Az elmúlt évek gyakran kiszámíthatatlan környezete után nyugodtabb év várhat az idén a magyar agrár- és élelmiszeriparra. Lényeges, hogy csökkent a műtrágya, a takarmány és az energia ára, javuló tendenciát mutat a gazdasági környezet, és bár a terményárak továbbra is alacsonyak, a kiszámíthatóság, illetve a tervezhetőség stabilizálja a jövedelmeket és a kilátásokat. Ez derül ki az MBH AgrárTrend Indexből, azaz az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának negyedévente közzétett elemzéséből.  

A hitelintézet agrárpiaci szereplők megkérdezésével készülő mutatója a 2023 első három negyedévében tapasztalt erősödés után tavaly év végén még tovább javult: jelenleg elsősorban a korábbinál jövedelmezőbb állattenyésztés húzza az ágazatot, bár a nehezebb körülmények között lévő növénytermesztők helyzetértékelése is jobb lett. Az élelmiszer-infláció év végére 5 százalék alattira lassult, ami a szakértők szerint azt is tükrözi, hogy az alacsonyabb termelői árak most jelennek meg a bolti fogyasztói árakban. 

Milyen trendek állnak a háttérben? 

„A koronavírus-világjárvány, az ellátási láncokban jelentkező fennakadások, az energia- és az inputanyagok árának emelkedése, majd az orosz–ukrán háború hatásai jelentős változásokat hoztak az agrár- és élelmiszeriparban. Az idén viszont már nyugodtabb lehet a környezet, csökkentek a költségek, kiszámíthatóbbá vált a termelés. Átmeneti évnek nézünk elébe, ez megfelelő időszak a tervezésre: megnyílnak a Vidékfejlesztési Program első pályázatai, amelyek felhasználásában azok lesznek jó helyzetben, akik optimalizálni tudják a gazdálkodásukat, csökkenteni képesek a költségeiket és fenntarthatóan tudják üzemeltetni vállalkozásukat. A cél, hogy a hatékony termeléssel a minőség felé mozduljanak el a gazdálkodók” – mondta el Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Szerinte a kamatok csökkenésével az idén már némileg élénkülhet a hitelkereslet.  

Arra számítunk, hogy a forgóeszköz-finanszírozáson túl év végén már beruházási hitelekről is érdemben tárgyalhatunk az ügyfeleinkkel.”   

Az idei évtől 1500 milliárd forint érkezik a fejlesztésekre 

Végre 2024-ben megnyílnak a 2023–2027-es Közös Agrárpolitika régóta várt vidékfejlesztési pályázatai, 

 a kormány döntésének értelmében a hazai költségvetésből a lehető legnagyobb arányban, 80 százalékban társfinanszírozott vidékfejlesztési források mintegy 2700 milliárd forintot tesznek ki   

– hívta fel a figyelmet dr. Mezei Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának agrár- és uniós kapcsolatokért felelős vezetője. „Ebből 1500 milliárd forintra rúgnak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar versenyképességének, hatékonyságának növelését, fenntartható átalakítását szolgáló beruházási források, a pályázatokat az év során folyamatosan hirdetik meg. Fontos, hogy ügyfeleink már a tervezés időszakában bevonják a bankot mint partnert. Újdonság, hogy a kedvezményezettek várhatóan könnyebb feltételek mellett juthatnak majd támogatási előleghez, emellett jelentős kamat- és kezességidíj-támogatás is segítheti a projektek megvalósulását. Ez megkönnyíti a programok pénzügyi tervezését.” 

A kiegyensúlyozott növekedés elérhető 

Az ügyfelek, a szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő, a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2023 negyedik negyedévében 33,6 pontra erősödött a 48 pontos skálán. Az eddigi legmagasabb érték a 2021 második negyedévében mért 32,1 pont volt. A mutató egy éve folyamatosan emelkedik. „Most nagyobb lépcsőfokot lépett az ágazat, de hosszú még az út az elmúlt évek nehézségeiből való kilábalásban” – értékelte az adatokat Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője.  

A mostani érték 2023 harmadik negyedévéhez képest 2, éves összehasonlításban pedig ezt jelentősen meghaladó, 4,1 pontos növekedést jelent. A tavalyi év negyedik negyedében a vizsgált 12 termékpálya mindegyikén javultak a kilátások a megelőző három hónaphoz képest, amire legutóbb 2021 végén, a koronavírus-világjárvány lecsengésekor volt példa. Több mint két év után pedig ismét vannak olyan alágazatok, amelyek elérték, sőt meg is haladták az egyensúlyi szintnek tekintett – 3-5 százalékos növekedési pályát, valamint a minden ponton stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő – 35 pontot: a sertés és a marha. De csak kevéssel marad el ettől a baromfi, a tojás és a tej. 

A hatékony gazdálkodás segítség a növénytermesztőknek 

A hazai agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatok helyzetértékelése 1-1,5 ponttal javult az előző negyedévhez képest,

noha az alacsony értékesítési árak és a korábbinál gyengébb jövedelmezőség továbbra is erősen befolyásolja a lehetőségeiket. „A búzatermékpálya a leginkább derűlátó: olyan napi fogyasztási cikkek alapanyagáról van ugyanis szó, amely iránt nem csökkent jelentősen a végső fogyasztói kereslet. Az olajos magvak és a kukorica esetében kisebb mértékű volt a javulás, de az összességében így is sokkal jobb a korábbinál. Az ágazat szereplői egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy nincs ráhatásuk az értékesítési árakra, a magyar mezőgazdaság túl kis szereplő ahhoz a világpiacon. A költségek optimalizálásában és a hatékony gazdálkodásban viszont lehet mozgásterük – mutatott rá Héjja Csaba. – A mostani körülmények ugyanakkor némileg gyorsítják a precíziós gazdálkodás terjedésének alapját jelentő szemléletváltást.” 

A visszajelzések szerint a vetések állapota jó, néhol kiváló, de a gazdálkodók nagyon alaposan megfontolják, hogy milyen összegben költenek inputanyagokra, elsősorban műtrágyára. „Az inputanyagoknál most erősen kínálati a piac, és a gazdák nem feltétlenül veszik meg egy tételben egész évre a műtrágyát.” Az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari szakértői szerint árverseny kialakulása várható a vetőmag-, a műtrágya- és egyéb inputanyag-értékesítők között, ami rövid távon az árszínvonal enyhe csökkenéséhez vezethet.  

Az idén még inkább felértékelődik a kiszámíthatóság és a tervezhetőség az elemzők szerint: megfontoltság lesz jellemző erre az évre, a beruházási kedv egyelőre alacsony a szántóföldi növénytermesztők körében, amiben meghatározó szerepe van annak, hogy a korábbinál alacsonyabb szinten vannak a tartalékok a termelők egy részénél.  

Kiegyensúlyozott piac támogatja az állattenyésztést 

Az elmúlt időszak az állati termékek előállítóinak kedvezett a magyar mezőgazdaságban.

A takarmányárak a két évvel ezelőtti szintre mérséklődtek, és bár az élőállat-értékesítési árak csökkennek, így is kifejezetten kiegyensúlyozott most a piac.

„Több termékpálya is az egyensúlyi szint közelében van, nincs köztük érdemi különbség” – mondta Héjja Csaba. A sertéstermékpályán magasabbak a malacárak, de ez szezonális hatás, az irányadó nemzetközi árak stabilizálódni látszanak. A baromfi esetén van némi félelem a tavaszi madárinfluenza-szezontól, értékesítési problémák jellemzően azonban nincsenek. A tej esetében az árak felfelé mozdultak a 2023 közepén tapasztalt mélypontról, és segíti az ágazatot, hogy 2022-vel ellentétben kellő mennyiségű takarmányt tudtak termelni maguknak. 

Kivárnak a kertészeti ágazatok 

A kertészeti termékpályák és a szőlő-bor ágazat 2023-ban nem tudott jelentős áremelést érvényesíteni, ugyanakkor a költségeik sem lettek sokkal magasabbak. A zöldségtermesztők hagyományosan jobban tudnak alkalmazkodni a piac változásaihoz, mint a gyümölcstermesztők, de a folyamatosan javuló gazdasági környezet révén összességében az utóbbiak helyzetértékelése is eddig nem látott magas értékre emelkedett az MBH AgrárTrend Indexben. 

A szőlő-bor ágazat számára kedvező lehetőségek nyílhatnak az exportpiacokon az idei szezonra a lédig szegmensben, ugyanis a spanyol és az olasz versenytársak komolyabb terméskiesést szenvedtek el. A borfogyasztás világszerte csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt években, viszont az elkövetkező időszakban némi javulás várható ebben a bank szakértői szerint. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MBH Bank