Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője

Novemberben a bruttó átlagkeresetek a megelőző hónapokkal azonos ütemben, 14,1 százalékkal emelkedtek. Az év 11. hónapjában ezúttal a költségvetési szférában nőttek gyorsabb ütemben a bérek, 15,9 százalékkal, de a versenyszféra bérdinamikája is érdemi, 13,3 százalékos volt.

A költségvetési szféra fizetéseit most az oktatási ágazat hajtotta az illetményemelés révén. A rendszeres, vagyis a prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számított keresetek emelkedése is hasonló mértékű volt, tehát a tavalyi gazdasági visszaesés ellenére a vállalatok jellemzően nem a jutalmakon, többletjuttatásokon spóroltak.

Az ágazatok között továbbra sincs jelentős eltérés a béremelkedésben, novemberben csak a bányászat, a kőfejtés területén, illetve az energiaipari ágazatokban nem következett be két számjegyű fizetésemelkedés az átlagbért tekintve. Húsz százalék feletti növekedés pedig csak az említett oktatás, illetve a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazatban következett be.

Végre újra nőnek a reálkeresetek

A novemberben 7,9 százalékra lassuló inflációt is figyelembe véve így a reálbérek 5,7 százalékkal nőttek. A vásárlóerő emelkedése pedig megjelenhetett az év végi kiskereskedelmi, illetve a turizmushoz kapcsolódó számokban is, amennyiben oldódott a lakosság óvatossági motívuma.

A kereseti dinamika kapcsán kiemelkedően fontos lesz a tavaly decemberi, valamint a 2024. januári kereseti adat. A minimálbér és a garantált bérminimum már tavaly év végén emelkedett, 15, illetve 10 százalékkal, így ennek a közvetlen hatása már megjelenik a decemberi kereseti adatokban.

Az átlagkeresetek növekedési üteme idén is két számjegyű lehet

Kérdés azonban, hogy a vállalatok a magasabb bérkategóriákban is előre hozták-e a fizetésemeléseket, hogy megakadályozzák a jövedelmek feltorlódását, vagy a korábbi gyakorlatnak megfelelően csak év elején hajtják végre a bérfejlesztéseket. Ezzel együtt az idei évre vonatkozó fizetésemelkedés kapcsán a januári adat lesz meghatározó. Várakozásaink szerint az átlagkereset növekedési üteme az idén is két számjegyű lehet, 12 százalék felett alakulhat a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelkedése és a magasabb inflációs várakozások következtében. Ám felfelé hajtja a bérdinamikát, hogy bár a gazdasági lassulás miatt enyhült a munkaerőhiány, nem szűnt meg, több ágazatban továbbra is jelen van, emellett a belső kereslet helyreállásával és a gazdasági növekedés beindulásával ismét erősödhet. Ezáltal a vállalatok igyekeznek megtartani a munkavállalóikat, és ez kedvezőbb tárgyalási pozíciót jelent számukra. A reálbérek növekedési üteme a fentiek nyomán az idei évben a lassuló inflációval együtt a 6 százalékot is elérheti a várakozásaink szerint, kompenzálva ezzel a munkavállalókat a tavalyi év egészét jellemző kismértékű reálbércsökkenésért.

A KSH adatai részletesen
– A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 621 200 forint volt, ami 14,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
– A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 548 600 forintra becsülhető, ez 14,3 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
– A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 547 500, a költségvetésben 539 100, a nonprofit szektorban 587 200 forintot tett ki, ezek 14,2, 13,7, illetve 17,3 százalékkal emelkedtek egy év alatt.
– A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 413 100, a kedvezményeket figyelembe véve 427 700 forintot ért el, ami 14,1, illetve 14,0 százalékkal volt magasabb, mint 2022 novemberében.
– A reálkereset 5,7 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 7,9 százalékos emelkedése mellett.
– A bruttó mediánkereset 489 400 forint volt, ami 16,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
– A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 338 500 forintot ért el, 15,3 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakát.

Fotó: Pixabay