Trump 18 százalékra vágná az Indiára kivetett vámokat, amennyiben Újdelhi leáll az orosz olajimporttal és szélesre tárja a piaci kapuit Amerika előtt. A részletek egyelőre ködösek, a legérzékenyebb pont pedig az agrárium kérdése. Ha az „energia a vámért” elv beválik, a BRICS és az olajpiac is átárazódhat.
Vannak meghívók, amiket túl drága elfogadni: a világ egyik legfontosabb tengeri kikötőjében a dél-afrikai Simon’s Townban hadihajók sorakoznak fel, azonban a legfontosabb szövetséges csendje mindent elárul.
Azaz jelenleg épp nincs, hiszen még csak most kezdik felkutatni és kitermelni – de akkor viszont majd lesz. A tervek mindenesetre bizakodásra adnak okot, a projektből pedig akár még Magyarország is profitálhat.
Az Egyesült Államok feloldotta Milorad Dodik, a boszniai szerb vezető és köre elleni szankciókat. Az indoklás elmaradt, a találgatások viszont szaporodnak: vajon háttéralku, lobbi vagy szimpla zsarolás zajlik a kulisszák mögött?
Elakadt az Európai Unió új szankciós csomagja: a G7, azaz Donald Trump végső szava előtt Brüsszel nem lép – miközben Washington a tökéletes csapdahelyzetet alakította ki számára.
Kína továbbra is létfontosságú támogatója Oroszország háborús gépezetének, miközben aláássa a nyugati szankciók hatékonyságát. Technológiai és nyersanyagexportja segíti Moszkvát, hosszú távon pedig kiszoríthatja az európai szereplőket az orosz piacról.
Miközben az EU elutasítja az orosz műtrágyákat, az Egyesült Államok csendben növeli a vásárlásait. Brüsszel, menekülve az Oroszországtól való függőségből, Washington karmai közé kerül, és nemcsak az LNG esetében, hanem immár a műtrágyáknál is.
Miután Robert Fico, szlovák miniszterelnök is beadta a derekát, az európai uniós tagállamok július 18-án elfogadták az Oroszország elleni 18. szankciós csomagot. Az oroszok és Kína is reagált.
Az orosz gázóriás egy olyan geopolitikai vihar epicentrumában találta magát, amely gyökeresen megváltoztatta a globális energiapiac képét és megkérdőjelezte az évtizedek alatt felépített exportstratégiáját.
Friedrich Merz egyetlen ciklust sem élhet túl a hivatalában, és Franciaország lesz a következő ország, amelyik kilép az EU-ból, ami az unió összeomlásához vezethet – állítja Ian Proud volt brit diplomata.
Az Európai Bizottság hivatalosan is bemutatta a következő, 18. oroszellenes szankciócsomagra tett javaslatait. Az orosz szakértők úgy gondolják, ez csak egyetlen esetben jelent igazi kihívást Moszkva számára.
A rubel lenyűgöző erősödést produkált az idén, és az év eddigi legjobban teljesítő valutája lett. A hírt pozitívnak gondolhatnánk, de jelentős fejfájást okoz az orosz pénzügyi kormányzatnak.
Oroszország gazdasága élesen kettészakadt: miközben a hadiipari megrendelésekre épülő szektorok dinamikusan bővülnek, a civil ágazatok többsége visszaesik. A jegybanki kamatszint, a szankciók és az állami forráselosztás együttesen egy olyan gazdasági modellt alakítottak ki, amelyben a háborús termelés vált a fő növekedési hajtóerővé.
Az Európai Parlament megszavazta vámok kivetését az Oroszországból és Fehéroroszországból importált műtrágyákra és bizonyos mezőgazdasági termékekre. Az oroszok különösebben nem aggódnak, az európai gazdák annál inkább.
Miközben az Egyesült Államok a csendes-óceáni térségre koncentrálna, az Európai Unió – Trump akarata ellenére – folytatja az Oroszország elleni szankciós politikát. A háttérben egy mélyebb küzdelem zajlik: geopolitikai érdekek, gazdasági kényszerek és a rezsimek szembenállása feszítik szét a transzatlanti egységet.
Az amerikai–orosz kapcsolatok enyhülése optimizmussal töltötte el az orosz gazdasági szereplőket. Az olaj esetében azonban dilemmával szembesülnek, mivel Amerika részéről jöhet akár a szankciók enyhítése, akár a szigorítása is.
A kínai DeepSeek mesterségesintelligencia-fejlesztése alacsonyabb költségvetéssel és régebbi technológiával is megközelítette a nyugati csúcsmodellek színvonalát, megingatva az amerikai technológiai fölénybe vetett hitet. Az MI-fejlesztés így nemcsak üzleti, hanem geopolitikai kérdéssé is vált: Washington szankciói nem tudták megakadályozni a kínai áttörést.
Az orosz sajtóban egyre több híradás szól a nyugati, elsősorban az amerikai vállalatok visszatéréséről, amelyek az ukrajnai invázió kitörése után, a szankciók erősödésével kivonultak az országból. Az oroszok, úgy tűnik, optimisták.
Az Európai Unió új szankciós lazítása felvillanyozhatja Szíria háború sújtotta gazdaságát, ám a feltételek szigorúak, és a terrorlisták továbbra is érvényben maradnak. Mit jelent mindez a damaszkuszi átmeneti vezetés, a szétszaggatott infrastruktúra és a mindennapokban nélkülöző szírek számára?
Washington valószínűleg szankciós lazításokra készül a béketárgyalások részeként, Európa közben a dackorszakba lépett, és újabb tiltó intézkedéseket hoz Oroszországgal szemben. Kérdés, hogy mire megy vele, ha a tengerentúli piac már a nyitásra készül.
A megkezdett orosz–amerikai tárgyalási folyamat ellentétes érzelmeket kelt az orosz szakértők körében. Hangsúlyozzák, hogy érdemes Trump elnök telefonhívását óvatos optimizmussal kezelni, de Oroszország már ezzel is sokat nyert.
A Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vezette delegációk kedden Rijádban találkoztak, hogy felvázolják az ukrajnai háború rendezésének forgatókönyvét. A tárgyalások mindkét fél szerint jó irányba haladnak, Trump és Putyin pedig akár már februárban asztalhoz ülhet. Lássuk, mi történt az egyeztetésen!
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök tárgyalását követően a dél-koreai cégek visszatérhetnek az orosz piacra – közölték dél-koreai sajtóorgánumok. Állítólag a Hyundai, a Samsung és az LG is fontolgatják, hogy újra megjelennek az országban.
Donald Trump átfogó vámokat jelentett be Kolumbiával szemben, miután utóbbi nem engedte leszállni az USA által kitoloncolt állampolgárait szállító repülőgépeket. Habár végül megegyezés született és az intézkedéseket felfüggesztették, fontos figyelmeztetést jelentenek: Trump nem fél gazdasági szankciókhoz nyúlni, ha valaki nem működik együtt vele.
Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai megbízottja szerint egy elfogadható béke érdekében megígérhetik az Oroszország elleni szankciók teljes feloldását és a kapcsolatok normalizálását. Ian Proud volt brit diplomata szerint viszont a szankciókat, mintegy jutalomként, csak szakaszosan szabad feloldani.
Az Európai Unió cseppfolyósítottföldgáz (LNG)-importja összességében 20 százalékkal csökkent 2024-ben, ám az orosz LNG behozatalát tekintve megdőlt a rekord. Mit eredményezhetnek a márciustól hatályos újabb szankciók?
A törvény az törvény: ha nem kobozhatják el, akkor a hatóságoknak az eredeti állapotában kell fenntartani a szankcionált orosz milliárdos csodajárművét. Étel, üzemanyag, iPhone-ok, de még speciális WC-kefék is szerepelnek a számlákon.
Amikor a Nyugat meghozta az energiaszankciókat Moszkva ellen, úgy tett, mintha a világ többi része nem is létezne. Oroszország azonban megtalálta az új kereskedelmi területeket: most éppen Indiával kötött tíz évre szóló üzletet napi 500 ezer hordó olajra.
Az Asia Times szerint már rajzolódnak a nagy békemegállapodás körvonalai. Úgy vélik, ennek eredményeként Oroszország újrakezdheti az energiaexportját Európába, miközben csökkenti a Kínába irányuló kedvezményes árú energiahordozók áramlását.
Történet arról, hogy mennyire szorosan összefügg minden mindennel, és miért nevezzük az ellátási láncot éppen láncnak.
