A technológiával a tudósok közel tízszeresére gyorsíthatják fel a szakfolyóiratok és adatbázisok áttekintését, ami jelentősen lerövidítheti az új gyógyszerek fejlesztési idejét.
Néhány órával az után, hogy a szenátus megerősítette Robert F. Kennedy Jr.-t az egészségügyi és humán szolgáltatások miniszteri posztján, Donald Trump rendeletet írt alá a krónikus betegségek elleni bizottság létrehozásáról.
Minden idők egyik legnagyobb brit egészségügyi adatszivárgását okozta a Synnovis elleni tavalyi kibertámadás. A londoni kórházak laborvizsgálatait végző cég 32,7 millió font kárt szenvedett, ami több mint hétszerese az előző évi profitjának.
Mi lenne, ha már nemcsak a tárgyaknak és a növényeknek, de nekünk is lehetne digitális másunk? Így ahelyett, hogy mi kísérleteznénk a különböző gyógyszerekkel, megnézhetjük, hogy a digitális ikrünk hogyan reagál rá.
A mesterséges intelligencia így vagy úgy, de átformálhatja Afrika jövőjét.
Az egészségügyi szolgáltatók és finanszírozók egyre gyakrabban kísérleteznek a fejlett technológiákkal, hogy javítsák a működést és csökkentsék a költségeket.
A feltörekvőben lévő digitálisiker-technológia akár életeket is menthet.
Nemrégiben kibertámadás érte a londoni kórházak egy részét, valószínűleg orosz csoportok keze van a dologban.
A mesterséges intelligencia térnyerésével egyre gyakoribb és könnyebben kivitelezhető a kiberbűnözés. Az egészségügyi létesítmények pedig csábító célpontok például a zsarolóvírusok írói számára.
A Nature magazinban két brit epidemiológus arról értekezik, hogy az egyenlőség elengedhetetlen a fenntarthatósághoz. Úgy vélik, az egyenlőbb társadalmakban az emberek jobban bíznak egymásban, és nagyobb valószínűséggel védik a környezetet, mint az egyenlőtlen, fogyasztóközpontúakban élők.
Bár a modern technológia előnyeit általában először a gazdag országok élvezik, később a fejlődők is profitálhatnak belőle. Mesterséges intelligenciával nagyobb tudású szakembereket taníttathatnak ki, hatékonyabbá válhat a mezőgazdálkodás és elérhetőbbé az egészségügyi szolgáltatások. Azonban e szegényebb régiókban is kockázattal jár az MI széles körű bevezetése.
Idézzük fel mi is történt, amikor a szomszédos országunkban háború tört ki, milyen prognózist jeleztek a gazdaságát illetően.
A háború hatására szakértők szerint az ukrán gazdaság mérete megfeleződött, ami jelentősen csökkentette az ország költségvetési bevételeit. Ezenfelül az ukrán kormánynak számolnia kell a hadi kiadások drasztikus növekedésével is. Ukrajna elnöki hivatalának tanácsadója szerint az év végére a költségvetési hiány elérheti az 50 milliárd dollárt, ami a GDP-nek 30-35 százalékát teszi ki.
Több iparágban, köztük az egészségügyben is több területen vehetik hasznát a szakemberek a mesterséges intelligenciának (MI). Folyamatos fejlesztésének és különböző területeken történő tesztelésének köszönhetően újabban már a depressziót is képes hatékonyan felismerni.
A Cedars-Sinai Smidt Szívintézet kutatói és két másik intézmény munkatársai által kifejlesztett mesterségesintelligencia (MI)-eszköz képes pontosan megjósolni, hogy a betegek hogyan fognak viselkedni a műtétek és eljárások után.
A klinikai kutatásokat végző magyar vállalkozásokat jelentős versenyelőnnyel ruházhatja fel a Clinexpert és a Molaris Kft. által kifejlesztett blokkláncalapú technológia. Az informatikai megoldást a Gazdaságfejlesztési Minisztérium támogatásával dolgozták ki.
A Makronóm Intézet legújabb elemzésében feltárta, hogy milyen alkalmazási területeken hasznosítható az egészségügyi technológia. Segítségével pontosabban és gyorsabban állíthatnak fel diagnózisokat, sőt az egészségügyi dolgozókra nehezedő adminisztratív munka terhét is csökkentheti a technológia.
A Makronóm Intézet friss kutatásában bemutatta, hogy mekkora jelentősége lehet a biotechnológiának a következő években. A bioműanyagok csökkenthetik a szén-dioxid-kibocsátást és a boltok polcain lévő termékek csomagolásait is környezettudatosabb alternatívára cserélhetik. A GMO alkalmazása ugyancsak egyre fontosabbá válik a klímaváltozás miatt – ezek a példák pedig csak kis szeletei a biotechnológiában rejlő lehetőségeknek.
Hazai gyógyszergyártás jelene – versenyképességének jövője címmel tartott konferenciát Budapesten a Magyar Gyógyszergyártók Szövetsége (MAGYOSZ). A rendezvény fővédnöke, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tartotta a rendezvény nyitó előadását, kiemelve az ágazat fontosságát. A rendezvényen a kihívások mellett a lehetőségekről, a jövő évi kilátásokról is szó esett: kiderült, hogy a hazai iparstratégia hat fókuszterülete közül az egyik éppen az egészségügy, benne a gyógyszergyártás fejlesztése.
A Makronóm Intézet friss kutatásában feltárta a magyar gazdaság növekedési pontjait és azon területeit, amelyek a következő évtizedben kritikus szerepet játszanak a versenyképesség növelésében. E heti elemzésünkben az adattudomány alkalmazási területeinek hatásait és piaci potenciálját vizsgáljuk, amelynek globális mérete 2030-ban elérheti a 211,7 ezer milliárdot, a magyar piaca pedig 1,059 ezer milliárd forintosra bővülhet.
A Makronóm Intézet legújabb kutatása a magyar gazdaság következő évtizedének kitörési pontjait vizsgálja. Jelen elemzésben a virtuális, kiterjesztett és kevert valóság (VR/AR/MR) technológiáját vesszük górcső alá, bemutatva a területen rejlő gazdasági lehetőségeket és kihívásokat. A várakozások szerint a VR/AR/MR piac mérete Magyarországon 2030-ra elérheti az 1500 milliárd forintot is.
Az egészségügyi ágazatban a mesterséges intelligenciára (MI) és a gépi tanulásra (GT) szánt büdzsé 2024-ben várhatóan eléri a teljes költés 10,5 százalékát, szemben a 2022-es 5,5 százalékkal. Ez olyan fejlődést jelenthet, amit eddig csak a futurisztikus filmekben láthattunk.
Új technológiák az egészségügy javítására és az egészségügyi rendszerek hatékonyságának növelésére.
