Az idei esztendő harmadik negyedévében újra növekedésnek indult a gazdaság, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal nőtt a teljesítmény, és ezzel megindult a növekedés helyreállítása Magyarországon.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint az eddig közzétett adatok alapján a hazai növekedés az egyik legjobbnak mondható, ugyanis messze felülmúlta az uniós tagországok teljesítményét. A negyedéves alapú adatok szerint az ír (– 1,8 százalék), az osztrák (–0,6), a cseh (–0,3), az észt (–0,2), a portugál (–0,2), a német (–0,1), a litván (–0,1), a francia (+0,1), a spanyol (+0,3), a belga (+0,5) és a lett (+0,6) gazdaság teljesítménye is elmaradt a magyarországitól.
A tárcavezető az adatokat értékelve megállapította, hogy a háború, a káros szankciók és a multik nyerészkedése súlyos veszteségeket okoztak a gazdaságunk egészének, beleértve a vállalkozásokat és a családokat is. Az energiaárak, az infláció és a kamatok az egekbe emelkedtek, így a kereslet is jelentősen csökkent. A kormány beavatkozása nélkül ebben a helyzetben családok és vállalkozások mentek volna tönkre, ezért a kabinet vállalta, hogy megvédi a munkahelyeket, a gazdaságot és egy számjegyűre csökkenti az inflációt, így 2023 az inflációcsökkentés, 2024 pedig a növekedés helyreállításának az éve.
Kiemelte, hogy a kedvező negyedéves növekedés mellett éves alapon még 0,3 százalékos csökkenés látható, így komoly feladat áll a kormány előtt, hogy helyreállítsa a bővülést. A kabinet ugyanakkor eddig sem volt tétlen, és ez köszönhet vissza a rendkívül örvendetes negyedéves alapú adatokban is.
A kormány többek közt bevezette a kamatstopot, emellett a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Baross Gábor Tőkeprogram és a Széchenyi Kártya Program államilag támogatott, célzott hitelei összesen legalább 1,5 százalékot tesznek hozzá a GDP-hez. Emellett elindította a Gyármentő Programot és támogatta az energiaintenzív vállalkozásokat, kiszabadította a cégeket a kedvezőtlen energiaszerződésekből, folytatta a kkv-k támogatását a kedvező kamatozású Széchenyi Kártya Programon keresztül, továbbá online árfigyelő rendszert hozott létre és kötelező akciózást írt elő az üzletekben.
Nagy Márton rávilágított, hogy a gazdasági növekedéshez a kereslet élénkülése is hozzájárulhat a jövőben, hiszen jó eséllyel már szeptembertől újra növekedésnek indulhattak a reálbérek, azaz a korábbi évekhez hasonlóan egyre többet érhet a családok fizetése. A kormány célja, hogy fenntartsa és támogassa a jövedelmek dinamikus emelkedését annak érdekében, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal nőhessenek, amely a fogyasztás bővüléséhez is hozzájárulhat.
Kiemelte, a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról a tárgyalások a héten folytatódnak a munkáltatói, illetve a munkavállalói oldal között. Jó esély mutatkozik arra, hogy a legkisebb keresetek emelésére már idén decemberben sor kerül, annak a mértéke pedig 15, illetve 10 százalékot érjen el, ezzel is lökést adva a keresletnek és a fogyasztásnak.
A növekedés helyreállásának jelenleg egy akadálya van: a növekvő pozitív reálkamat, amely a magas, inflációt meghaladó jegybanki kamat miatt állt elő. Meglátása szerint a magas kamatok egyrészt visszatartják a lakosságot a fogyasztástól, másrészt a vállalkozókat attól, hogy beruházzanak és fejlesszenek, mindez pedig súlyosan roncsolja a versenyképességet és a teljesítményt is.
A miniszter külön megjegyezte, hogy
a Gazdaságfejlesztési Minisztérium egy 10 pontos javaslatot dolgozott ki annak érdekében, hogy tovább emelkedhessen a foglalkoztatottság, jelentősen növekedjen a GDP, erősödjön hazánk versenyképessége,
valamint találkozási pont szerepe a keleti és nyugati high-tech technológia, illetve tőke között. A cél, hogy Magyarországon 2030-ra a feldolgozóipar elérje a GDP 30 százalékát, a logisztikai ágazat pedig 10 százalékot adjon hozzá, mindezeknek köszönhetően pedig hazánk elérje az uniós fejlettség 90 százalékát.
Borítókép: MTI/Mónus Márton
