A Makronóm Intézet legfrissebb és egyben utolsó kitörési pontokkal foglalkozó elemzése az agrártechnológiában rejlő lehetőségeket mutatja be. A precíziós, azaz a modern technológiával történő gazdálkodás segítségével a gazdák hatékonyabban használhatják ki a szűkös erőforrásokat, és optimálisabb körülmények között termeszthetik a különböző növényeiket, tenyészthetik az állataikat. 

Ne maradjon le! 
Az MBH Bank Makronóm Makroverzum konferencia keretében a magyar gazdaságstratégia legfontosabb céljai mellett a gazdaság technológiai kitörési pontjait is megismerhetik a résztvevők 2023. november 20-án. A jegyértékesítés már elkezdődött. A részletekről itt tájékozódhat. 

A drónoknak nagy szerepe lehet abban, hogy a gazdák ezentúl hatékonyabban követhessék nyomon a terményeik fejlődését, azok tápanyaghiányát előbb vehessék észre, ami alapján jobb döntéseket tudnak majd hozni. 

A Makronóm Intézet 2023-ban részletes kutatást végzett, amelynek elsődleges célja a magyar gazdaság kitörési pontjainak, illetve növekedési fókuszterületeinek meghatározása volt. A kutatás és a kapcsolódó elemzői tevékenység olyan területeket érintett, amelyek a 2023–2030-as időszak alatt lehetőséget adnak a gazdaság regionális súlyának és versenyképességének fenntartható növelésére. Az előző cikkben bemutattuk az élelmiszer-technológia területét, most pedig az agrártechnológia kerül sorra. 

A technológia rövid bemutatása 

Az agrártechnológia alatt azokat a technikákat értjük, amelyek célja az állatok fejlődésének, illetve a növények növekedésének és betakarításának ellenőrzése, megfigyelése és befolyásolása annak érdekében, hogy növekedjen a kibocsátás, a hatékonyság és a profitabilitás. Az alkalmazott technikák több technológiai terület együttes alkalmazását is igényelhetik (pl. mesterséges intelligencia, drónok, robotika, biotechnológia). 

A szektorban zajló globális digitalizációs és hatékonyságnövelési trendek ösztönzőt jelentenek a gazdálkodók számára, hogy áttérjenek az adatalapú, a technológiai újításokat adaptáló automatizált növénytermesztési és állattenyésztési módszerekre. 

Felhasználási területek 

A témához kapcsolódó szakirodalmi kutatás, illetve az érintett interjúkat követően megállapítható, hogy a kitörési pont felhasználási területei közé elsősorban a drónok, a biotechnológia, a robotika, valamint a mesterséges intelligencia tartoznak. 

1. ábra – Az agrártechnológia elsődleges felhasználási területei 

Forrás: szakirodalmi források 

Piaci potenciál 

A nemzetközi adatbázisok és a témával foglalkozó szakcikkekben foglalt információk alapján az agrártechnológia piacának globális mérete 2022-ben 6,6 ezer milliárd forint értékű volt, ám 2030-ra akár 14,5 ezer milliárd forintosra is bővülhet, amely mintegy 10 százalékos évenkénti növekedés. Az előzetes várakozások szerint a magyarországi a piac mérete elérheti a 76 milliárd forintot is 2030-ra. 

A globális piac már növekedési fázisban van, ennek köszönhetően – a kapcsolódó prognózisok alapján – a biotechnológiába történő befektetések akár középtávon (2025–2030 között) megtérülhetnek. 

A felmérés alapján megállapítható, hogy sok beszállító, viszont kevés vevő van jelen a piacon, ami miatt mérsékelten koncentrált piacról beszélhetünk, tehát még nem alakult ki olyan intenzív verseny, mint más már vizsgált területeken a 3725 szereplő között. Nem meglepő módon az öt legnagyobb vállalat között három is az Amerikai Egyesült Államokban található (Plenty, BeeHero, Sound Agriculture), de a világ legnépesebb országa, India is képviselteti magát (Aquaconnect, Cropin), sőt a legnagyobb céget – Cropin – is ők adják. A V4 országait vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy Magyarország fontos szereplőnek számít ezen a piacon, három nagyvállalat is magyar érdekeltségű (Growberry, Ongo Vettech, ALZARGO), de Szlovákia (Veles Farming) és Lengyelország (AgronetPRO) is ad fontos cégeket.  

Az élelmiszer-technológia iparágának közepes az energiaigénye, valamint számottevő Magyarország importkitettsége több, a területen szükséges alapanyag esetében is. Ezek a tényezők akár meg is nehezíthetik az új szereplők piacra lépését. 

Humánerőforrás-szükséglet 

A technológiai kitörési pontokra általánosságban jellemző, hogy viszonylag magas a humánerőforrás-szükségletük, amely kifejezetten igaz az agrártechnológia kapcsán is. Az érintett interjúk tapasztalatai és a releváns szakirodalomban olvasottak alapján – a valódi kitörési ponttá váláshoz szükséges kompetenciák figyelembevételével – öt kiemelkedő szakmai végzettség rajzolódott ki, amelyekre kiemelt figyelmet szükséges fordítani a következő években, leginkább azért, mert közölük három is hiányszakmának számít Magyarországon. Ezek a képzési területek az alábbiak: 

• Agrár- és kertészmérnök, agrártechnológus: Elérhetőségük átlagos vagy átlag alatti. Esetükben a rendszerszemléletű, komplex gondolkodásmód a legfontosabb. 
• (Mezőgazdasági) gépészmérnök: Elérhetőségük átlag alatti, hiányszakma. Olyan gépészmérnökre van szükség, akik specifikusan értenek egy területhez (pl. tüzeléstechnológia). 
• Agrármérnök IT-s tudással: Elérhetőségük átlagos. Olyan agrármérnökökre van szükség, akiknek megvan az IT-képzettségük vagy -affinitásuk. 
• Agrárközgazdász: Elérhetőségük átlag alatti, hiányszakma. 
• Agrokémikus: Elérhetőségük átlag alatti, hiányszakma 

Drónok szerepe a mezőgazdaságban 

A mezőgazdaság és az azzal járó különböző folyamatok szoros kapcsolatban állnak a klímaváltozással, hiszen az agráriumnak nagy hatása van a környezetre. Viszont ez fordítva is igaz, a klímaváltozás is kihat a mezőgazdaságra, változó feltételek között kell dolgozniuk a gazdáknak és alkalmazkodniuk szükséges azokhoz. Ebben segíthet az agrártechnológia, azon belül is a precíziós gazdálkodás. 

A precíziós gazdálkodás kifejezés alatt a modern technológiák használatát értjük, amit annak érdekében használnak egyre inkább a mezőgazdaságban, hogy a szűkös erőforrásokat minél jobban ki tudják használni, optimális körülmények között legyenek képesek termeszteni a különböző növényeiket, tenyészteni az állataikat a gazdák.  

Ilyen technológia lehet a műholdas felvételek, a GPS-adatok használata annak megállapítására, hogy egy adott vetés milyen állapotban van, valamint időjárási-előrejelzések készítésére.  

Ennek az előnye az, hogy a vetéseket külön-külön lehet kezelni, amire a tradicionális mezőgazdasági megoldások nem képesek, ezáltal előteremtve annak a lehetőségét, hogy a felmerülő problémákat hatékonyabban kezeljék. Nem felejthetjük el megemlíteni azt sem, hogy ezen technológiák használata hozzájárul ahhoz is, hogy fenntarthatóbbá váljon a mezőgazdaság. 

A precíziós gazdálkodás egyik legizgalmasabb területe a távolról irányított légi járművek, más néven drónok, használata, amelyben nagy potenciál rejlik. Ezek használata eddig talán az olyan területeken volt ismert, mint a filmkészítés vagy azok katonai célokra való felhasználása. Viszont a drónoknak nagy szerepe lehet abban, hogy a gazdák ezentúl hatékonyabban követhessék nyomon a terményeik fejlődését, azok tápanyaghiányát előbb vehessék észre, és ez alapján jobb döntéseket hozzanak. A drónok használatának elterjedését az is segíti, hogy egyre olcsóbbá válik a technológia, azon túl, hogy milyen előnyöket biztosítanak azoknak, akik használják őket. 

A drónok több területen is képesek segíteni a gazdák munkáját. Az egyik ilyen a már említett információk biztosítása.  

A termőföldet felülnézetből vizsgálva sokkal több infót tudhatnak meg a növények állapotáról.  

Ilyen például az, hogy hol és mennyi műtrágyára van szükség, hol ütötte fel a fejét valamilyen fertőzés vagy betegség, vagy hogy hol van szükség a vízmennyiség növelésére, adott esetben annak korlátozására. 

Ezek az eszközök nemcsak a növények termesztésében, hanem az állattartásban is segítséget jelenthet. Így jobban meg lehet figyelni az állatállományt, a területüket körülvevő kerítéseket, az általuk használt legelőket, valamint a területet körülvevő potenciálisan fenyegetést jelentő vadállatokat, azok mozgását is. 

A fenti leírt adatok alapján a gazdák jobb döntéseket tudnak hozni és az erőforrásaikat hatékonyabban tudják allokálni. Ezáltal kevesebb üzemanyagot kell felhasználniuk, kevesebb vizet az öntözőrendszerekhez, valamint a nitrátok környezetbe jutását is csökkenthetik, mindezek pedig nagymértékben segítik azt, hogy a mezőgazdaság környezetbarátabb legyen. 

A technológia gyakorlati felhasználását demonstrálva jöjjön néhány példa. Nigériában drónok segítségévek építették ki egy 3000 hektáros rizsföld öntözőrendszerét, valamint a rizsföld felépítését is ez alapján alakították ki. A drónképek segítségével gyorsan és hatékonyan tudtak döntéseket hozni, így egy nap alatt 1000 hektárt vizsgálhattak meg a szakemberek. Ez hagyományos technikák használatával 20 napig is eltartott volna, így viszont pár nap alatt be tudták fejezni a felmérést, számottevően lerövidítve az ehhez szükséges időt. 

Mozambikban pedig egy projekt keretein belül 2800 kis földterülettel rendelkező gazdának szolgáltattak információt összesen 1800 hektárnyi területről annak érdekében, hogy segítsék a döntéshozatalukat a trágyázással, valamint az öntözéssel kapcsolatban. A projektnek köszönhetően a gazdák 41 százalékos terményhozam-növekedést jelentettek, valamint 55 százalékkal hatékonyabban tudták felhasználni a vizüket. 

A fenti példák is azt bizonyítják, hogy az új technológiák az agráriumban valóban képesek számottevő eredmények elérésére, ezáltal hatékonyabbá téve a földművelést. Ebből több előnye is származhat a társadalomnak, hiszen a fenntarthatóbb mezőgazdaság kevésbe járul hozzá a klímaváltozáshoz, a hatékonyabb erőforrás-felhasználás pedig csökkentheti is a mezőgazdasági termékek árát. Ezenkívül ezek a technológiák jó vállalkozási lehetőséget is jelenthetnek a magyar üzletemberek számára is, hiszen egyre nagyobb szükség lesz ezekre és az ezeket körülvevő szabályrendszerek is mind inkább egyszerűsödnek.