Nagy Márton a magyar–japán gazdasági kapcsolatok erősítéséről egyeztetett
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a japán fővárosban tett hivatalos látogatása során több meghatározó japán politikussal és gazdasági döntéshozóval találkozott.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a japán fővárosban tett hivatalos látogatása során több meghatározó japán politikussal és gazdasági döntéshozóval találkozott.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette az árrésstopot, amely március 17-től május 31-ig 30 élelmiszer-termékkört érint. Cél, hogy a kormány 2 százalékponttal mérsékelje a vártnál magasabb élelmiszer-inflációt.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter vezette Brüsszelben az Európai Tanács magyar elnökségének keretében tartott Versenyképességi Tanács ülését november 28-án. Ez a testület, az EU-tagországok gazdasági minisztereinek részvételével ülésező szerv, amely az unió számára legfontosabb gazdasági szakpolitikai kérdéseket vitatja meg.
Egy november 7-én rendezett konferencián Nagy Márton kifejtette: az elektromos autózás jövője és a hazai gazdasági növekedés szorosan kapcsolódik a német gazdaság stabilitásához. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak a versenyképesség növelésére, a töltő-infrastruktúra bővítésére és átfogó szabályozásra van szüksége az e-mobilitás terjedésének felgyorsításához, amely a soros hazai EU-elnökség egyik fontos prioritása.
Péntek 13-án Nagy Márton hivatalában fogadta Odile Renaud-Bassót az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnökét. A felek az egyeztetés során a hazai gazdaság aktuális helyzete és az EBRD magyarországi befektetései mellett áttekintették a magyar EU-elnökség versenyképességi célkitűzéseit is.
Jön a békeköltségvetés, emelni fogjuk a béreket és a családtámogatásokat – közölte Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap. A békeköltségvetés középpontjában a gazdaság 3-5 százalékos növekedése áll 2025-ben.
A nemzetgazdasági miniszter pekingi útjának kiemelt fontosságú állomásaként megbeszélést folytatott az Ipari és Információ Technológiai Minisztérium (MIIT) vezetőjével, Csin Csuang-lunggal (Jin Zhuanglong), valamint találkozott a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) vezetőivel, ami Magyarország iparfejlesztési stratégiájának megvalósítása szempontjából meghatározó.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pekingi látogatásának egyik kiemelt célja az energiatárolókat újrahasznosítani képes kínai vállalatok megismerése és lehetséges magyarországi befektetéseik megvizsgálása.
A nemzetgazdasági miniszter az ATV-nek adott interjújában tisztázta, hogy a kormány nem küzd finanszírozási nehézségekkel. Elmondta, hogy természetes a lakossági óvatosság, hiszen a válságos nemzetközi környezetben mindenki spórol, aki teheti. A beszélgetésben szó esett arról is, felmerült-e a neve mint következő jegybankelnök, és hogy mennyiben hoz változást a Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörének bővítése.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexen ma reggel megjelent interjújában hangsúlyozta, hogy bár a gazdaság újraindítása – részben a háborús helyzet és az óvatossági motívumok miatt – idén lassabban halad a vártnál, a cél mégis az, hogy 2024-re stabil növekedést érjünk el. A GDP és a fogyasztás növekedése ugyan elmaradt a várakozásoktól, ám Magyarország még mindig az EU élmezőnyében marad. A lakosság magas megtakarítási hajlandósága pedig továbbra is kihívást jelent a belső kereslet, így a gazdaság élénkítésében.
Magyarország, az EU soros elnökeként 11 pontos, mintegy 100 milliárd eurós, uniós szinten ható csomagot kezdeményez. A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által a versenyképességi tanács július 10-ei ülésén bejelentett javaslatok az európai elektromos töltőállomások teljesítményének növelése mellett az új és a használt e-autók vásárlását, valamint otthoni töltőpontok kialakítását is támogatná, sőt EU-s ágazati törvényt is szorgalmaz.
Kritikusaink szerint a 2010-es évek konjunktúrahullámát könnyű volt meglovagolni. 2008-ban a baloldal által meggyengített országot leterítette egy globális pénzügyi válság, 2010 után megerősödve, mi mégis haza tudtuk küldeni az IMF-et – írta a Magyar Nemzetben megjelent cikkében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyar Nemzetben megjelent cikkében értékelte a kínai elnök magyarországi látogatását, és meghatározó lépcsőfoknak nevezve azt, mivel a diplomáciai kapcsolatok 75. évfordulóját egy olyan tartós, átfogó stratégiai partnerséggel koronázhattuk meg, amivel ma is csak néhány ország rendelkezik. Úgy véli, az Európai Unió alapvető érdeke a versenyképes Kínával való sokoldalú együttműködés.
Nagy Márton a Magyar Nemzeten megjelent véleménycikkében fejtette ki, hogy a „Bezzeg Románia!” szlogen hamis, és valójában az elégedettség és az életszínvonal is sokkal magasabb Magyarországon. Ennek bizonyítására a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexének az adatait is felhasználta.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Microsoft képviselőivel folytatott megbeszélést, amelyen szóba került a magyar uniós elnökség, a mesterséges intelligencia (MI) állami szférában való felhasználásának lehetőségei és egyéb gazdasági kitörési pontok.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön egyeztetett a Hszinhua Hírügynökség vezetőivel, köztük az elnökkel, Fu Huával. A Hszinhua Kína legnagyobb sajtóorgánuma, amely nemzetközi szinten is meghatározó szereplővé nőtte ki magát, napjainkban világszerte több mint 10 ezer főt foglalkoztat, több mint 180 irodát működtet, amelyek közül egy Budapesten található.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kétnapos CPAC Hungary első napján arról beszélt, hogy talán még nem késő helyreállítani az Európai Unió versenyképességét, amihez azonban stratégiai gondolkodás és a gazdasági szereplők meghallgatása szükséges.
Nagy Márton Robert Habeck német gazdasági miniszterrel és Florian Toncar államtitkárral egyeztetett Berlinben. A magyar tárcavezető hangsúlyozta, hogy kiemelt fontosságú az elektromos autózáshoz kapcsolódó töltő-infrastruktúra fejlesztése.
Oldani kell a hazai gazdaság dualitását, a Magyarországon jelen lévő külföldi és magyar tulajdonnak együtt, integráltan kell működnie – hangsúlyozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden a Versenyképességi Konferencia 2024 című rendezvényen.
Március 4-én Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének előadásával indult el a szervezet Gazdasági Évnyitó nevű eseménye, amit hagyományosan minden évben megrendeznek. A program Orbán Viktor miniszterelnök beszédével zárult, aki a béke lehetőségeiről és a hazai gazdaság mozgásteréről szólt. Varga Mihály az eseményen bejelentette: az idén 4,5 százalékos lesz a költségvetési hiánycél, és 2027-re folyamatosan, 2,4 százalékra csökkenhet a GDP-arányos hiány. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ismertette: új versenyképességi program kidolgozása folyik, amit néhány héten belül nyilvánosságra hoznak.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a törökországi Antalyában rendezett fórumon beszélt arról, hogy az EU-nak sokkal többet kellene a versenyképesség növelésébe fektetnie, mivel nem lesz képes úgy alkalmazkodni az új trendekhez, mint az ázsiai versenytársak. A tárcavezető elmondta azt is, Magyarország célja, hogy a keleti és nyugati tőke, valamint technológia találkozási pontjává váljon, és jó úton halad ennek megvalósítása felé.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a parlament előtti meghallgatásán kiemelte az önellátás jelentőségét. Az adatok megerősítik a korábbi jegybanki alelnök állításait. Cikkünkben bemutatjuk a függetlenség előnyeit és az ebből származó hatékonyságát.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rámutatott, mennyire sikeres Kína a zöldipar támogatása és fejlesztése terén. Kiemelte, az európai ipartámogatási rendszer hiányosságai miatt fennáll a veszélye, hogy kontinensünk le fog maradni az elektromosautó-gyártás és a zöldipar területén. Hozzátette, ezek Magyarország számára is kiemelt fontosságú ágazatok, amelyek rendkívüli potenciált jelentenek hazánknak.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter inflációról szóló előadásában leszögezte, hogy amilyen hirtelen jött az infláció, olyan gyorsan el is tűnt a kormány intézkedéseinek köszönhetően. A 2023 januárjában tetőző pénzromlást a célzott intézkedésekkel kevesebb mint egy év alatt sikeresen letörték.
A kormány célja 2024-ben a gazdaság helyreállítása, ez azt jelenti, hogy 4 százalékos gazdasági növekedést szeretnének elérni – mondta el a nemzetgazdasági miniszter kedden Budapesten.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Katona Bence, a Nemzeti Tőkeholding Zrt. (NTH) elnök-vezérigazgatója sajtótájékoztatót tartott az NTH eredményeiről és 2024. évi céljairól. Elmondták, hogy folytatódik a Baross Gábor Tőkeprogram, tervezik a zöldenergetikai átállás gyorsítását, a hazai vállalatok külföldi beruházásainak elősegítését, a logisztikai fókuszú tőkealapok teljesítményének növelését és új tőkefinanszírozási struktúrák magyar piacra történő bevezetését.
A nemzetgazdasági miniszter Genkben vett részt a Versenyképességi Tanács informális ülésén, ahol kifejtette, hogy az EU-nak közös, széles körű, az elektromos autózást érintő támogatási programot kellene indítania, illetve Ukrajna uniós csatlakozása előkészítetlen, és az emiatt bekövetkezett ágazati torzulások is kezelésre szorulnak.
Az Európai Beruházási Banknak (EIB) még nagyobb szerepet kell vállalnia a zöldenergia-beruházások, az infrastruktúra-fejlesztés és a kkv-finanszírozás területén – hangsúlyozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki részt vett az EIB éves fórumán Luxemburgban. Ennek keretében megbeszélést folytatott és személyesen gratulált a bank nemrég kinevezett elnökének, Nadia Calviñónak.
Stratégiai partnerségi megállapodást írt alá a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Joint Venture Szövetség. A felek kiemelték: fontos az együttműködés és a párbeszéd a fejlődés érdekében. Egy gálaesemény keretein belül átadták a Joint Venture Szövetség vállalati díjait, a Companies for the Future Award 2024-et is, amely a kiemelkedő teljesítményű felelős és tudatos vállalatoknak jár.
Az EXIM és az MFB csoport is segítette az anticiklikus gazdaságpolitika sikeres megvalósítását 2023-ban. Az egyesített mérlegfőösszegük több mint 40 százalékkal, 7256 milliárd forintra nőtt a tavalyi év végére – ismertette Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter tájékoztatóján szó volt arról, hogy a Baross Gábor Hitelprogram 200 milliárd forintos kerettel nő az idén, az MFB pedig gyors ütemben igyekszik 396 milliárd forintnyi EU-forrást folyósítani. A fókuszban a beruházások, a kifektetések és a zöldátállás ösztönzése áll.