatunk be, a bioműanyagokat, valamint a génmódosított növényeket, amelyek hozzájárulhatnak az emberiség klímaváltozás ellen vívott harcához.

A bioműanyagok olyan műanyagok, amelyeket természetes anyagokból gyártanak, mint a keményítő vagy a különböző növényi olajok. Ezeknek az anyagoknak az a legnagyobb előnye, hogy nagy részük természetes úton le tud bomlani, ezenkívül pedig kevesebb üzemanyagot kell felhasználni az előállításukhoz. Becslések szerint ezen a téren már 2025-ig 15-20 százalékos csökkenést láthatunk, emellett a használatuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának a csökkenését is segítheti.

A bioműanyagok két legnagyobb piaca Európa és Észak-Amerika, de Ázsiában is egyre nagyobb a kereslet ezek iránt, ami leginkább a műanyagok használatának korlátozására vezethető vissza. Annak ellenére, hogy ezek a természetes úton lebomló anyagok egyre inkább teret nyernek, a csomagolásra felhasznált műanyagoknak egyelőre csak elhanyagolható részét teszik ki, 2019-ben az arányuk mindössze 0,5 százalék volt. Ez viszont feltételezhetően folyamatosan növekedni fog, például a Kína által hozott döntés miatt, amely szerint 2025-ig országszerte betiltják a nem lebomló műanyagok használatát

A bioplasztikok használatából és komposztálásából nagy előnyök származhatnak. Ha Európában ilyenekkel helyettesítenének minden műanyagot, akkor körülbelül 73 millió tonna szén-dioxiddal kevesebbet bocsáthatna ki a kontinens. Egy friss projekt pedig azt mutatta meg, hogy az újrahasznosítás során felhasznált szemét optimális felhasználásával létrehozott műanyagokkal egyetlen vállalat 30 ezer autó kibocsátását tudná semlegesíteni.

A globális felmelegedés a mezőgazdaságra is hatással van, így annak is reagálnia kell a változásokra. A biotechnológia ezen a területen is segítséget nyújthat a génmódosított növényeken keresztül. A GMO („genetically modified organism”) kifejezés minden olyan élőlényt takar, amelynek a DNS-ét módosították valamilyen technológia használatával. Így létrehozott növények már az 1990-es évek óta léteznek, és ezek fontossága egyre csak nő.

A génmódosított növények termesztése több szempontból is előnyös. Egyrészt ezek általában jobban ellenállnak a különböző vírusoknak és növénybetegségeknek. Másrészt, ami a klímaváltozás következtében talán fontosabb, a növekvő hőmérsékletre, valamint az egyre gyakrabban előforduló aszályos időszakokra is jobban tudnak reagálni, ezzel pedig megkönnyíthetik a gazdák dolgát. Emellett olyan körülmények között is lehet termeszteni őket, amilyeneken eddig nem, akár Afrikában is megteremtve a hatékonyabb termelés lehetőségét. Ráadásul azáltal, hogy ezeknek a növényeknek kevésbé szükséges az, hogy megműveljék a talajt, amibe ültetik őket, a mezőgazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátását is csökkentheti.

Az egyik legígéretesebb ezzel foglalkozó kezdeményezés a Kernza, amelyet az Egyesült Államokban fejlesztenek. Ennek az alapja egy évelő fű, és a kutatók célja az, hogy ugyanolyan terméshozama legyen majd, mint a hagyományos búzának. Ezt pedig úgy érnék el, hogy kihasználják a növény azon adottságát, hogy hatékonyabban tudja felhasználni a vizet. Amellett, hogy kevesebb vizet kell felhasználni a termesztése során, több nitrogént is köt meg, megelőzve ezzel azt, hogy az a természetbe kerüljön. A Kernza példája is alátámasztja az előbb felsorolt előnyöket, valamint azt, hogy milyen nagy potenciál rejlik a GMO-technológiában.

Piaci potenciál

A nemzetközi adatbázisok és a témával foglalkozó szakcikkekben foglalt információk alapján a biotechnológia globális mérete 2022-ben 422,7 ezer milliárd forint értékű volt, ám 2030-ra akár 1200 ezer milliárdosra is bővülhet, amely mintegy 14 százalékos évenkénti növekedés. Az előzetes várakozások szerint a magyarországi piac mérete elérheti az 6001 milliárdot is 2030-ra.

A globális piac már növekedési fázisban van, ennek köszönhetően – a kapcsolódó prognózisok alapján – a biotechnológiába történő befektetések akár középtávon (2025–2030 között) megtérülhetnek.

A felmérés alapján megállapítható, hogy kevés beszállító és kevés vevő van jelen a piacon, ami miatt erős versenyről beszélhetünk a 36 042 szereplő között, hiszen egyik oldal sem tér el nagymértékben a másiktól. A legnagyobb globális szereplők között egyértelmű az Amerikai Egyesült Államok vezető szerepe, az öt legnagyobb vállalat között találhatjuk az Amgent, a Medtronicot, a Mayo Clinicet, a Kite Pharmát, valamint a már sokak által ismert Pfizert. A V4-eket vizsgálva azt vehetjük észre, hogy Lengyelországnak több nagy cége is van (Aflofarm, Activeweb, Ryvu, Olimp Laboratories), ennek ellenére a legnagyobb régiós vállalat a nagy múltra visszatekintő magyar Egis Pharmaceuticals.

A biotechnológiának közepes az energiaigénye, és mivel Magyarországon nincs meg az iparágban használt alapanyagok nagy része, ezért jelentős az ország importkitettsége ezen a téren. Ezek a tényezők pedig megnehezíthetik az új szereplők piacra lépését.

Humánerőforrás-szükséglet

A technológiai kitörési pontokra általánosságban jellemző, hogy viszonylag magas a humánerőforrás-szükségletük, amely kifejezetten igaz a biotechnológia kapcsán is. Az érintetti interjúk tapasztalatai és a releváns szakirodalomban olvasottak alapján – a valódi kitörési ponttá váláshoz szükséges kompetenciák figyelembevételével – öt kiemelkedő szakmai végzettség – amelyek közül hármat is hiányszakmaként azonosítottunk – rajzolódott ki, amelyekre kiemelt figyelmet szükséges fordítani a következő években. Ezek a képzési területek az alábbiak:

Biomérnök: Kritikus a hiány. A hagyományos végzettségek megnevezése nem ad teljes körű képet arról, hogy milyen tudás szükséges. A technológiai, biológiai és gyógyszerésztudás hármasa fedi le a legfontosabb biotechnológiai igényeket.

Vegyészmérnök: Kritikus a hiány. A fizikai, kémiai és biológiai anyagok módosítására irányuló ipari folyamatok fejlesztésére, működtetésére szükségesek a vegyészmérnökök.

Biológus: Kritikus a hiány megalapozott tudású és felkészültségű szakemberekből.

Vegyész: A piaci szereplők véleménye alapján a vegyészképzést hasznos lenne kiterjeszteni a biologikumok irányába.

Gyógyszerész: A piaci szereplők véleménye alapján hasznos lenne a gyógyszerésztudás bővítése minőségbiztosítási és gyógyszerszabályozási irányokba.

Ne maradjon le!
Az MBH Bank Makronóm Makroverzum konferencia keretében a magyar gazdaságstratégia legfontosabb céljai mellett a gazdaság technológiai kitörési pontjait is megismerhetik a résztvevők 2023.11.20-án. A jegyértékesítés már elkezdődött. A részletekről itt tájékozódhat.