A mesterséges intelligencia egyre hatékonyabban segíti úgy az egyének, mint a vállalatok életét. Egy virágzó technológiai áttörés küszöbén állunk, azonban ennek az éremnek is két oldala van. Észak-Korea pedig ékes példája annak, hogyan lehet a techboom sötét oldalára állni.
Nem most kezdte Észak-Korea a fejlesztéseket
Az ázsiai ország három évtizede folyamatosan fejleszti a mesterséges intelligenciát (MI) és a gépi tanulást (ML) különböző ágazatokban. A 38 North elemzése szerint a KNDK (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság) az 1990-es években kezdett el foglalkozni ezekkel a technológiákkal, és igyekezett megoldást találni a hétköznapi problémákra, a légszennyezettségi szintek előrejelzésétől kezdve a vízturbinák rezgésének nyomon követéséig. Legutóbb pedig a Covid–19-világjárvány idején a megfelelő maszkhasználat értékelésére és a fertőzés klinikai tüneti mutatóinak rangsorolására szolgáló modell létrehozására igyekeztek megfelelő megoldást alkotni az ottani okos programok.
Észak-Koreában 2013-ban létrejött a Mesterséges Intelligencia Kutatóintézet az Információs Ipari Irányítási Iroda keretében, amely 2021-től az Információs Ipari Minisztériumba integrálódott. A kezdeményezés célja, hogy az iroda hatáskörét minisztériumi szintre emelje, ezáltal aktívan előmozdítsa az ország digitalizációját.
Az akadémiai szférában Észak-Korea az oktatás különböző szintjein alkalmazza az MI/ML-t. A Kim Il Sung Egyetem 2014-ben létrehozta a csúcstechnológiai fejlesztési központot (amelyet átneveztek fejlett technológiai kutatási és fejlesztési központra [CATRAD]). Ez olyan technológiákat kutat, mint a hang- és szövegfelismerés, a szimultán tolmácsolás és a nagy adatelemzés.
Az állami média 2019-ben arról számolt be, hogy az ország vezetése úgy véli, hogy a digitális gazdasága növekedését a mesterséges intelligencia fejlődése hajtja, és hogy
a mesterséges intelligencia korában az adatok értékesebbek, mint az arany vagy a nyersolaj.
Az észak-koreai vállalatok és a mesterséges intelligencia kapcsolata
Az ottani cégek az utóbbi időben egyre inkább népszerűsítik az MI/ML technológiákat alkalmazó termékeiket. A Mangyongdae Information Technology Corporation 2020-ban két mobiltelefont, az Azalea 6-ost és 7-est dobta piacra. A vállalat azt állítja, hogy a készülékbe sikeresen beépítette a mély neurális hálózatokon (DNN) alapuló ujjlenyomat-, hang-, arc- és szövegfelismerő technológiákat. A vállalat több tucat kutatóval dolgozik, elsősorban a Kim Il Sung Egyetem és a Kim Chaek Műszaki Egyetem munkatársaival, ezenkívül jelenleg más kutatóintézetekkel való műszaki együttműködést is támogat.
Emellett egy az ottani médiában közzétett hirdetés szerint a Yalu River Technology Development Company DNN-t alkalmaz biztonsági megfigyelőrendszereihez és intelligens IP-kameráihoz. A vállalat azt állítja, hogy aktívan támogatja a több mint 20 ország neves IT-vállalataival való közös kutatást és fejlesztést.
Az állam tehát már évek óta igen eredményesen kutatja és fejleszti a különböző technológiákat, azonban ezekből nem csupán a vállalatok és a fogyasztók profitálnak, de a hadiipar is nagy hasznát veszi a technológiai fejlődésnek.
Mesterséges intelligencia a hadiiparban
Az Information Science című észak-koreai folyóirat 2022-es cikkéből kiderült, hogy egy projekten belül hadijáték-szimulációs eszközt fejlesztenek megerősítő tanulás (reinforcement learning, RL) és gépi tanulási módszer alkalmazásával. Az RL-ben egy ágenst arra képeznek ki, hogy egy adott környezetben igyekezzen a mérnökök által kitűzött cél elérésére, vagy legalábbis minél jobban közelítse meg azt.
Az észak-koreai szerzők kutatásukban egy kínai tudósok által végzett, Adaptive Human Behavior Modeling for Air Combat Simulation című tanulmányra hivatkoztak, amelynek vezető szerzője, Jao Csien (Jian Yao) a Nemzeti Védelmi Technológiai Egyetemhez (NUDT) kapcsolódik (ami nem mellesleg szerepel az Egyesült Államok Entity List nevű kereskedelmi tiltólistáján). Mivel kutatásai elsősorban katonai alkalmazásokra összpontosítanak, a 38 North elemzése szerint valószínűsíthető, hogy Észak-Korea a jelenlegi egyszerű játékszimulációkon túlmenően a katonai területen alkalmazható wargaming-szimulációk kifejlesztésén is dolgozhat.
Kibertámadást tervezhet Észak-Korea
A szöuli kémügynökség közölte, egyes jelek arra utaltak, hogy
észak-koreai hackerek célpontok keresésére és a hackertámadásokhoz szükséges technológiák kifejlesztésére használták a generatív mesterséges intelligenciát,
bár úgy tűnik, még nem vetették be azt tényleges kibertámadásokban – számolt be a Reuters.
A kémügynökség pedig nem alaptalanul feltételezi ezt, hiszen – ahogyan a Makronóm Intézet elemzőinek kutatásából is kiderült – Észak-Korea a nemzetközi pénzügyi szankciókat megkerülve igyekszik pénzt szerezni a Kim Dzsongun-rezsim fenntartására.
A Chainalysis elemzése szerint például 2021-ben kifejezetten sikeres évet zártak az észak-koreai kiberbűnözők: legalább hét támadást indítottak kriptopénzplatformok ellen, amelyekkel közel 400 millió dollár értékű digitális vagyontárgyat zsákmányoltak.
A mesterséges intelligencia fejlődésével pedig még egyszerűbb dolguk lesz. A szöuli kémügynökség szerint Észak-Korea nem is rest kihasználni az új technológia adta lehetőségeket.
Folyamatosak az észak-koreai kibertámadások, fel kell készülni
A Chainalysis nemrégiben készült jelentése szerint az Észak-Koreához kötődő hackercsoportok rekordot döntöttek a decentralizált pénzügyeket (decentralized finance ,defi), valamint a központi platformokat, például a tőzsdéket célzó támadási kísérletek terén 2023-ban,
amikor is összesen mintegy 1 milliárd dollár értékű kriptót zsákmányoltak.
Emellett folyamatosan hallani egyéb külföldi vállalatokat és szervezeteket érintő észak-koreai kibertámadásokról. Tavaly szeptemberben például egy spanyolországi repülőgépipari vállalatot támadtak meg igen trükkös módon: a cég alkalmazottai LinkedInen üzeneteket kaptak egy álprofilos Meta-toborzótól, amelyben arra kérték őket, hogy nyissák meg a fájlt és töltsék ki a benne található kvízt. Azonban a fájl nemcsak kérdéseket rejtett, hanem vírust is, amely feltelepült a gépükre, és gyakorlatilag ajtót nyitott a hackereknek.
Ami a katonai kiberműveleteket illeti, tavaly augusztus végén a dél-koreai rendőrség közölte, hogy hogy észak-koreai hackerek megpróbáltak hozzáférni az Egyesült Államok és Dél-Korea közös hadgyakorlatára vonatkozó információkhoz. A jelentések szerint a támadók a dél-koreai–amerikai kombinált hadgyakorlatot szimuláló központban dolgozóknak küldött e-maileken keresztül próbáltak hozzáférést szerezni.
A támadások növekvő gyakorisága és intenzitása pedig arra készteti a többi országot, hogy felkészüljön a hasonló esetekre. Tavaly ősszel az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea magas szintű konzultatív testületet hozott létre Észak-Korea kibertevékenységei ellen. A dél-koreai hivatal szerint a három ország közösen fog fellépni a kibertámadások ellen, és igyekeznek erősíteni egymást.
A támadások leküzdésére irányuló nemzetközi együttműködések mellett az amerikai kormány számos olyan kriptotőzsdét szankcionált, amelyet észak-koreai csoportok és más fenyegető szereplők használnak pénzmosásra.
Összességében az észak-koreai mesterséges intelligencia és gépi tanulás fejlesztései jelentős előrelépést jelentenek az ország technológiai és gazdasági fejlődésében. Azonban ugyanilyen fontos figyelembe venni a potenciális kockázatokat és veszélyeket, amelyeket ezek a fejlesztések hordoznak, különösen a kibertámadások és a nemzetközi biztonsági kihívások területén. A globális közösségnek fokozottan oda kell figyelnie ezekre a fenyegetésekre, és proaktívan kell cselekednie annak érdekében, hogy megakadályozzák az ilyen technológiák rosszindulatú felhasználását.
A Chainalysis elemzése rávilágít, hogy a mesterséges intelligencia jelentős előnyöket biztosít a katonai és civil területeken, ugyanakkor új kihívásokat teremt a nemzetközi jog és a biztonságpolitika számára. Az észak-koreai példa jól prezentálja, hogy az MI/ML technológiák terjedése nemcsak a fejlett országokra korlátozódik, hanem egy globális jelenség, amely minden állam számára kihívást és lehetőséget jelent.
Borítókép: MTI/AP/KCNA/KNS
