Az Oroszországgal szembeni szankciók a nyersanyagimport-tilalomtól indulva a banki szolgáltatásokon keresztül az áruvásárlásokig számtalan területre kiterjednek. Többek között mosodaországokkal, szellemflottával és szürkezónás cégekkel igyekszik Oroszország kikerülni a nyugati szankciókat, egyelőre többnyire sikeresen, de nagy ráfordítások árán.
Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel is érzi, hogy nagyon komolyra fordult a játék. Hogy megmentse a decemberi EU-csúcsot, hétfőn Budapestre siet, ahol Orbán Viktorral tárgyal majd.
Kína új fényalapú chipje az amerikai szankciók ellenére is megdönti az eddigi sebességi és energiahatékonysági rekordokat. A Nature folyóiratban szereplő tanulmány szerint ez a chip új dimenziókat nyithat meg a mesterséges intelligencia világában.
A történelem során számos ország élt gazdasági szankciókkal, amelyek a geopolitika gyakori, de kevésbé hatékony eszköztárához tartoznak. Ezt bizonyítja, hogy most az USA feloldotta fél évre a Venezuelára kivetett büntetőintézkedéseket. A hivatalos indok politikai, de a háttérben meghúzódik, hogy Joe Biden szeretné a stratégiai üzemanyag-tartalékokat feltölteni, pótolva a benzin árának alacsonyan tartására már felhasznált készleteket.
A Nyugat-Balkánon megcsappant az unióhoz való integráció népszerűsége, a szerb csatlakozásért felelős miniszter azonban hangsúlyozta, kitartanak integrációs terveik mellett. Tanja Miščević Brüsszelben a Politicónak arról beszélt, hogy a szerb–orosz kapcsolatok nem jelenthetnek akadályt országa csatlakozása kapcsán, Koszovó esetében azonban nem engednek. A tárcavezető szerint Szerbia sokat tehet az EU jövőbeli reformjáért.
Janet Yellen megalapozta a pár nap múlva esedékes USA–Kína elnöki csúcstalálkozót, és megfenyegette Pekinget: az Oroszországnak küldött háborús eszközök további áramlása súlyos következményekkel fog járni.
Amíg az USA az elmúlt évtizedben önellátóvá vált energia tekintetében, addig Európának tagadhatatlan a függősége Oroszországtól. Elemzésünkben rávilágítunk még az orosz-ukrán háború kitörése előtt, hogy mit is jelent Európa számára egy esetleges leválás az orosz energiacsapokról.
A brüsszeli szankciós politika, az elhúzódó háború által okozott energiaválság és a kedvezőtlen világgazdasági környezet rendkívüli kiadások elé állította a magyar büdzsét is. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a költségvetés ugyanakkor továbbra is biztosítja a nyugdíjak értékének megőrzését, a családtámogatások és a rezsivédelem fenntartását. A kormány kiemelt célja, hogy a háborús időkben is évről évre tovább csökkentse a hiányt és az államadósságot.
A szankciók a nemzetközi nyomásgyakorlás bevett eszközeinek számítanak, ma főként a nyugati államok vetik ki őket az ún. latorállamokra, azaz jellemzően olyan középhatalmakra, mint Irán vagy Venezuela. Oroszország is számos büntetőintézkedés célkeresztjébe került az ukrajnai háború nyomán, azonban ezek eddig nem érték el a meghirdetett céljukat, vagyis a háború végét.
Nagy Márton Alibek Kuantyrovval, Kazahsztán nemzetgazdasági miniszterével tárgyalt – tájékoztatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Az egyik tavaly államosított német energiacégnek többe kerülne kilépni az oroszokkal kötött üzletből, mint folytatni azt tizenöt évig. Így aztán a német kormány évente 2 milliárd euróért vásárolja még hosszú ideig az orosz földgázt.
Meglepő elmélettel rukkolt elő a brüsszeli lap arról, hogy az új szlovák kormányfő azért nem küld több fegyversegélyt Ukrajnának, mert a 2009-es gázvita során csúnyán beszéltek vele Kijevben.
Számos kínai kutatóintézet elkezdte tanulmányozni az orosz–ukrán háborúra adott nyugati válaszokat. Különböző forgatókönyveket vázoltak fel, hogy mi történne, ha Kína esetében is hasonló szankciókat helyeznének kilátásba. Mindeközben könnyen lehet, hogy az amerikai chipkorlátozások lehetőséget adnak a Huaweinek, hogy betöltse az Nvidia után maradt űrt Kínában.
Az Egyesült Államok nyomatékosítani akarja a figyelmeztetést Irán felé: ne avatkozzon be az izraeli háborúba.
Nem várt helyről érkezett a javaslat, de logika mindenképp van abban, amit a Bloomberg szerzője javasol. Főszerepben ismét az árnyékflotta.
A felszínen töretlen volt a hurráoptimista kommunikáció, alatta azonban már a tehetetlenség feszültsége rajzolódott ki a Kijevben tartott tagállami külügyi találkozón.
Görögország mint a világ legnagyobb hajótulajdonos nemzete meggazdagodik az elöregedő hajók oroszoknak történő eladásából. Ezzel lényegében Moszkva kijátssza a szankciókat.
Moszkva a kezdeti lassulás után felpörgette a hadiiparát. Becslések szerint a jelenlegi lőszertermelése hétszerese a Nyugaténak. A szankciók csupán ideiglenesen lassították le a fegyvergyártást, az észak-koreai üzlet pedig már csak óriási hab a tortán.
Köztudott, hogy Oroszország kijátssza a szankciókat, és a szankcionált árut párhuzamos csatornákon hozza be. A fa esetében viszont az európai üzletemberek keresik az alternatívákat. Cikkünkből kiderül: inkább nagyobb, mint kisebb sikerekkel. Hiába, Európa nem tud meglenni az orosz fa nélkül.
Putyin és Kim Dzsong Un közelgő találkozója az amerikai szankciós politika végső határait mutatja meg. A két ország „minden mindegy” alapon köt hadiipari egyezséget, az USA pedig csak fenyegetőzhet, de semmit nem tud tenni ellene.
Szeptember elején Kínában arra kérték a központi kormányzat tisztviselőit, hogy ne használjanak Apple iPhone-t és más külföldi márkájú készüléket a munkahelyükön, és ne vigyék be az irodáikba. A hírre az Apple részvényei is reagáltak, rögtön estek 3, majd másnap 4 százalékot. A részvények pár százalékos csökkenése kétszáz milliárd dolláros piaci érték elvesztésétt jelenti. Mindez az iPhone 15 modell piacra dobása előtt történt – talán nem véletlenül.
𝗔 𝗺𝗼𝘀𝗼𝗱𝗮𝗼𝗿𝘀𝘇𝗮́𝗴𝗼𝗸 𝗲́𝘀 𝗮 𝘀𝘇𝗮𝗻𝗸𝗰𝗶𝗼́𝗸𝗮𝘁 𝘀𝘇𝗼𝗿𝗴𝗮𝗹𝗺𝗮𝘇𝗼́ 𝗯𝗮𝗹𝘁𝗶 𝗮́𝗹𝗹𝗮𝗺𝗼𝗸 𝗮 𝗹𝗲𝗴𝗻𝗮𝗴𝘆𝗼𝗯𝗯 𝗻𝘆𝗲𝗿𝘁𝗲𝘀𝗲𝗶 𝗮𝘇 𝗢𝗿𝗼𝘀𝘇𝗼𝗿𝘀𝘇𝗮́𝗴𝗿𝗮 𝗸𝗶𝘃𝗲𝘁𝗲𝘁𝘁 𝘀𝘇𝗮𝗻𝗸𝗰𝗶𝗼́𝗸𝗻𝗮𝗸!
A Huawei új telefonja a rémálom kezdete az USA tiltópolitikába fulladó döntéshozóinak. Az üzenet egyértelmű: „ha nem vehetem meg, akkor csinálok magamnak”. A lépés felér egy arculcsapással az amerikai kereskedelmi politikának, Washington egyelőre nem is tud reagálni.
Szabad az einstand mától Oroszországban. Putyin elsődleges célja azonban nem a nyugati vállalatok bekebelezése, hanem a túszdiplomácia kiterjesztése: ha a Nyugat visszaadja a zárolt orosz pénzeket, Moszkvában is nagylelkűek lesznek a külföldi cégekkel.
György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztos a minap rövid, tartalmas közösségimédia-posztjában kifejtette, kik is a legnagyobb nyertesei az Oroszországra kivetett szankcióknak. A bejegyzésben rámutat az észt miniszterelnököt érintő ügy anomáliájára is.
Amióta világ a világ, a nemzetek gazdasági szankciókat alkalmaznak a különböző céljaik elérésére. Ezeknek a korlátozó intézkedéseknek a hatásaitól azonban ártatlan civilek is szenvednek, és akár humanitárius katasztrófához is vezethetnek. Jó alkalom kínálkozik manapság, hogy főként az USA, de más nemzetek is felülvizsgálják a gazdasági retorziókkal kapcsolatos eddigi megközelítést, áttérve az „intelligens szankciók” alkalmazására.
A Gazdasági Versenyhivatal által július 1-jén elindított online árfigyelő rendszer az eddigi tapasztalatok alapján fokozza a piaci versenyt. Ez segít a kormánynak, hogy az év végére egy számjegyűre vágja az inflációt.
Törökország mindent megtesz, hogy közvetítsen a háborús felek között a fekete-tengeri gabonafolyosó ismételt megnyitásáról. Ehhez azonban szükség lesz arra is, hogy a Nyugat enyhítsen a szankciókon – véli Erdoğan.
Pillangóeffektus: ha Ausztráliában sztrájkolnak a munkások, Európában a fejüket fogják az energiatőzsdén.
A Nyugat az egész szankciós politikáját a GDP-statisztikákra alapozta, a mögöttes gazdasági erőket már nem vette számításba. Az eredmény ismert, most azonban vásárlóerő-paritáson Oroszország Európa eddigi legerősebb gazdaságát is maga mögé utasította. Kínos és nehezen magyarázható történet.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
