Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint a világ élelmiszer-termelésének 70 százalékkal kell növekednie ahhoz, hogy 2050-ben a világ népességét táplálni lehessen. A mezőgazdasági technológiai innovációk kulcsfontosságú lépést jelentenek e drámai növekedés teljesítéséhez és a világ élelmezésbiztonságának javításához.

Hagyományosan a növényzetet talajvizsgálattal és szemrevételezéssel ellenőrizték, mindkettő költséges és időigényes. A legújabb technológiai fejlesztések megkönnyítették a termésfigyelést, lehetővé téve a gazdálkodók számára, hogy nagyobb léptékben kövessék nyomon a termés állapotát. A termőföldek egészségi állapotát évek óta alacsony felbontású műholdas adatokkal figyelik. Mostanra az érzékelőkkel felszerelt drónok és traktorok nagyobb felbontású információkat szolgáltatnak a termés állapotáról. A megfigyelés minden formájából származó információk feldolgozhatók mesterséges intelligencia segítségével. A termésmegfigyelés következő lépése az egyes növények megfigyelése lesz.

A növényekre telepíthető érzékelők az egészségük javítását és a mezőgazdasági termelékenység növelését ígérik. Ezek az érzékelők olyan kis méretű, nem invazív eszközök, amelyeket a növényekre lehet erősíteni a hőmérséklet, a páratartalom, a nedvesség és a tápanyagszint folyamatos nyomon követése céljából.

A növényérzékelők adatai optimalizálhatják a terméshozamot, csökkenthetik a víz-, a műtrágya- és a növényvédőszer-felhasználást, emellett felismerhetik a betegségek korai jeleit.

Két vállalat, a Growvera és a Phytech egymástól függetlenül fejlesztett ki mikroméretű tűszenzorokat, amelyeket a növények leveleibe vagy szárába helyeznek, hogy mérjék az elektromos ellenállás változásait. Az adatokat vezeték nélkül továbbítják egy számítógépre vagy mobileszközre, ahol azokat elemezve a növény egészségére vonatkozó információkhoz jutnak. A gazdálkodók így valós időben nyomon követhetik a növényeket, és azok sajátos igényei alapján pontos beavatkozásokat végezhetnek, például a nedvességszint vagy a tápanyagadatok alapján beállíthatják az öntözést vagy a műtrágya kijuttatását.

Sok munka van még hátra. A viselhető érzékelők telepítése és karbantartása költséges lehet, és az érzékelő adatainak értelmezése speciális szakértelmet igényelhet. Javított adatelemző eszközökre van szükség ahhoz, hogy a gazdák a szenzoradatok alapján megalapozott döntéseket hozhassanak a növénytermesztéssel kapcsolatban. A viselhető érzékelőknek a növények növekedésére és fejlődésére gyakorolt hosszú távú hatásait is meg kell vizsgálni.

E kihívások ellenére a viselhető növényérzékelők forradalmasíthatják a növénytermesztést.  Azáltal, hogy valós idejű adatokat szolgáltatnak a növények egészségéről és a környezeti feltételekről, ezek az eszközök segíthetnek a gazdáknak optimalizálni a mezőgazdasági termelékenységet, csökkenteni a hulladékot és minimalizálni a mezőgazdaság környezeti hatásait – mindezt úgy, hogy közben hozzájárulnak a világ növekvő népességének élelmezéséhez.

(Forrás és fotó: A 2023-as Top 10 Emerging Technologies jelentés)