A vámemelések nem szakították szét a globális kereskedelmet, de gyors és látványos átrendeződést indítottak el. Az USA és Kína gazdasági szétválása felgyorsult, miközben az EU és Kína sikeresen más piacok felé terelte a kivitelét. Vagyis a fragmentáció és a diverzifikáció mellett nem volt érdemi deglobalizáció – derül ki egy friss tanulmányból.
A hét ábrája
Peking exportoffenzívája történelmi rekordot döntött, és ez falhoz állította Európát: Brüsszel feladta évtizedes passzivitását, és radikális önvédelmi stratégiával próbálja „menteni a menthetőt”.
A hét ábrája
Hiába ígérte meg Trump, hogy a vámpolitikájának következményeit nem az amerikai szereplők fogják megfizetni, a gazdaság és a kereskedelem törvényei nagyobb úrnak bizonyulnak. Az importárak arról tanúskodnak, hogy végül az amerikaiak is vesztesei lesznek Trump játszmájának.
Tajvan augusztusi exportrekordja első ránézésre ellentmond a vámháborús környezetnek, valójában azonban jól láthatóvá teszi, hogy a jelenlegi technológiai beruházási hullám – mindenekelőtt az MI- és adatközponti beruházások – erősebb rövid távú hajtóerőt jelentenek, mint a frissen bevezetett amerikai vámok fékező hatásai.
Kína korlátozta több kulcsfontosságú akkumulátortechnológia és nyersanyag exportját, ezzel komoly kihívás elé állítva az európai EV-gyártókat. A döntés megerősíti Kína technológiai fölényét, és súlyos zavarokat okozhat a globális ellátási láncokban.
Áprilisban a magyar export 3,4 százalékkal, 12,3 milliárd euróra, míg az import 1,1 százalékkal, 11 milliárdra növekedett, így a külkereskedelmi mérleg továbbra is stabil, 1,4 milliárd eurós többlettel. Főként a gép- és energiaexport adta meg a lendületet.
Egy olyan ambiciózus pénzügyi stratégia rajzolódik ki, amely megreformálná a dollár dominanciáját, átrendezné a világkereskedelmet és Amerikába terelné az ipart. Trump gazdasági csapata egy új globális alkura készül – de vajon milyen áron?
Az idei a családok és a vállalkozások éve. A kormány a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv részeként megvalósuló Demján Sándor Program keretében 1410 milliárd forintnyi forrással támogatja a hazai kis- és középvállalkozások termelékenységi ugrását és méretük megduplázását.
„Mexikó egy csapatban akar lenni az Egyesült Államokkal és Kanadával” – jelentette ki a mexikói gazdasági minisztérium egyik vezetője a minap, és nem a közösen rendezendő 2026-os futball-világbajnokságra gondolt.
Kína gazdasága tavaly elérte a kormány 5 százalékos GDP-bővülési célját, miután az utolsó pillanatban hozott ösztönzőcsomag és az export felpörgette a fellendülést, viszont a beígért amerikai vámok azzal fenyegetnek, hogy elveszik a növekedés egyik fő mozgatórugóját.
Kína exportja 2024-ben látványos ütemben növekedett, miközben az import jelentősen lassult, tovább mélyítve a világgazdasági egyensúlytalanságokat. Az Európai Unió – különösen Németország – egyre nehezebben tudja tartani a lépést a kínai kivitel dübörgő növekedésével. Hogyan gyorsítja fel a kínai gazdasági modell az exportot, és milyen következményekkel számolhat Európa?
Októberben a külkereskedelmi termékforgalom hasonlóan alakult, mint az előző hónapokban: az export enyhén csökkent, míg az import mérsékelten bővült. Az export visszaesése mögött a gyengülő külpiaci kereslet állhat. Végre Németországban kedvezőbb jelek mutatkoznak a feldolgozóipari rendeléseknél, de az ipari ágazat helyzete továbbra is vegyes. Az erősödő külső kereslet és a nagyberuházások várhatóan segíthetnek az export dinamikáján.
A globális export versenyét toronymagasan Kína vezeti: 1400 milliárd dollárral húzott el a második helyezett Egyesült Államok előtt.
Szeptemberben 1,2 milliárd eurós többlet alakult ki a külkereskedelmi mérlegben, bár a nettó export már nem támogatta a növekedést. Az export értéke 5, az importé 4 százalékkal csökkent, főként a német kereslet gyengülése miatt. A további bővüléshez a külső kereslet élénkülése és az ipari nagyberuházások beérése szükséges.
India a nyugati szankciók következtében az utóbbi időben jelentősen növelte csúcstechnológiai exportját Oroszország felé, tavaly júliusban például 95 millió dollár értékben szállított mikrochipeket és szerszámgépeket. A tranzakciók közel 90 százalékát indiai rúpiában bonyolítják le, mivel a szankciók korlátozzák Oroszország hozzáférését nyugati devizákhoz. Moszkva hozzávetőleg 8,5 ezermilliárd rúpia (102 milliárd dollárt) bevételre tett szert, főként olajeladásából, amelyért cserébe technológiát vásárol.
A világgazdaság figyelmét ismét a Kína és az Egyesült Államok közötti hatalmas kereskedelmi egyensúlytalanság köti le. Sokan a kínai iparpolitikát okolják a folyamatokért, ám a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői szerint a probléma gyökere sokkal mélyebb, és mindkét országnak a saját portáján kellene söprögetnie.
Peking átfogó gazdasági mentőcsomagot jelentett be, hogy megállítsa a világgazdaság második legnagyobb motorjának lassulását. A tőzsdei fellendítéstől az ingatlanpiaci válság kezeléséig terjedő intézkedések rövid távon hatásosak lehetnek, de a nyugati elemzők szerint a hosszú távú sikerhez további lépések szükségesek.
Kanada és Mexikó átvenné az USA helyét a legnagyobb LNG-exportőrök versenyében. Január óta Washington nem ad ki új exportengedélyeket, ezért északi és déli szomszédja gőzerővel bővíti LNG-szállítási kapacitásait, hogy minél gyorsabban és olcsóbban férhessen hozzá a rendkívül éhes ázsiai piacokhoz. De nem ők az egyedüliek.
Európa és az USA gazdasági érdekei egyre inkább eltávolodnak egymástól a Kína irányába tett lépéseik miatt, és ez komoly kihívásokat jelenthet a két nagy szövetséges kapcsolatában.
Az S&P Global Ratings jelentése szerint az Ázsiában tett kísérletek a Kínától való ellátási lánc diverzifikációjára, eddig csak korlátozott hatással jártak, és Kína szerepe a globális exportban várhatóan nem fog drasztikusan csökkenni.
Kedvezően alakult a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom értéke a második negyedévben. Éves alapon a többlet 188 millió euróval, 2,9 milliárdra emelkedett, köszönhetően annak, hogy míg az export értéke 5,5 százalékkal nőtt, addig az import ennél lassabb ütemben, 4,9 százalékkal emelkedett.
Washington egy hidegháborús szabályozás módosításához nyúl a kínai chipgyártás fejlődésének és megerősödésének feltartóztatása érdekében. A terv célja, hogy a távol-keleti gyártók minél nehezebben jussanak hozzá a szükséges technológiákhoz, szoftverekhez és alapanyagokhoz.
Júniusban is jelentős, 1,1 milliárd eurós többlet alakult ki a termék-külkereskedelmi mérlegben. Ez ugyanakkor érdemi, 472 millió eurós romlás az egy évvel korábbihoz képest. A német gazdaság problémái hosszabb ideje korlátozzák a hazai növekedési kilátásokat, közvetlenül az exportorientált feldolgozóipar, közvetve az ipari beszállítók és az ipart támogató szolgáltató ágazatok révén.
Németország egyre kevesebb árut ad el Kínába, az USA-ba és más, nem uniós országokba. E csökkenés mértéke már akkora, hogy egyes elemzők szerint Európa motorjának az egész „üzleti modellje” megkérdőjeleződik.
A mesterséges intelligencia iránti kereslet miatt Dél-Korea chipexportja júniusban rekordszintre emelkedett, ezzel pedig az ázsiai ország a legnagyobb kereskedelmi többletét könyvelhette el 2020 szeptembere óta. Úgy tűnik, a globális piaci trendek Szöulnak kedveznek.
Számos olyan magyar vállalatot találhatunk, amely eredményesen ki tudott lépni a nemzetközi térbe és sikeresen megvetette a lábát a külpiacokon – ők a nemzeti bajnokaink. A Bálna Honvédelmi Központban rendezett MBH Makronóm Makroverzum konferencián a résztvevők arra keresték a választ, hogy miképp legyenek a magyar cégek, termékek és márkák a nemzetközi piacokon is versenyképesek, ismertek, keresettek.
Görögország legnépszerűbb sajtja, a feta ára az európai parlamenti választások előtt a helyi kormány és az ellenzék közötti komoly vita tárgyává vált. Ez a nézeteltérés jól mutatja, hogy az emberek aggódnak a megélhetési költségek emelkedése miatt, miközben neves politikusok leszerepelnek a valós élet ismeretének tantárgyából.
