Minden Celsius-foknyi globális felmelegedés az emberiség napi kalóriabevitelének több mint 4 százalékát sodorja veszélybe – figyelmeztet egy friss Nature-tanulmány. A hatás már nem csupán a szegényebb országokat, hanem a világ mezőgazdasági központjait is sújtja, új geopolitikai és gazdasági kihívásokat hozva a globális élelmiszerrendszerbe.
A Nature-ben megjelent friss tanulmány szerint 11 százalékkal nagyobb gleccsertömeg-veszteség várható a globális felmelegedés miatt, ez pedig felborítja nemcsak a Himalája vagy a sarkvidékek, de az Alpok (így részben Nyugat-Magyarország és a Duna) vízháztartását is a következő évtizedekben.
A Ground Control Robotics új fejlesztése gyökeresen átalakíthatja a gyomirtást – szó szerint is.
Felvidéken nem annyira elterjedt a regeneratív, no till (szántás nélküli) mezőgazdaság. A tardoskeddi Borosékkal beszélgettem, akik szerint ez egy jó eszköz a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. Aki belevág, szerintük nem bánja meg…
Március 4-én életbe léptek a Trump által a kínai termékekre kivetett 10 százalékos vámok. Amint az intézkedések hatályossá váltak, Peking megtorlással válaszolt, méghozzá az amerikai mezőgazdasági árucikkeket vette célba.
Friedrich Merz egy erősebb geopolitikai fókuszú kormányt alakíthat, amely szigorúbb migrációs politikát és keményebb fellépést ígér Pekinggel és Moszkvával szemben, miközben a költségvetési fegyelem fenntartásához csak ipari és innovációs célú hitelek felvételét engedélyezné.
Németországban 1988 óta először tört ki a száj- és körömfájás. A szarvasmarhát, juhot, kecskét és sertést veszélyeztető rendkívül fertőző vírusos betegség miatt drasztikus intézkedéseket kellett bevezetni. Mindez áremelkedéshez vezethet és veszélyeztetheti a német agrárexportot.
A gazdasági nagyhatalom komoly erőfeszítéseket tett, hogy felkészüljön a kereskedelmi háborúkra és Donald Trump visszatérésére.
Az agárminisztérium a szlovák parlament elé terjesztette az úgynevezett Zöldjelentést, ami 2023 mezőgazdaságáról ad látleletet. Bár az adatok tavalyiak, jól megmutatják az egész szlovákiai agráriumot.
A javasolt EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás jelentős politikai és gazdasági feszültséget generál az Európai Unióban. Emmanuel Macron francia elnök óvatosan lavíroz a hazai gazdák és a nemzetközi nyomás között. Miközben Németország ettől reméli iparának megmentését, az európai agráriumot sújtó egyenlőtlen versenyfeltételek, valamint a dél-amerikai termékek laza szabályozási normái komoly fenntartásokat szültek, különösen a környezetvédelem és az élelmiszer-biztonság terén.
A mezőgazdaság is komoly technológiai átalakuláson megy keresztül, és e lenyűgöző újítások közé tartozik a lézerekkel felszerelt mezőgazdasági robot, amely egy óra alatt akár több százezer gyomot is képes elpusztítani. Ez a csúcstechnológiás gép megoldás a gazdálkodók állandó kihívásaira, a munkaerőhiányra és a vegyi gyomirtó szerek környezeti hatására.
A mesterséges intelligencia így vagy úgy, de átformálhatja Afrika jövőjét.
Erősödő beruházási kedv és finanszírozási igény látható az ágazatban.
A BBC tudósított egy érdekes kezdeményezésről, amely során a bányászat melléktermékét, a bazaltport használják a gazdák, hogy megkössék a talajban a szén-dioxidot, és még állítólag a földjeik is termékenyebbek lesznek tőle.
Hétről hétre beszámolunk a magyar EU-elnökség legfrissebb eseményeiről és eredményeiről, az egyes témákról a Makronóm.eu oldalon részletesebb elemzéseket is olvashatnak.
Peking egy óriási napenergia-projektet indított Belső-Mongólia sivatagos területein, hogy egyszerre küzdjön az elsivatagosodás ellen és termeljen hatalmas mennyiségű tiszta energiát.
A digitális ikrek technológiája új dimenziót nyit a vízgazdálkodás területén.
A mesterséges intelligencia (MI) szerepe a mezőgazdaságban jelentős növekedést mutat: a globális piac várhatóan 2032-re eléri a 14,6 milliárd dollárt.
Csökkenő terméshozamokhoz és a növények erősödő sérülékenységéhez vezet az emelkedő globális átlaghőmérséklet, a csapadék változékonysága és a hasonló időjárási anomáliák – derül ki a Capgemini tanácsadó cég minap közzétett tanulmányából. Az agrárszektor digitalizációja enyhítheti ezeket a veszélyeket, ám 2050-re a növények termesztésére alkalmas területek 10 százaléka válik alkalmatlanná a termelésre, ha nem változtatunk.
A feltörekvőben lévő digitálisiker-technológia akár életeket is menthet.
Négy magyar fővárosnyi területet „rabolt el” a zöldfordulat, a fenntartható fejlődés egy friss tanulmány szerint Brazíliában. Ott két évtized alatt óriási, jobbára hasznos termő- és más földet vett igénybe a szélkerék- és napelemfarmok telepítése. Ez a zöldrablásnak vagy zöldföldrablásnak fordítható jelenség (green grabbing). Így a fenntarthatóság égisze alatt a termő- vagy épp az erdősítésre használható földterületek csökkennek – figyelmeztet egy friss brit jelentés.
A földárak 2008 és 2022 között világszerte csaknem megduplázódtak, Közép-Kelet-Európában pedig megháromszorozódtak. Az Egyesült Királyságban 2010 és 2015 között a nyugdíjalapokból és magánvagyonból származó befektetések áramlottak a földpiacra, ami hozzájárult a termőföld árának megduplázásához. Az Egyesült Államok mezőgazdasági központjában, Iowában a földárak 2002 és 2020 között megnégyszereződtek.
Az afrikaiaknak régóta ígérik, hogy a kereskedelem liberalizációja felgyorsítja a növekedést és a strukturális átalakulást. Ehelyett csökkentette a földrész szerény termelési kapacitásait, az ipart és az élelmezésbiztonságot. Jomo Kwame Sundaram, az ENSZ volt gazdaságfejlesztési főtitkárhelyettese szerint a termelés kapacitásának növelése nélkül visszafelé sülhet el a piacok teljes megnyitása.
A két állam 75 éves kapcsolatfelvételének méltó megünneplése volt Hszi Csin-ping kínai elnök magyarországi látogatása – emelte ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az ázsiai vezető és Orbán Viktor miniszterelnök számos új partnerségi, együttműködési és kereskedelmi megállapodást írt alá, amely mind azt a célt szolgálja, hogy kölcsönös előnyök mellett előmozdítsa hazánk gazdasági fejlődését.
Soha nem látott magasságokba emelkedett a kakaóbab ára, a legtöbb nyugat-afrikai gazdálkodó azonban csak a töredékét kapja meg a váratlan áremelkedésből fakadó többletnek, és valószínűleg nem fogja tudni növelni a kínálatot az árak esése előtt. Afrikai perspektíva szerint a jelenlegi folyamat jól tanúskodik a déli földrész egész mezőgazdaságáról.
Az Európai Parlament kedden nagy többséggel megszavazta az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes importjának újabb egy évvel történő meghosszabbítását, tovább nehezítve ezzel az európai gazdák helyzetét. A lépést Nagy István agrárminiszter értékelte.
Az agráriumban, illetve a kríziskezelésben betöltött fontos szerepük és jelentőségük miatt az Agrár Széchenyi-kártya Konstrukciók kibővítéséről döntött a kormány, aminek célja a gazdaság élénkítése, valamint a válságok okozta kedvezőtlen gazdasági hatások mérséklése. A határozat értelmében a konstrukciók számára 2026-ig további 45 milliárd forint érkezik.
Európában a nagygazdaságoké a piac oroszlánrésze. Az elmúlt tíz évben Európában sok kisbirtok eltűnt, helyüket a 100 hektár feletti gazdaságok vették át. Az európai támogatások zömét is ők teszik zsebre.
Éves alapon februárban is csökkenés volt tapasztalható az ipari termelői árak tekintetében. Ehhez hozzájárult az energiaárak normalizálódása, valamint a kereslet külföldi és belföldi alakulása. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzőjének kommentárja.
Recseg-ropog az EU mezőgazdasági támogatási rendszere – véli Boros Gergő agrárszakértő. A Stradamus Zrt. tanácsadó testületének tagja szerint a termőföld ma egyre kevésbé jó befektetés, főként mert Ukrajna EU-hoz történő közeledésével a mai uniós közös agrárpolitika immár látványosan terhes a gazdáknak. A minapi gazdatüntetések nyomán Brüsszel most próbálja toldozni-foldozni a szabályokat, de itthon csupán a legnagyobb, sok ezer hektáros agrárgazdaságoknak maradhat esélyük a sikerre.
