Az amerikai szenátus megszavazta az orosz dúsított urán importtilalmát. Ha Joe Biden elnök aláírja a törvényjavaslatot, akkor az uránipar szereplőinek fel kell kötni a gatyájukat, igaz, néhány kiskapu enyhíthet az árak várhatóan gyors emelkedésén.
Oroszország hiába Kína legnagyobb földgázexportőre, Peking mégis többet fizet érte a türkméneknek. Az ok egyszerű: Moszkva nincs most túl jó „alkupozícióban”.
Azt már megszokhattuk, hogy egy adott ország illetékes minisztériuma valamiféle becslést készít a gazdasága fejlődéséről, az viszont már nem mindennapi látványosság, amikor nem egy, de rögtön háromféle jövendölés kerül elő a jövőjéről. Így cselekedett az orosz Gazdaságfejlesztési Minisztérium is, jelezve az idők kiszámíthatatlanságát.
Olaszország háborog azon, hogy az Ariston oroszországi eszközeit a Gazprom leányvállalatának ideiglenes irányítása alá helyezték, amely megkapta a Bosch termelési létesítményeit is. E két konszern oroszországi gyáraiban a tevékenységet még az ukrajnai invázió indulása után függesztették fel. Amerika pedig azon morcoghat, hogy az oroszok befagyasztották a JPMorgan Chase bank majdnem félmilliárd dollárját. Persze az USA meg jóváhagyta ötmilliárdnyi orosz vagyon elkobzását.
Az Egyesült Államok és szövetségesei állandóan moralizáló, mégis lekezelő politikájára lassan senki sem lesz vevő Afrikában. Miközben a nyugatiak szép lassan kiszorulnak térségből, a kontinensen rohamosan növekvő népesség és energiaéhség soha nem látott mértékben tágítja a terepet a két keleti ország beruházásai előtt.
Az amerikai külügyminiszter pekingi látogatására akkor kerül sor, amikor a törvényhozásban a demokraták és a republikánusok versengenek azért, hogy keményebbnek tűnjenek Kínával szemben. Antony Blinken is számos problémával érkezett meg a kínai fővárosba, ám a megbeszélésein legalább megpróbálják tisztázni a nézetkülönbségeket.
Hónapokon át tartó huzavona után az Egyesült Államok képviselőháza végül megszavazta azt a 95 milliárd dolláros segélycsomagot, amelyből mintegy 61 milliárd jut Ukrajna megsegítésére. Azt, hogy hogyan engedhették ezt meg a republikánusok azzal magyarázható, hogy a pénz elsődleges haszonélvezője nem Kijev, hanem az Egyesült Államok védelmi ipara. A megszavazott segélyből csupán 9 milliárd dollár lesz Ukrajnának átutalva, míg a többi az USA-ban kerül megforgatásra. Ezzel együtt az ukrán háborús sikert elkönyvelni még nagyon korai lenne, ugyanis nem a pénz a legégetőbb probléma.
Putyin egyik fontos szövetségese kedden arra figyelmeztette Európát, hogy a Kreml már kidolgozta a törvénytervezetet arra az esetre, ha a Nyugat lefoglalná a csaknem 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont, és azt Ukrajna megsegítésére használná fel.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság a napokban új szankciókat jelentett be az orosz fémekre. Még a Londoni Értéktőzsde vezérigazgatója is elismeri az ezzel járó kockázatokat.
Amikor Macron, Franciaország büszke prokonzulja Oroszország felé nézve szigorú tekintettel és határozott szóval hadat üzent, persze csupán csapatok fenyegetésével, máris fura fordulat történt. Kiderült, a franciák csak az idén 600 millió eurót adtak Moszkvának a cseppfolyósított földgázért cserébe, amelynek a mennyisége az év első negyedében magasabbra kúszott, mint ahogy azt az ember gondolná.
Irán egyre magasabb színvonalra fejleszti dróntechnológiáját, miközben megtalálta a kiskapukat a szankciók kijátszásához is a pilóta nélküli eszközei gyártása és az azokkal való kereskedés érdekében. Ezzel jelentős ütőképességre és egyre nagyobb befolyásra tesz szert a Közel-Keleten, ami komoly fejtörést okoz Washingtonnak és szövetségeseinek.
Az idei első negyedéves költségvetési bevételek jelentős növekedéséről számolt be az orosz pénzügyminisztérium. Nemcsak az olaj- és gázértékesítésből érkező jövedelmek, hanem a reális gazdaságból származó bevételek is nőttek. Ezen a téren 2024 első negyedéve lenyűgözőnek tűnhet számukra, főleg, ha mindezt a tavalyi hasonló időszakkal hasonlítjuk össze.
Az Iszlám Állam afganisztáni ága vállalta magára a Moszkva külvárosában lévő koncertteremben márciusban elkövetett borzalmas terrortámadást. A Daech-K barbár támadásaival már nem egy helyen letette halálnévjegyét, nem árt véresen komolyan venni ezt a brigádot. Most a Bajnokok Ligája negyeddöntőinek otthon adó stadionokat fenyegette meg merénylettel, de félő, hogy nagyobb falatra vágyik, a nyári olimpiára.
Az ukrán sajtó komolyan bírálta a német ARD tévécsatornát. Egyrészt szerintük tendenciózus tudósítást adtak az oroszok által elbitorolt területen való ténykedésükről, és egyben felfedték, hogy német cégek is segítik az orosz megszálló rezsimet Mariupol városában.
Újabb háború a láthatáron, amihez Kínának is lesz pár szava. A vörös-tengeri kereskedelmi anomáliákat okozó húszik azzal fenyegetőznek, hogy megtámadják Szaúd-Arábiát, ha engedélyezi, hogy a területét az USA az ellenük irányuló csapásokhoz használja. Orosz részről viszont nem venné ki rosszul magát, ha egy Rijád elleni támadás következtében megugranának az olajárak, plusz bevételi forrást remélve.
A Royal United Services Institute (RUSI), a világ legrégebbi és az Egyesült Királyság vezető védelmi és biztonsági agytrösztje tett közzé egy jelentést az urándúsítás területén várható változásokról. A világ egyre jobban ráfanyalodik az atomenergiára, miközben az ehhez szükséges fűtőanyag előállításában az oroszok a világelsők. A jelentés több lehetséges forgatókönyvet mutat be, amely újabb eszköz lehet az Egyesült Államok és Európa évtizedekig tartó túszul ejtéséhez.
Csöbörből vödörbe kerülhet a Nyugat! Legalábbis ami a nyersanyaglelőhelyekért való versenyfutást illeti. Ahogy a megújuló energiaforrások felé fordulunk, még inkább függővé válunk Kínától mint a megújuló energiaforrások ágazatában meghatározó hatalomtól. Közép-Ázsia szerepe így a hatalmas, de kiaknázatlan kritikus nyersanyaglelőhelyei miatt felértékelődik, és ez a régiót a verseny megkerülhetetlen szereplőjévé teszi.
Állítólag több száz olyan cég tért haza Oroszországba, amely nem is olyan régen még Nyugaton volt bejegyezve. Az elmúlt hónapokban ez a folyamat felgyorsult, ugyanis új törvények léptek hatályba, amelyek segítik az orosz tőke hazatelepedését.
Újabb együttműködési megállapodások születtek Moszkva és Teherán között, amelyek a két állam által korábban felvázolt gázkartell megvalósítását célozzák. Oroszország a zöldátállás miatt növekvő gázigény láttán felismerte, hogy az energiaszektor ezen területének uralása a következő tíz-húsz évben a hatalom biztosításának egyik kulcsa lehet. A Gazprom ezért egyre nagyobb mértékű támogatásokat biztosít az iráni kapacitások fejlesztéséhez.
A világkereskedelem teljes átrendeződését tapasztalhatjuk az elmúlt években. A geopolitikai távolság egyre inkább meghatározza az országok kereskedelmi kapcsolatait, ennek köszönhetően az egymástól távoli államok egyre kevésbé kereskednek egymással. A többnyire a fejlődő országok közé tartozó közvetítő államok lehetnek a folyamat fő nyertesei, amelyek ennek köszönhetően a beáramló külföldi tőkebefektetésekből a korábbinál jóval nagyobb szeletet hasíthatnak ki.
Az egész nemzetközi közvéleményt megrázta a moszkvai terrortámadás. Számos összeesküvés-elmélet látott napvilágot arról, hogy ténylegesen ki állhat a terrorcselekmény mögött, ezeknek járunk most utána. Az incidenst az Iszlám Állam vállalta magára, de Putyin szerint Ukrajna készítette elő. A törökök állítják, hogy külföldi hírszerzés szervezte, hogy Oroszországot figyelmeztessék: az igazi háború a muszlimokkal van. Az események emlékeztetnek arra, hogy a terroristacsoportok, mint az Iszlám Állam, továbbra is képesek jelentős károkat okozni Európában.
A szemünk láttára erodálódik fokozatosan az USA hatalmi pozíciója. A mostani időszak sok tekintetben hasonlít az 1930-as évekre, ahonnan a jelenlegi stratégiai problémáink erednek. A nemzetközi politikát meghatározó államok közti erőviszonyok eltolódtak: a Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea közötti kötelékek erősödnek.
A becslések szerint 280 milliárd dollárnyi orosz szuverén vagyont fagyasztottak be az Egyesült Államok és szövetségesei a bankrendszerükben a háború kezdete óta. Azóta is dúl a vita, hogy mit is kezdjenek az alapokkal. A kérdés napról napra sürgetőbbé válik, hiszen Ukrajna híján van emberanyagnak, lőszereknek és főleg a pénznek, miközben az amerikai republikánus képviselők 60 milliárd dollárnyi, Kijevnek szánt segélyt blokkolnak.
A második helyre jött fel Franciaország a világ legnagyobb fegyverexportőreinek listáján – derül ki a Stockholm International Peace Research Institute jelentéséből. Az Egyesült Államok maradt az éllovas: a nemzetközi fegyvereladások 41,7 százalékáért volt felelős 2019 és 2023 között. Ez az arány a 2017–2021-es 38,6 százalékról növekedett a mostani értékére, az elmúlt időszakban pedig több mint 100 országba küldtek fegyvereket.
Az Egyesült Államok az első helyen maradt a világ legnagyobb fegyverexportőreinek listáján, a dobogó második fokára azonban Franciaország férkőzött fel, megelőzve Oroszországot. Az orosz export visszaesésével más államok, így Kína, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság jelentősége is megnövekedett.
Putyin, miután megnyerte az elnökválasztást, újabb hat éven keresztül vezetheti Oroszországot. Nem is igazán az eredmény az érdekes, hanem a kontextus. Az újraválasztása folytonosságot jelent az ország vezetésében és a Nyugattal való konfrontációban. Mindez a nyugati szankciókkal és a vélt ruszofóbiával együttesen elvezet az orosz nacionalista érzelmek nemzetközi porondon is érezhető fellángolásához.
A kínai vásárlók az utóbbi hetekben óriási mennyiségű határidős gabonavásárlási ügyletet mondtak le, ezzel tovább szorítva lefelé a világpiaci gabonaárakat. Az oroszok igyekeznek kihasználni ezt a helyzetet, és kiszorítani az amerikai, valamint az európai konkurenseket az eddigi megszokott piacaikról. Felvetették a BRICS-gabonatőzsde ötletét is, amit a világ még nem igazán vett komolyan.
Európa lázasan keresi a kiutat az energiaválságból. Az MCF Energy az európai földgázigény kielégítésére koncentrálva az osztrák Alpok közelében és Bajorországban tervez fúrásokat, amelyekkel jelentős gáz- és olajkészleteket szeretne kitermelni. Az MCF-nek így kulcsszerepe lehet Európa energiabiztonságának növelésében, miközben az öreg kontinens a zöldátállás felé halad.
Az orosz gázszállítás megszűnése nemcsak a lakossági fűtés terén okozna nehézségeket, hanem az egészségügyi intézmények működését is érintené. Kényszerűen csökkenteni kellene a fertőtlenítési eljárásokat, és az orvosoknak a nem sürgős beavatkozásokat is el kellene halasztaniuk a gázfogyasztás csökkentése érdekében. Mindez súlyosan befolyásolná Európa gazdaságát.
Németül Zugzwangnak hívják a sakkban a kevés figurás végjátékok egyik nyerő lehetőségét, amikor az ellenfelet lépéskényszer elé állítják. Amíg sok a bábu, addig olyan nagyszámú lépés lehetséges, hogy azokból majdnem mindig lehet legalább egy olyat találni, amellyel folytatható a küzdelem. A lépéskényszer a geopolitikában azt jelenti, hogy egy országnak döntenie kell a stratégiai visszavonulás és a teljes elköteleződés között.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
