A Bloomberg terjedelmes cikkben értekezett arról, hogy Európa újra nagyon kitett egyetlen gázszállító vállalatnak. Ezúttal nem az oroszok, nem a Gazprom került az amerikaiak célkeresztjébe, most Norvégia a bűnös, és annak egyik vállalata: az Equinor.
Új, Oroszországgal és Belarusszal szembeni szankciós csomagot mutatott be május 8-án az Európai Bizottság. A javaslat meglepően ambiciózus a korábbi, inkább gyenge retorziókkal ellentétben. Nagy kérdés, hogy amennyiben elfogadják az intézkedéseket, azok elérik-e a kívánt hatást. Az elfogadásukhoz egyhangú döntés szükséges, így elképzelhető még némi finomítás. Emellett döntés születhet katonai célú finanszírozásról Örményország és Georgia számára.
Az amerikai szenátus megszavazta az orosz dúsított urán importtilalmát. Ha Joe Biden elnök aláírja a törvényjavaslatot, akkor az uránipar szereplőinek fel kell kötni a gatyájukat, igaz, néhány kiskapu enyhíthet az árak várhatóan gyors emelkedésén.
Erdoğan elnök pár héttel ezelőtt még csak részleges tilalmat rendelt el a zsidó állammal szemben, most azonban a teljes export-importot kivégezte.
Olaszország háborog azon, hogy az Ariston oroszországi eszközeit a Gazprom leányvállalatának ideiglenes irányítása alá helyezték, amely megkapta a Bosch termelési létesítményeit is. E két konszern oroszországi gyáraiban a tevékenységet még az ukrajnai invázió indulása után függesztették fel. Amerika pedig azon morcoghat, hogy az oroszok befagyasztották a JPMorgan Chase bank majdnem félmilliárd dollárját. Persze az USA meg jóváhagyta ötmilliárdnyi orosz vagyon elkobzását.
Az amerikai külügyminiszter pekingi látogatására akkor kerül sor, amikor a törvényhozásban a demokraták és a republikánusok versengenek azért, hogy keményebbnek tűnjenek Kínával szemben. Antony Blinken is számos problémával érkezett meg a kínai fővárosba, ám a megbeszélésein legalább megpróbálják tisztázni a nézetkülönbségeket.
Putyin egyik fontos szövetségese kedden arra figyelmeztette Európát, hogy a Kreml már kidolgozta a törvénytervezetet arra az esetre, ha a Nyugat lefoglalná a csaknem 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont, és azt Ukrajna megsegítésére használná fel.
Míg Németország 0,2, Franciaország 0,7, Nagy-Britannia pedig 0,5 százalékos GDP-növekedéssel kalkulálhat, a Nemzetközi Valutaalap jelentése szerint az oroszok 3,2 százalékkal verik a mezőnyt. A szankciók működnek?
Az Egyesült Államok új szankciókat jelentett be Irán ellen, válaszul az Izrael elleni rakéta- és dróntámadásra. A nyugati világ nagy része csatlakozna Washingtonhoz, azonban ezek az intézkedések a 40 éve szankciók alatt álló ország iparágára valószínűleg csak korlátozottan hatnak.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság a napokban új szankciókat jelentett be az orosz fémekre. Még a Londoni Értéktőzsde vezérigazgatója is elismeri az ezzel járó kockázatokat.
Az EU annyira amatőr módon szankcionálta az orosz oligarchákat, hogy az ügyvédeiknek sétamenet volt miszlikbe aprítani az úgynevezett bizonyítékokat. A mostani eset precedensteremtő lehet – perek százaira számíthat az unió, kedvező előjelek nélkül.
A Royal United Services Institute (RUSI), a világ legrégebbi és az Egyesült Királyság vezető védelmi és biztonsági agytrösztje tett közzé egy jelentést az urándúsítás területén várható változásokról. A világ egyre jobban ráfanyalodik az atomenergiára, miközben az ehhez szükséges fűtőanyag előállításában az oroszok a világelsők. A jelentés több lehetséges forgatókönyvet mutat be, amely újabb eszköz lehet az Egyesült Államok és Európa évtizedekig tartó túszul ejtéséhez.
A világkereskedelem teljes átrendeződését tapasztalhatjuk az elmúlt években. A geopolitikai távolság egyre inkább meghatározza az országok kereskedelmi kapcsolatait, ennek köszönhetően az egymástól távoli államok egyre kevésbé kereskednek egymással. A többnyire a fejlődő országok közé tartozó közvetítő államok lehetnek a folyamat fő nyertesei, amelyek ennek köszönhetően a beáramló külföldi tőkebefektetésekből a korábbinál jóval nagyobb szeletet hasíthatnak ki.
Az orosz gazdasági adatok változatos képet festenek a szankciók hatásáról. Ennek ellenére már 2022-ben olyan tendenciáról írt a szerző, amely alapján megbecsülhető, hogy meddig tarthatnak ki az orosz "nagy medve" gazdasági tartalékai. Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm...
Bár az európai gazdák elsősorban az ukrán gabona (és egyéb termékek) behozatalát állítanák meg, az Európai Bizottság úgy vélte, a piaci helyzetet azzal konszolidálhatja, és a sztrájkoló gazdálkodókat azzal nyugtathatja meg, ha tiltó vámokat vet ki az orosz gabonára. A terménykereskedők szerint az ukrán szállítmányokhoz képest az orosz és fehérorosz mennyiség alacsony volt, ezért a vámok kivetése jórészt szimbolikus.
Az orosz gázszállítás megszűnése nemcsak a lakossági fűtés terén okozna nehézségeket, hanem az egészségügyi intézmények működését is érintené. Kényszerűen csökkenteni kellene a fertőtlenítési eljárásokat, és az orvosoknak a nem sürgős beavatkozásokat is el kellene halasztaniuk a gázfogyasztás csökkentése érdekében. Mindez súlyosan befolyásolná Európa gazdaságát.
Az energiaárak emelkedésének üteme szerte Európában lenyűgöző sebességgel nő. Egyetlen ország van ahol az inflációs ráta nem két számjegyű, Skandináviában, Belgiumban, Luxemburgban és a Balti államokban pedig az ötven százalékot meghaladó energiaár-növekedést tapasztalhatunk. Ráadásul, miközben az egész kontinensen megugrottak a tüzelőanyag-költségek, Magyarországon valós értéken mérve egyre kevesebbért is tankolhatunk a benzinkutaknál.
Peking az technológiai önellátás erősítése jegyében több mint 27 milliárd dollárt gyűjtene össze ahhoz, hogy hatékonyabban finanszírozhassa chipgyártó vállalatait. Az alap főként önkormányzatoktól és állami vállalatoktól kap támogatást. A korábbi kettő mellett egy újabb forrás létrehozását az is motiválta, hogy az USA szigorítana a félvezető-technológiákkal kapcsolatos, Kínával szembeni szankciókon, és erre buzdítja szövetségeseit is.
Fontos, hogy egy adott stratégia eredményeit és hatásait felmérjük majd kiértékeljük. Az európai szankciós politika mérőszámai szerint a bevezetett megszorítások nem igazán működnek.
A The Economist is rádöbbent, hogy az Amerika és Kína közötti állítólagos szétválasztás és eltávolodás nagy része valójában illúzió. A két ország gazdasági kapcsolata erős, még akkor is, ha ezt a tényt mindkét oldalon trükkökkel leplezik. Sőt, az ellátási láncok bizonyos változásai talán még szorosabbra fűzik a két nagyhatalmat.
A Fehér Ház közleménye szerint vizsgálatot indítanak annak megállapítására, hogy a kínai járműimport nemzetbiztonsági kockázatot jelent-e. Azt is felvetették, hogy a hálózatba összekötött autótechnológiával kapcsolatos aggályok miatt esetleg korlátozásokat vezetnek be.
Az elmúlt hetekben amerikai biztonságpolitikai és gazdasági elemzők is elismerték, hogy az átfogó exportkorlátozások ellenére Oroszország több mint kétszeresére, sőt egyes esetekben több mint tízszeresére növeli a fegyverek és hadianyagok hazai gyártását.
Az Ukrajna ellen két évvel ezelőtt indított orosz invázió óta sok víz (és nyugati pénz) folyt le a Dnyeperen, a békekötés azonban még mindig nincs a látóhatáron belül. Habár az orosz gazdaságon is meglátszanak a szankciók hatásai, az nem omlott össze, sőt az IMF szerint idén gyorsabban növekszik, mint a G7 országai. Mindezek fényében már a nyugati szakértők is elismerik, hogy Moszkva még évekig képes folytatni a harcot, ami megkérdőjelezi a jelenlegi szankciós és támogatási stratégia folytatását.
A Biden-kormányzat milliárdokat tervez befektetni a teherhajódaruk hazai gyártásába, mivel potenciálisan nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek a Kínában gyártott, fejlett szoftverrel ellátott daruk használata az amerikai kikötőkben.
Az elmúlt két esztendő szankciós politikájáról, valamint a háború negatív gazdasági hatásairól beszéltek a Makronóm Intézet elemzői az Indexnek.
Oroszország egyre szorosabb partnerséget épít ki Kínával, amit jól mutat, hogy a két ország közötti kereskedelem az elmúlt 20 évben a hússzorosára nőtt. Szergej Lavrov külügyminiszter szerint Oroszország és Kína kapcsolata 75 éves újkori történelmük során soha nem volt ilyen jó.
Soha nem látott összegű bevételekre tett szert 2023-ban az orosz kormány. Az egyik felhajtóerő az Indiával folytatott olajbiznisz volt, amelynek nagy része a szankciókat illegálisan megkerülve, az úgynevezett árnyékflotta közreműködésével zajlik. A dolog pikantériája, hogy az így Indiába került, majd ott finomított kőolajtermékek egyik legnagyobb felvásárlója éppen az az Egyesült Államok és szövetségesei, akik az orosz kőolajra a szankciókat kivetették.
Büszkélkednek az oroszok, hogy a mezőgazdaságuk az elmúlt 23 évben hihetetlen ugrást ért el. Az 1999-es teljes mélyponttól vizsgálták az ágazatot, amikor kénytelen voltak hitelre gabonát kérni az Egyesült Államoktól, mára viszont Oroszország a világ egyik legnagyobb exportőre lett. A belföldi piac immár túlzsúfolt. Egyes mezőgazdasági cégek számára az új piacok megtalálása a túlélés kérdése. A szankciók sem tűnnek sikeresnek, mert az ottani termelők inkább kihasználták a rájuk nehezedő nyomást, és válaszképp sikeresen fejlesztettek.
Amerika bízott abban, hogy az általuk alkalmazott szankciók javarészt kiütötték a Huawei Technologies vállalatot a piaci versenyből. A kínai óriáscég azonban tavaly augusztusban visszatért az okostelefonok piacára egy az Apple iPhone-jával versenyképes 5G-modellel. Egy vezető japán portál elemezte a büntetőintézkedések hatását és javasolná a szankciós stratégia alapos átgondolását.
Az adat csak részben meglepő: az OMV-t szerződés köti a Gazpromhoz, alternatív forrás jelenleg nem áll rendelkezésre, ráadásul a helyi energiaszolgáltatóknak eszük ágában sincs a dupláját fizetni más országból jövő energiáért, csupán azért, mert az nem orosz.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
