A cikk eredetileg a Mandiner Makronóm rovatában jelent meg 2022. június 16-án. Az írás az akkor helytálló adatokon és információkon alapszik.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

A rubel árfolyama

Az orosz fizetőeszköz értéke zuhanórepülésbe kezdett a háború első napjaiban. Egy euróért napról napra egyre több rubelt kellett fizetnie a vásárlóknak (lásd 1. ábra). A háború kitörésének napján 2,7 százalékot veszített az értékéből az orosz pénz. Ezt másnap 3,6 százalékos további esés követte. Február utolsó napján 1,3 százalékot vissza tudott hozni a rubel a kétnapi veszteségből, ám március elsején egyetlen nap alatt további 28,3 százalékkal lett gyengébb az euróval szemben. Egy héttel később további 17,6 százalékot buktak a rubelbe fektetők. Az orosz pénz értéke gyakorlatilag szabadesésben volt. Mindez tökéletesen összhangban volt a piaci várakozásokkal, a szankciókkal, az orosz devizatartalékok részleges zárolásával, a külföldi befektetők kivonulásával.

1. ábra: Az EURRUB árfolyam alakulása, azaz egy euró értéke rubelben (Forrás: Yahoo Finance)

A rubel elmúlt tizenhat évének egyik legjelentősebb értékvesztését követően meglepő módon tíz olyan napot élt meg, amikor árfolyama szinte mozdulatlan maradt. Március 14. és 24. között a rubel árfolyama stabilan 144,8 rubel maradt egy euróért. Ezt követően a következő két nap záróárfolyamai is hasonlóan alig változtak: 144,7, illetve 144,4 rubel volt az euró ára.

Március hónap végén váratlan fordulat következett be, amelyre aligha sokan számítottak. Március 29-én a rubel 23,5 százalékot erősödött, amit a következő napon 12,4 százalékos további növekedés követett, majd március 31-én még egy újabb 4,4 százalékos emelkedés.

Így összességében mindössze három nap alatt a rubel árfolyama 36 százalékkal javult.

Ez az erősödés azóta is folytatódik. A cikk írásának idején a rubel értéke 27,5 százalékkal magasabb, mint 2021 végén. Jelenleg a rubel erősebb, mint az elmúlt öt év bármelyik időszakában, három hónap alatt 57 százalékkal növekedett az értéke.

Ez azt jelenti, hogy a rubel árfolyamának alakulása azt sugallja, Oroszország gazdasági helyzete március vége óta folyamatosan javul. Felmerül a kérdés, hogy mi állhat ennek a meglepő fordulatnak a hátterében, különösen tekintettel arra, hogy az Európai Unió által szorgalmazott embargók célja éppen az ilyen típusú gazdasági erősödés megakadályozása lenne.

Az egyik fő ok a szankciók hatékonyságának elégtelensége lehet. Bár Európa kevesebb orosz terméket vásárol a szankciók miatt, India és Kína készségesen lép a piaci résekbe. Emellett Oroszország is jelentős lépéseket tett a rubel megerősítése érdekében.

Az orosz központi bank több mint kétszeresére emelte az alapkamatot. Bevezettek tőkekorlátozásokat, amelyek megtiltják az orosz állampolgároknak, hogy pénzüket külföldre utalják, és a külföldi befektetőknek, hogy eladják orosz részvényeiket vagy osztalékaikat más devizára váltsák. A távozó külföldi vállalatok szintén nem vihették haza befektetéseik értékét.

A rubel árfolyamának erősödését továbbá segíti, hogy az orosz vállalatoknak exportbevételeik jelentős részét rubelre kell váltaniuk. Az orosz exporttermékek, különösen az olaj és a gáz árának emelkedése is hozzájárul ehhez. Talán a legnagyobb hatással az volt a rendelkezésre, amely szerint a „nem baráti” országoknak rubelben kell fizetniük az orosz energiahordozókért. Ez a lépés megnyithatja az utat afelé, hogy a világ országai elmozduljanak az olaj- és gáztermékek árának dollárban történő meghatározásától.

A dollárról való átállást, a dedollarizációt a BRICS+ országok azóta egyre jobban szorgalmazzák. A makronom.eu többször is beszámolt róla, hogy az egyre komolyabban szerveződő tömörülés milyen módon képzeli el ezt a folyamatot.

Jobban fáj Európának az infláció

Az orosz-ukrán konfliktus hatására a világban, és különösen Európában, jelentősen megugrottak az árak. Az Oroszország ellen bevezetett szankciók miatt azt hihetnénk, hogy ez a jelenség negatívan érinti az orosz gazdaságot, tekintettel arra, hogy a szankciók egy része az orosz áruexport csökkentését célozza. Ez alapvetően az árak emelkedését és bizonyos termékek hiányát eredményezhetné – ahogyan a cél is ez lett volna.

Azonban, bár Oroszországban idén márciusban ténylegesen megugrott az infláció – az árak átlagosan 7,6 százalékkal nőttek egy hónap alatt –, áprilisra és májusra már csökkenő inflációs adatokat regisztráltak. Az árnövekedés áprilisban 1,6 százalékra, májusban pedig mindössze 0,1 százalékra lassult (2. ábra).

2. ábra: Az orosz infláció alakulása (Forrás: Fed, Tradingeconomics)

Mindez azt sugallja, hogy az Európai Unió embargós politikája inkább fáj az EU lakóinak, mint az oroszoknak.

Túl a háborús hullámvölgyön a kamatlábak is

Az infláció alakulásának fényében nem meglepő, hogy az orosz kamatláb is csökkenő pályára állt a kezdeti megugrás után (lásd 3. ábra). Február 28-án az orosz jegybank egyetlen nagy lépéssel 9,5 százalékról 20,0 százalékra emelte az alapkamat értékét. Ez a szint egészen április 11-ig maradt, amikor viszont már a galambok dominálták a jegybank ülését. Ezen a napon ugyanis 17,0 százalékra csökkent az irányadó ráta. Május 4-én újabb kamatvágás következett, ezúttal 14,0 százalékra mérsékelve a mutató értékét. Május 27-én pedig újabb három százalékpontot vágott a nemzeti bank. A cikk írásának pillanatában is ez a 11,0 százalékos szint van érvényben.

3. ábra: Az orosz jegybanki alapkamat alakulása (Forrás: CBR)

Elmondhatjuk tehát, hogy a jelenlegi orosz kamatok már egyáltalán nem mutatnak eltérést a háború előtti kamatemelési trendvonaltól. Azaz a monetáris kondíciók is azt sugallják, hogy Oroszország gazdasága már túljutott a háború okozta hullámvölgyön.

Pesszimista beszerzési menedzser index

Hasonló képet mutat az orosz beszerzési menedzser index (BMI) értéke is (lásd 4. ábra). A háború kirobbanása pesszimista tartományba, a február eleji 52-ről március kezdetén 49-re, április elsejére pedig 44-re lökte a mutató értékét. Ezután viszont ez a trend is megfordult. Május kezdetén 48, június első napján pedig már az optimizmust mutató 51 volt a BMI értéke. Azaz az orosz vállalatok beszerzéseit bonyolító szakemberek már a gazdaság bővülését jelzik előre.

4. ábra: Az orosz beszerzési menedzser index alakulása (Forrás: Investing.com)

Ez a mutató tehát nagyon hasonló görbét járt be, mint a kamatláb. Tanúsága szerint a mélypontot már maga mögött hagyta az orosz gazdaság, sőt a várakozások gyakorlatilag a háború előtti szinten vannak.

Kedvező munkanélküliségi ráta

Még ennél is megdöbbentőbb az orosz munkanélküliségi mutató alakulása (lásd 5. ábra). Már az is meglepő lehet, hogy a januári 4,4 százalék és a februári 4,1 százalék után márciusban semmit sem csökkent az indikátor értéke, hanem maradt 4,1 százalék. Az viszont még váratlanabb, hogy áprilisban egyenesen javult a mutató. Ebben a hónapban ugyanis 4,0 százalékra csökkent az orosz munkanélküliségi index.

5. ábra: Az orosz munkanélküliségi index alakulása (Forrás: Investing.com)

A foglalkoztatás alakulása szempontjából kiemelt mutató tehát még az előzőeknél is kedvezőbben alakult. Ezen indikátor esetében ugyanis a háborúnak még rövidtávon sem volt negatív hatása, sőt a korábbi javuló trend továbbra is érvényben van.

Az olajár

Ahogyan ezt már fentebb is jeleztük, Oroszország gazdaságának nem várt teljesítménye mögötti egyik leglényegesebb ok a legfontosabb exportcikkeinek kedvező áralakulásában keresendő. És itt nem is elsősorban az export 2020-as adatok alapján 37,0 százalékát kitevő olajtermékekre kell gondolnunk. Bár ezek ára mind Európában, mind az egész világon valóban elszállt, ahogyan ezt a Brent és WTI indexek alakulása is jól mutatja, az oroszok szempontjából lényegesebb urali olajár azonban nem alakult ennyire kedvezően (lásd 6. ábra).

6. ábra: Az urali típusú olaj árának alakulása (Forrás: Investing.com)

A háború előtti 95 dolláros hordónkénti ár március elején még 111 dollárig emelkedett, azonban ezután csökkenő trendre váltott a görbe, melynek mélypontja április 25-én 68 dolláron volt. Innen azonban újból emelkedő trendet láthatunk, melynek eredményeként mostanra már a háború előtti érték felett kereskednek az orosz olajjal, melynek ára június 9-én már ismét három számjegyű, egészen pontosan 100,2 dolláron zárt.

Azonban az oroszok nem csak olajat adnak el más országoknak. Az export 6,0 százalékát adó gáz ára több mint duplázott a háború kitörése óta. Az 5,7 százalékos exportsúlyú arany háború utáni átlagára is felette van a háború előttinek. Az export 4,4 százalékát kitevő szén ára több mint 50 százalékot ugrott a katonai konfliktus kitörésekor, és jelenleg is ilyen szinteken tartózkodik. A kivitelben 3,2 százalékos részesedéssel bíró platina ára inkább csökkent, míg a 3,1 százalékos súlyú búza azonban felrobbant, és jelen pillanatban is nagyjából 40 százalékkal magasabb, mint a háború előtt.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy jól alakul az orosz kiskereskedelmi forgalom és az építkezések volumene is.

Összefoglalás

A számok alapján úgy tűnik, hogy az Európai Unió szankciós politikája nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.

Az embargó következményeként Európában nőttek a költségek és az inflációs mutatók, míg Oroszországban az exportáruk árai emelkedtek, ami pozitívan hatott az orosz gazdaságra.

Az országban a munkanélküliség aránya az elmúlt 30 év legjobb szintjére csökkent, a vállalati beszerzési menedzserek pedig szinte ugyanolyan pozitívak, mint a háború előtt.

Az orosz kamatlábak egy rövid ideig tartó emelkedés után szinte visszaálltak a konfliktus előtti szintekre, az infláció egy hónapnyi növekedése után gyakorlatilag eltűnt, és a rubel erősebb, mint az elmúlt öt évben bármikor.

A gazdasági szankciók, hasonlóan a katonai konfliktusokhoz, saját szabályokkal és eszközökkel rendelkeznek, melyek közül az egyik legfontosabb, hogy a lépéseknek az ellenfélre nagyobb hatást kell gyakorolniuk, mint önmagunkra. Úgy tűnik, ez egy lecke, amelyet az Európai Unió vezetőinek még meg kell tanulniuk.

Címlapfotó: Shutterstock