Újra közzétesszük azt a márciusi cikket, amelyben Gordon Hahn azt állította, hogy közel vagyunk ahhoz, hogy a front és vele együtt az ukrán hadsereg is összeomoljon, ami elvezethet az ország politikai felbomlásához vagy akár a területi szétszakadáshoz.
Ukrajna finanszírozása Európa próbatétele: a The Economist történelmi lehetőséget, a Brussels Signal erkölcsi kockázatot és veszélyes közös eladósodást lát. A vita tétje, hogy a segítség a békéhez közelít-e, vagy elnyújtja a háborút – és milyen áron vállalnak közös kockázatot az EU, köztük Magyarország adófizetői.
A hidegháború szelleme újra mocorog: Putyin bejelentette, hogy Oroszország „megfontolja” a nukleáris kísérletek újraindítását – alig néhány nappal az után, hogy Donald Trump közölte, Amerika már el is kezdte az előkészületeket. Stratégiai üzenetváltás nagyhatalmi üzemmódban.
Francesco Sisci szerint újra visszatérhetnek a birodalmi struktúrák – nem nosztalgiából, hanem a liberalizmus válsága miatt. Az Egyesült Államok is kísértést érezhet, hogy birodalommá váljon, de vajon győzhet-e, ha ellenfelei jobbak ebben?
Hatszoros túltermelés az ukrán hadiiparban – jöhet az exportrobbanás, ami felkavarhatja a térséget?
Branko Milanović szerint Oroszország ideológiai zsákutcába került: belül birodalmi revíziót, kifelé antikolonialista küldetést hirdet – ez a kettősség azonban egy stratégiai önellentmondás, amely növeli a konfrontációs kockázatokat. Ez most nacionalizmus vagy internacionalizmus, vagy mindkettő?
A Kiel Institute friss elemzése szerint július-augusztusban 43 százalékkal visszaesett Ukrajna katonai támogatása, miközben a humanitárius és pénzügyi segélyek stabilak maradtak. A trend az európai elköteleződés gyengülését jelzi, ami összhangban áll a magyar kormány álláspontjával, amely a katonai helyett a humanitárius segítségnyújtást szorgalmazza.
Miután Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RDIF) vezetője felvetette egy Oroszország és Alaszka közötti, a Bering-szoros alatti alagút építésének ötletét, Donald Trump amerikai elnök érdekesnek minősítette a javaslatot, hozzátéve, hogy még mérlegelnie kell azt.
Oroszország tízéves programba kezdett, hogy megalkossa saját, extrém ultraibolyás chipnyomtató rendszerét. Ha sikerül, a Kreml nemcsak a nyugati technológiai szankciókat kerülheti meg, hanem az ASML monopolhelyzetét is megingathatja a globális chipiparban.
Kínából először jutott át konténerszállító a rakományával Európába az Északi-tengeren keresztül. Ez az útvonal egyre inkább teljes értékű kereskedelmi folyosóvá válhat, hasonlóan a szuezi és malakai folyosóhoz.
A csúcson még egy nagy nemzet is követhet el nagy hibákat. Noah Smith írása azt vizsgálta, hogy Kína jelenlegi globális dominanciáját milyen tényezők veszélyeztethetik a közeljövőben. Ilyen lehet a demográfia, a gazdaság helyzete, de a legnagyobb probléma a belső hatalmi harc.
Miközben Oroszország és Belarusz egyre szorosabban együttműködik katonailag, a balti államok a NATO védőernyője alatt próbálnak egyensúlyt találni a diplomácia és a katonai elrettentés között. A térségben a határ menti légtérzáraktól kezdve a GPS-zavarásokig minden jel arra utal, hogy a balti térség ismét forró ponttá válik.
A francia haditengerészet feltartóztatott az ország partjaihoz közeli tartályhajót, amely az orosz „árnyékflottához” köthető.Putyin kalózkodásnak nevezte ezt az incidenst, az orosz szakértők pedig egy új oroszellenes stratégiát emlegetnek.
Bár az iráni tisztviselők januárban megerősítették, hogy megrendeléseket adtak le az új, komolyabb képességű Szu–35-ös vadászgépekre, most a helyi lapok azt írták, hogy az iráni légierő új MiG–29-es repülőgépeket kapott Oroszországtól.
Úgy tűnik, Kína egyre bátrabban hagyja figyelmen kívül az oroszok ellen bevezetett szankciókat – igaz, eddig se nagyon törődött vele, de legalább korábban diszkréten csinálta. Szeptemberben egy orosz LNG-hajót fogadott a sarkkörről, majd egy kínai kötött ki a Krímben.
Németország egyre inkább Törökországra támaszkodik az energiaellátás, a migráció kezelése és az orosz befolyás ellensúlyozása terén, miközben Ankara neoottomán politikája és a menekültkérdésben alkalmazott nyomásgyakorlása kiszolgáltatottá teszi Berlint.
Az EU továbbra is vezető szereplő a szomszédságában, de a befolyása gyengül, miközben Kína egyre erősödik. A WIIW szerint az uniónak stratégiai beruházásokkal, kereskedelmi reformokkal és új bővítési modellel kell megerősítenie pozícióját.
A szeptember 28-i parlamenti választáson ismét győzött a Nyugat-barát Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS), amely bár veszített korábbi támogatottságából, stabil többséggel folytathatja a kormányzást. Az eredmények alapján az ország továbbra is az európai integráció útján marad, miközben az oroszbarát erők kisebbségben maradtak.
A mai moldovai parlamenti választáson ütközik meg a Nyugat és Oroszország: a Maia Sandu elnök nyugati orientációját támogató Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) a Moszkva-barát Hazafias Blokk ellen küzd a parlamenti többségért, miközben Oroszország dezinformációval, szavazatvásárlással és erőszakos tüntetések kiprovokálásával próbálja befolyásolni a 2,3 milliós ország EU-s jövőjét. Az eredmények jóval túlmutatnak Moldova határain.
Az Egyesült Államok megszüntette az iráni Chabahar kikötő szankciómentességét, ami veszélybe sodorja India 370 millió dolláros beruházását és a kikötő kulcsszerepét a Nemzetközi Észak–déli Közlekedési Folyosóban. A forgalmát két év alatt tizenötszörösére növelő létesítmény jövője most bizonytalan, miközben Újdelhinek egyensúlyoznia kell Washington és Teherán között.
Ukrajnában A nép szolgája nevű párt képviselői a háború mielőbbi végét és választásokat emlegetnek, utalva Trump tárgyalási készségére és Kína nyomására, ám a frakció tagjainak többsége szkeptikus, miközben a szociális kiadások növelése közelgő választást sejtet.
Bizony van különbség a befolyási övezet és a biztonsági övezet fogalma között. Jeffrey D. Sachs szerint az egyik elfogadható, míg a másik elítélendő. Az egyik elnyomást, a másik elviselhető létet jelenthet, főleg, ha sikerül megtartani a semlegességet.
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO), amelyhez számos kevésbé fejlett ország igyekezett csatlakozni, úgy tűnik, a végét járja. A szellemisége romokban, amit elismer mind a WTO vezetése, mind a vezető nyugati országok.
Moszkva és Peking visszafogott, de következetes stratégiával erősíti jelenlétét a nyugat-karuni kőolaj- és földgázmezők térségében, ahol a kitermelés felfuttatása akár évi több tízmilliárd dolláros pluszbevételt biztosíthat Teheránnak.
Kína készen áll arra, hogy megnyissa tőkepiacát az orosz energiaipari vállalatok előtt. A Roszatom és a Gazprom az elsők között lesz, amely „pandakötvényeket” bocsáthat ki. Négy éve kizárólag csak a belföldi hitelekre támaszkodhattak a szankciók miatt.
A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) a dollártól való elszakadásra összpontosít, és a BRICS által kijelölt úton halad, hogy saját gazdasági rendszert építsen ki. Alternatív megoldásokat keres, hogy csökkentse az amerikai fizetőeszköz globális dominanciáját.
A legtöbb, ami az ukrajnai békefolyamatban Kínától elvárható, az az, hogy más országokkal együtt békefenntartókat telepít egy potenciálisan közelgő ENSZ BT-határozat szerint – állítja Andrew Korybko Moszkvában élő amerikai politológus.
Miközben Ukrajna látványos sikerekkel megtörte az orosz flottát és helyreállította a gabonaexportot, Moszkva új bázisokkal és haditengerészeti fejlesztésekkel próbálja visszaszerezni a tengeri dominanciáját. A tét nemcsak Ukrajna partvidékének jövője, hanem Európa biztonsága is.
Európa új biztonsági mechanizmust fontolgat Ukrajnának: Giorgia Meloni „könnyített NATO-modellje” gyors, 24 órán belüli reagálást írna elő egy orosz támadás esetén, katonai, gazdasági és szankciós eszközökkel. Bár nem ér fel a NATO 5. cikkelyével, mégis erős elrettentő üzenet Moszkva felé, és jelzi, hogy Ukrajna nincs egyedül – ugyanakkor a terv Oroszország provokációjaként is értelmezhető.
