Pár szóban beszéljünk a HEPA-ról, hiszen sokan – még a szakmában is néha – a hasonló HIPA névvel tévesztik össze. Miért? 

Egyfelől nem is olyan régen ez a két szervezet még egyet alkotott, és országonként eltérő, hogy az exportfejlesztési és befektetésösztönzési feladatokat egy vagy több szerv látja-e el. A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség (angolul: Hungarian Investment Promotion Agency, rövidítve: HIPA – a szerk.) ugyanis a Magyarországra történő működőtőke-befektetést, illetve kapacitásbővítést tervező, jellemzően külföldi hátterű nagyvállalatok központi támogatását kezeli, és az országot e nagyberuházások számára kívánja vonzóvá tenni. A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség eközben az itthoni vállalatok exportlehetőségeinek bővítését hivatott segíteni. Azaz a HEPA nem a befelé, hanem a kifelé irányuló befektetéseket (azaz kifektetéseket), továbbá a piacépítést segíti, koordinálja. Teszi mindezt a hazai piaci szereplők javára, egyfajta állami ügynökségi szolgáltatásként. 

Hogyan néz ki ez a gyakorlatban? 

A HEPA munkájának három pillére van.  

Először is információkat adunk a külpiacról annak függvényében, hogy a segítséget kérő vállalat hol tart, milyen szinten exportképes. Másodsorban széles körben „kötjük össze” a potenciális üzleti partnereket, főként networkingesemények, rendezvények és kiállításon történő megjelenések keretében.  

E tevékenységeinket egészíti ki az, hogy az exportképesség növelése érdekében a vállalatoknak a meghatározott feltételek teljesítése esetén pályázati úton elérhetők pénzügyi támogatások is. 

Milyen támogatási eszközökről érdemes tudni? 

Az elmúlt időszak legsikeresebb támogatási konstrukciója a Külpiacrajutási Támogatás és a Külpiaci Növekedési Támogatás volt. Az előbbi esetében külpiaci marketinghez, exporttevékenység indításához vagy önálló külföldi kiállításokon való megjelenéshez járultunk hozzá az elmúlt években. A Külpiacrajutási Támogatás segítségével a nyertes cégeknek 128 kiállításon, illetve rendezvényen volt lehetősége részt venni, mint a Mostari Nemzetközi Gazdasági Vásár, a Hannover Messe, a Construma szakkiállítások vagy a dubaji világkiállítás. A Külpiaci Növekedési Támogatás esetében egy a koronavírus-járvány első hulláma után elindított támogatási programról van szó. Ennek keretében 43 cég összesen 64,17 milliárd forintos hazai pályázati forrást kapott kifektetési aktivitása növelésére, vagyis elsősorban arra, hogy magyar vállalatok a hazai tevékenységük megtartása mellett külföldön is létrehozzanak szolgáltató, illetve termelőkapacitást. Ezeknek a kifektetéseknek kiemelt a nemzetgazdasági jelentőségük, mivel a magyar cégek külföldön megtermelt jövedelmeinek egy része vagy egésze visszaáramlik Magyarországra, ezáltal javítva hazánk külső egyensúlyát. Az idén is több sikeres kifektetési projekt zárult le, amelyek támogatásában a HEPA közreműködött. Ilyen volt a Masterplast Szerbiában 5 milliárd forint értékben megvalósult zöldmezős beruházása. Ennek eredményeként Szabadkán megnyílt azelső magyar tulajdonú XPS, azaz zártcellás polisztirol épületszigetelő anyagot előállító üzem. Fontos kifektetési sikerként emelném ki a Medicor törökországi beruházását is. A támogatásnak köszönhetően a hazai egészségipari vállalat csecsemők és koraszülöttek ellátáshoz szükséges eszközöket gyártó és fejlesztő üzemet, valamint kutatási központot hozott létre a török fővárosban – ráadásul magyar beszállítók alkalmazásával. 

Mely térségek és ágazatok érintettek a Külpiaci Növekedési Támogatás keretében? 

A legkülönfélébb tevékenységek megvalósítása zajlik, legyen szó élelmiszeripari feldolgozóüzem létesítéséről, napelempark telepítéséről vagy ingatlanfejlesztési beruházásról. Ezek keretében Közép-Ázsiába, a Közel-Keletre, Szerbiába, de még Latin-Amerikába is irányult sikeres kifektetési pályázat. 

Hogyan találnak önökre a vállalatok? 

Jelenleg 6315 magyar vállalkozás szerepel az adatbázisunkban, és azon dolgozunk, hogy ez a szám tovább növekedjen. Ennek érdekében akár a saját médiafelületeinken keresztül, akár hazai médiumokban megjelent tartalmak segítségével igyekszünk ismertté tenni a szolgáltatásainkat. Emellett számos rendezvényen jelen vagyunk, amely kiváló helyszíne a cégekkel való kapcsolatteremtésnek, de a meglévő partnereink is sokszor ajánlják a HEPA-t más vállalkozók figyelmébe. A kevésbé exportérett vállalatok esetén kiemelt hangsúlyt kap a külpiacra lépésre való felkészítés, és ennek keretében a külkereskedelmi ügyintézők képzése. Ez utóbbit az Exportakadémián az exportkoordinátorok képzésével élesztettük újjá. Jelenleg a második kurzus zajlik, amelynek a végére mintegy száz exportpiaci szakember képzése fejeződik be. 

Az exportpiaci tapasztalatot szerzett vállalatok számára pedig a külgazdasági attasé (KGA) hálózaton keresztül a világ mintegy 90 országában tudunk célzott helyi piacfelméréssel, piacelemzéssel, lokális partnerek keresésével segítséget adni a cégeknek. 

Van a HEPA-nak saját nemzetközi hálózata? 

Igen, a világ öt országában találhatók saját irodáink. Az egyik Kínában, amelynek a hatalmas ország nyolc különböző pontján vannak további képviseletei, a másik Kanadában, és az észak-amerikai piacot fedi le. Törökországban a helyi képviseletünk ellátja a görög és ciprusi ügyek kezelését is, a negyedik HEPA-iroda pedig Belgrádban működik, és a nyugat-balkáni országokban tervezett ügyletekre fókuszál. Nemrég megnyitottuk az ötödik irodánkat is, Bukarestben. 

A partnerirodáink mind folyamatosan azon dolgoznak, hogy a helyi piacokon a lehető leghatékonyabban támogassák a magyar cégek megjelenését. Az idén például a torontói egységünk példátlan eredményeket ért el a magyar élelmiszeripari termékek kanadai népszerűsítése terén. A 2023-as SIAL Canada kiállításon a HEPA segítségével több itthoni élelmiszeripari vállalat is részt vett.  

A partnerirodánk az esemény margóján megrendezett B2B keretében lehetőséget teremtett arra, hogy a magyar cégek képviselői a legnagyobb helyi disztribútorokkal közvetlenül tárgyalhassanak, mi több egy főzőshow-t is rendeztek, amelyen hazai élelmiszereket mutattak be. A partnerirodák munkája ráadásul nem korlátozódik a szakkiállításokra. Fontos projekt volt a 2023 októberében már második alkalommal megtartott ontariói Magyar Örökség Hónap. Az előkészítő munkának köszönhetően Ontario tartomány parlamentje 2022-ben törvényt fogadott el a rendezvénysorozat minden év októberében történő megrendezéséről. 

Röviden térjünk még vissza a hálózatépítésre: mik a jövőbeli tervek ezen a területen? 

Az Enterprise Europe Network (EEN) üzletfejlesztési hálózat magyarországi konzorciumvezetője a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség. Ez egy olyan EU-s „üzleti klub”, egy olyan vállalkozásfejlesztési kezdeményezés, amely nemcsak eseményeket szervez, tapasztalatcserét vagy oktatást biztosít, hanem online piacteret is működtet, amelyben az uniós országokon kívül további kéttucatnyi ország vállalatai, intézményei és kormányzati szervezetei keresnek, illetve kínálnak üzleti együttműködési lehetőségeket. 

Milyen üzleti lehetőségeket és mely régiókban látnak még kiaknázatlannak? 

Az uniós tagállamok természetes gazdasági partnereink. Ugyanakkor például Közép-Ázsia vagy Afrika számos országában is több évtizedes a magyar jelenlét – elég csak az Ikarus buszokra, az olajipari projektekre és az infrastruktúra-fejlesztésekre gondolnunk. Üzbegisztánban, Azerbajdzsánban, Egyiptomban vagy Szerbiában is vannak olyan ipari parkok, amelyek szívesen látják a magyar vállalatokat. 

A kínálkozó lehetőségekkel pedig élnek is az itthoni cégek. Kiváló példával szolgálnak többek közt a hazai vízipari vállalatok, hiszen a világ szinte minden táján jelen vannak, legyen szó akár a szántóföldi vízvisszatartó technológia indiai exportjáról vagy egy ghánai víztisztító rendszer kivitelezéséről. A HEPA pedig elsősorban az üzleti lehetőségek megtalálásában és a kapcsolatépítésben segít ezeknek a cégeknek. Nemrég például egy kairói kiállításon tettük lehetővé a közös megjelenésüket. 

Nemcsak a járvány, a háború, az energiakrízis, az infláció az, amivel az utóbbi időben meg kellett küzdeniük a vállalatoknak, hanem egy erősödő „hidegháborús” és deglobalizációs folyamattal néznek szembe. A világ újra blokkosodik, ami megnehezíti a külpiaci terjeszkedést. Ennek fényében mit gondol az utóbbi évek gazdasági kihívásairól? 

Valóban az egymásba fonódó krízisek idejét éljük, így a vállalatvezetőknek egyszerre kell a túlélésre összpontosítaniuk, miközben előre is kell tekinteniük. A külpiaci megjelenés a hazai mellett új értékesítési lehetőségeket teremt egy vállalkozás számára, ami csökkenti a kiszolgáltatottságát és növeli az ellenálló képességét.  

A vállalatoknak ezekben az időkben igen rugalmasan kell reagálniuk a piacok gyors változásaihoz, ugyanakkor tartalékolniuk is kell. Ilyen turbulens időszakban rendkívül nehéz megjósolni, hogy mi várható a következő években vagy akár a közeli hónapokban.  

A vállalkozásoknak szóló támogatások elsősorban a beruházások ösztönzésére és a kapacitások növelésére fókuszálnak, azonban a jelenlegi összetett nemzetközi gazdasági válsághelyzetben a szokásosnál is nagyobb bátorság kell a kapacitások bővítéséhez, hiszen az üzleti döntéshozók nem tudják, hogy a felépülő üzemek termékeire milyen kereslettel számolhatnak. Emellett az energiaárak ingadozása a gyártás és a logisztika költségeit is növeli, így ez utóbbi okán sok esetben érdemes a gyártó vagy összeszerelő üzemet a felvevőpiacokhoz közelebb építeni. Összességében a sikeres vállalatok exportképességének az erősítése fontosabb, mint valaha, mivel a külpiaci jelenlét több lábon állást is jelent, ami jelentősen javítja egy vállalkozás ellenálló képességét. 

Címlapfotó: hepa.hu