A francia kormány szándéknyilatkozatot juttatott el a nagy adósságot felhalmozott technológiai vállalatnak, az Atosnak, amelyben felajánlották, hogy akár 1 milliárd eurót fizetnek három kulcsfontosságú vagyonelemért, hogy azok francia nemzeti kézben maradhassanak.
Az ukrán fegyvergyárak zsíros célpontjai az orosz rakétáknak: van olyan vállalat, amely néhány havonta költözteti az üzemét. A legnagyobb probléma mégis az, hogy az állam képtelen fizetni, így inkább nem is rendel. A megoldás az export lenne, azt azonban Zelenszkijék nem engedik.
Az ukrajnai háború kirobbanása óta Európa egyre határozottabban törekszik függetlenedni és önellátóvá válni a hadiiparban. A védelmi képességek növelése és a fegyverkezési programok megvalósítása immár uniós szinten intézményesített támogatási hátteret is kap. Az EU-s gyártók kapacitásai azonban még nem képesek fedezni a kontinens igényeit. A Makronóm Intézet elemzése a Magyar Nemzetben jelent meg.
A beszámolók szerint Kínának sikerült szintet lépnie a harci drónok területén. Új modelljük a levegőben, támadás közben képes hat külön drónná szétválni. Amennyiben a tömeggyártást is meg tudják kezdeni, az óriási kihívást okoz majd a légvédelmi rendszereknek.
Az Egyesült Államok az első helyen maradt a világ legnagyobb fegyverexportőreinek listáján, a dobogó második fokára azonban Franciaország férkőzött fel, megelőzve Oroszországot. Az orosz export visszaesésével más államok, így Kína, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság jelentősége is megnövekedett.
A technológiai fölényért való küzdelemben az Egyesült Államok egyre inkább lemarad Kína mögött. Ráadásul Peking olyan területeken jár élen, amelyek projektjei a katonai képességek megerősítésére is alkalmasak. Ahhoz, hogy Washington újra a saját javára fordítsa a versenyt, sürgős és átfogó lépéseket kellene tennie a K+F-támogatás, az innováció és a hadiipar területén.
A viharos geopolitikai időkben az Európai Unióban egyre nagyobb az igény a közösség védelmi és katonai képességeinek növelésére. Ez azonban a különböző szabályozások és a szkeptikus hangok miatt sok akadályba ütközik. Fontos lenne, hogy az unió lebontsa ezeket, és „regionális bajnokokat” építsen fel a védelmi ipar fellendítése céljából.
Az Ukrajna ellen két évvel ezelőtt indított orosz invázió óta sok víz (és nyugati pénz) folyt le a Dnyeperen, a békekötés azonban még mindig nincs a látóhatáron belül. Habár az orosz gazdaságon is meglátszanak a szankciók hatásai, az nem omlott össze, sőt az IMF szerint idén gyorsabban növekszik, mint a G7 országai. Mindezek fényében már a nyugati szakértők is elismerik, hogy Moszkva még évekig képes folytatni a harcot, ami megkérdőjelezi a jelenlegi szankciós és támogatási stratégia folytatását.
Az Európai Unió arra törekszik, hogy 2035-ig védelmi rendszereinek akár a felét is a határain belül vásárolja meg, megfordítva ezzel azt a tendenciát, hogy a katonai felszereléseinek a többségét harmadik országoktól szerzi be.
Világszinten szükség van a hadiipari termelés növelésére – hívta fel a figyelmet Olaf Scholz a Rheinmetall fegyvergyártó vállalat észak-németországi gyárának alapkőletételén. A tervek szerint ez az üzem képes lesz fedezni a német hadsereg igényeit és a kancellár szerint megalapozza az európai partnerek független ellátását is a tüzérségi lövedékek tekintetében.
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint az európai gyártóknak meg kellene tiltani a harmadik országokba irányuló exportot, hogy minden mennyiséget Ukrajnába irányíthassanak. Az ötlete nemcsak népszerűtlen, de ostoba is.
A mesterséges intelligencia egyre hatékonyabban segíti úgy az egyének, mint a vállalatok életét. Egy virágzó technológiai áttörés küszöbén állunk, azonban ennek az éremnek is két oldala van. Észak-Korea pedig ékes példája annak, hogyan lehet a techboom sötét oldalára állni.
Az ország folyamatos háborús készenléte miatt ontja a fegyvereket. Annyit termel, hogy sok mindenből képes sokat szállítani a globális piacra is, mégpedig rövid határidővel. Az európai uniós tagállamok ki is használják a kapacitásorgiát, ám az EU hadiiparára nézve a szöuli termelés újabb csapást jelent.
Tavaly a globális védelmi költségvetés elérte a 2,2 ezer milliárd dollárt. Ez volt a nyolcadik rekorddöntés nyolc év alatt. Lesz még durvább is.
Macron határozottsága elpárolgott az Ukrajnának szánt tüzérségi lövedékek szállítása kapcsán. Miután kiderült, hogy az EU képtelen legyártani a megígért mennyiséget, fogcsikorgatva belegyezett a külföldi rendelésekbe. Ez volt a terv, amely az uniós hadiipart futtatta volna fel.
A Lockheed Martin utcahosszal vezet, a negyedik helyen azonban már egy kínai vállalat áll. A legjobb tizenötben ott a francia Airbus és a Thales, a Rheinmetall a tizenkilencedik.
Az USA becslése szerint Peking 2030-ra már több mint 1000 nukleáris robbanófejjel fog rendelkezni.
A hét elején megérkeztek az első amerikai M1A1 Abrams típusú csúcsharckocsik Ukrajnába. Kijev 31 tengerentúli tankot kap, most az első, kisebb szállítmány érkezett meg, hogy pontosan mennyi, az még hadititok. A washingtoni demokrata párti vezetés még most is bízik abban, hogy Kijev képes lesz hosszú távon visszafoglalni az elvesztett területeket.
Putyin és Kim Dzsong Un közelgő találkozója az amerikai szankciós politika végső határait mutatja meg. A két ország „minden mindegy” alapon köt hadiipari egyezséget, az USA pedig csak fenyegetőzhet, de semmit nem tud tenni ellene.
Tavaly a globális katonai kiadások történelmi rekordot döntöttek: 2,2 billió dolláron állt meg a számláló. Az idei év még brutálisabbnak ígérkezik.
A jelenlegi kínai-orosz katonai együttműködés inkább diplomáciai, semmint gyakorlati jellegű, azonban így is éppen elég bosszúságot okoz az Egyesült Államoknak.
Németország gálánsan elküldte Ukrajnának meglévő készleteit, most villámgyorsan pótolni szeretné, ám a fegyvergyárak malmai lassan őrölnek.
A SpaceX megkapta az USA védelmi minisztériumának ukrajnai műholdkapcsolat-szerződését.
Több ország részéről merültek fel súlyos aggályok azzal kapcsolatban, miként védené az EB a legérzékenyebb ipari titkokat.
Négy éve már felmerült egy NATO-hitelintézet kialakításának gondolata, ám a tagállamok gyorsan megfúrták az ötletet.
Az ukrán külügyminiszter elkeserítőnek nevezte az Európai Unió döntésképtelenségét a közös lőszerbeszerzés ügyében.
Egy szimulációs sorozat katasztrofális eredményt mutatott az Egyesült Államok lőszer- és fegyverkészleteiről. Így csak egy nagyon hosszú, lemorzsolódási háborút lehet vívni.
A vita azon megy, vásárolhat-e az EU egységesen a közös piacon kívülről lőszert Kijevnek. A legélesebben Franciaország ellenzi a javaslatot.
Kaja Kallas miniszterelnök kihasználta az Európai Békekeret hanyagságból nyitva hagyott kiskapuját, és 134 millió eurót hívott le országának.
Kétmilliárd euróért vásárolna az EU lőszert Ukrajnának, Magyarország él a konstruktív tartózkodás jogával.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
