Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője   

Várható volt 2023 decemberében a bérdinamika gyorsulása, azonban a most közölt adat még így is kellemes meglepetést jelent. A múlt év utolsó hónapjában éves alapon 16,4 százalékkal nőtt az átlagkereset értéke, elérve a bruttó 655 600 forintot. Ez érdemi gyorsulás a megelőző hónapokban tapasztalt 14 százalékos bővülési ütemhez képest. Mindebben jelentős szerepet játszott a minimálbér és a garantált bérminimum decemberre előre hozott emelése, amely a magasabb fizetési kategóriákban is kifejti a hatását.  

Ez már a decemberi adatokban is megjelenhetett, vagyis a vállalatok egy része nem várta meg a szokásos év eleji béremeléseket, hanem már most kompenzálhatta a magasabb keresetűeket a bérfeltorlódás elkerülése érdekében. Kiemelendő viszont, hogy a rendszeres jövedelmek a teljes keresetnél gyorsabb ütemben, 17,3 százalékkal nőttek, ami arra utal, hogy az év végi prémiumok a kedvezőtlenebb gazdasági teljesítmény miatt alacsonyabbak voltak a szokásosnál.  

Decemberben is a közszférában emelkedett gyorsabb ütemben az átlagkereset, és a KSH most mindhárom területen (közigazgatás, oktatás, egészségügy) gyorsabb bérdinamikát regisztrált,

mint a vállalkozások körében. A piaci szférán belül a pénzügyi szolgáltatások körében nőtt decemberben a leggyorsabb ütemben az átlagkereset, több mint 30 százalékkal, bár ebben a bázishatás is szerepet játszott. Közben 20 százalék feletti növekedés történt a szálláshely-szolgáltatás, az ingatlanügyletek vagy az építőipar, valamint a vízellátás, szennyvízkezelés ágazatokban is. 

A gyorsuló bérdinamika és a lassuló infláció eredményeként a tavalyi év utolsó hónapjában a reál-átlagkereset több mint 10 százalékkal emelkedett. 

A tavalyi év egészét tekintve a bruttó átlagfizetés 14,2 százalékkal növekedett. A versenyszférában az átlagos kereset 16,2 százalékkal nőtt, míg a költségvetésiben a 2022-ben kifizetett fegyverpénz hatása nyomán 7,3 százalékkal – annak hatását kiszűrve ezen a területen is közel 14 százalékos átlagbér-emelkedést mutatnak az adatok.  

Az éves átlagban a magas, 17,6 százalékos infláció hatását is figyelembe véve így tavaly a reál-átlagkereset értéke 2,9 százalékkal csökkent. Ugyanakkor az éves átlag itt is becsapós lehet, az év elején a munkavállalók jelentős reálbércsökkenést tapasztalhattak a két számjegyű fizetésemelések ellenére, ami azonban az év végére a jövedelmi helyzetük számottevő javulásába csapott át. Viszont a fogyasztók érzete ritkán racionális, a negatív helyzetek jobban rögzülnek, illetve a pozitív változások hatása is csak lassan jelenik meg. Emiatt láthatjuk azt, hogy a reálbérek és reálnyugdíjak év végi növekedése csupán korlátozottan jelenik meg például a kiskereskedelmi adatokban. 

Mi várható idén? 

Előretekintve, a gyors nominális bérdinamika az idén is fennmaradhat. Erre utalnak a sajtóban is bejelentett fizetésemelések, valamint az állami szféra bérrendezései (például pedagógusbér-emelés), de segíti a bérdinamika fennmaradását a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 10 százalékos növekedése is. Az átlagbér nominálisan ugyanakkor kismértékben lassabb ütemben emelkedhet, mint tavaly, az alacsonyabb inflációs várakozások, valamint a vállalatok nehezebb gazdasági helyzete nyomán.  

Mennyivel nőhetnek a keresetek 2024-ben? 

Ezzel együtt is 12 százalék körüli fizetésemelkedésre számítunk, amely az akár éves átlagban 5 százalék alá lassuló inflációval együtt 6-7 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet. Ez várhatóan kedvező hatást gyakorol majd a fogyasztási adatokra is, azonban ennek feltétele, hogy enyhüljön az óvatossági motívum, és a munkavállalók is kedvezőbben lássák a gazdasági kilátásokat, ami az emelt jövedelmek kézhez kapása után fokozatosan következhet be.  

Attól viszont nem kell félni, hogy a magas bérdinamika újabb ársokkot eredményezne. Az elmúlt évek inflációját kiváltó több tényező, mint az energiaárak alakulása vagy az alapanyagköltségek megugrása, a termelői árak alapján érdemben enyhült, ami azt jelzi, hogy  

van tér a béremelések kigazdálkodására, azonban egyes területeken még így is szükség lehet a hatékonyság fejlesztésére. 

Czomba Sándor: óriási mértékben nőtt a reálbér

A friss adatokat értékelve Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte: egy munkavállaló átlagosan már több mint háromszor magasabb fizetést visz haza 2010-hez képest, miközben azóta 1 millióval dolgoznak többen, a regisztrált álláskeresők száma pedig történelmi mélyponton van. A reálbérek dinamikus emelkedése hozzájárul a fogyasztás, ezen keresztül gazdasági növekedés helyreállításához, a 4 százalék körüli dinamikus GDP-bővülés eléréséhez. 

A KSH friss kereseti adatai részletesen 

– A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600 forint volt, ami 16,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.   

– A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 565 400 forintra becsülhető, ez 17,3 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. 

– A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 570 700, a költségvetésben 532 700, a nonprofit szektorban 606 000 forintot tett ki, mindez 18,1, 13,3, illetve 19,9 százalékkal emelkedett egy év alatt. 

– A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 435 900, a kedvezményeket figyelembe véve 451 300 forintot ért el, ez 16,4, illetve 16,3 százalékkal volt magasabb, mint 2022 decemberében. 

– A reálkereset 10,3 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 5,5 százalékos növekedése mellett. 

– A bruttó mediánkereset 496 100 forint volt, ami 16 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock