Az eredeti cikkek 2022. június 29-én és 2022. június 30-án jelentek meg a Mandiner Makronóm rovatában. Az írás ezért az akkor helytálló adatokat részletezi.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

Az orosz-ukrán háború jelentős mértékben dobta meg a koronavírus-válság utáni helyreállás miatt eleve emelkedő trendben mozgó energiaárakat. Ha azonban ez még nem lett volna elég, 

az Európai Unió döntéshozói által meghozott szankciók ennél is jobban megdrágították az öreg kontinens országainak rezsiköltségeit. 

Az orosz uráli olaj ára ugyanis az elmúlt hónapokban stabilan 35 dollárral volt olcsóbb, mint az Európai alternatíva, a Brent olaj. 

Tekintettel arra, hogy az EU az embargó előtt nagyjából napi 5 millió hordó olajat vásárolt Oroszországtól, ez azt jelenti, hogy

csupán az olajembargó potenciális költsége az EU számára éves szinten 60 milliárd dollár felett van. Ezt a brutális költséget pedig az Európai Unió lakosainak és vállalkozásainak kell megfizetnie magasabb áram-, gáz- és benzinköltségek formájában. 

Lényeges, érzékelhető védelmet az elképesztő energiaár-inflációtól egyetlen európai állam lakosai kapnak. A magyar kormány rezsicsökkentése 2013 óta védi a magyar családokat a fűtési- és áramköltségek növekedése ellen, 2021 novembere óta pedig a benzinárstop is jelentős összegeket hagy a magyarok pénztárcájában. Mindezek eredőjeként az energiaárak hazánkban növekedtek a legkisebb mértékben egész Európában (lásd 1. ábra).

1. ábra: Energiaár-infláció Európában áprilisban. Forrás: OECD. 

Ahogyan a grafikon is jól mutatja:

az egész öreg kontinensen egyetlen olyan állam van, ahol az energiaárak növekedése nem kétszámjegyű. Ez az egyetlen állam pedig nem más, mint Magyarország.

A mi 7,5 százalékos mutatónk közel harmada a 19,0 százalékos szlovák értéknek, nagyjából negyede a 27,5 százalékos lengyelnek, és majdnem ötöde a 34,6 százalékos csehnek. 

De nem csak a V4-es országokban tapasztalhatóaknál kedvezőbb a magyar helyzet. A 35 százaléknál is magasabb svéd és német energiaár-infláció is közel ötszöröse a hazainak, a luxemburgi 42,9 százalék és a dán 49,3 százalék nagyjából hatszorosa, a litván 49,3 százalék, a belga 54,1 százalék és a görög 54,3 százalék megközelítőleg hétszerese, az észt 73,0 százalék közel tízszerese, míg a holland 83,1 százalék több, mint tizenegyszerese a magyar értéknek. 

Kijelenthetjük tehát, hogy mind a rezsicsökkentés, mind pedig a benzinárstop kiválóan vizsgázott. A magyar családok a kormány előrelátásának köszönhetően védve vannak a száguldó energiaárak pénztárcába vágó negatív hatásaitól. 

 A benzinárstop is bevált

A magyar kormány 2021. november 11-én döntött a benzinárstopról, melynek célja az emelkedő infláció kordában tartása volt. A rendelkezés következtében a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti fogyasztói ára nem emelkedhet 480 forint fölé. Május 27-étől a kedvezményes benzinárat csak a magyar rendszámmal rendelkező járművek vezetői vehetik igénybe.

Bár az intézkedést más európai országokban is követőkre talált (Szlovénia március közepén maximalizálta az árakat, ám május elején kivezették a korlátozást, míg Horvátország a napokban limitálta az üzemanyagárakat két hétre), a legtöbb állam kormánya nem védte meg a lakosait a brutális áremelkedéstől. Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban már a két eurót is átlépte az üzemanyagok literenkénti ára, Norvégiában pedig már közel ezer forintot kell fizetniük az autósoknak minden megvásárolt literért.

A rögzített magyar árak és az euró forinthoz képesti erősödése együtt viszont azt jelenti, hogy a hazai autósok utazási költségeinek reálértéke az elmúlt hónapokban egyenesen csökkent. Ez a folyamat éles kontrasztban van azzal, amit Európa legtöbb tagállamában tapasztalhattak a lakosok. Ahogyan a 2. ábra is mutatja, az elmúlt bő hét hónapban 22 százalékot emelkedett a 95-ös benzin ára egy átlagos Eurozóna országban. Ezzel szemben Magyarországon az euró erősödése miatt most 8 százalékkal kevesebbe kerül egy liter 95-ös benzin, mint a benzinárstop bevezetésekor.

Még ennél is drámaibb a különbség a magyar és az eurozónás helyzet között, ha a dízel áralakulását nézzük (3. ábra). A hazai 8 százalékos árcsökkenéssel szemben a legfejlettebb európai országok lakosai most átlagosan 35 százalékkal fizetnek többet a benzinkutaknál, mint 2021 november 15-én. Azaz azt látjuk, hogy míg az eurozónában az üzemanyagok árának alakulása erőteljesen fűti az inflációs folyamatokat, addig Magyarországon a kormány rendelkezése lényegében deflációs hatású. 

A fenti folyamatok eredőjeként a magyar üzemanyagok árelőnye jelentős mértékben növekedett az elmúlt bő hét hónapban. Ahogyan a 4. ábra mutatja, a benzinárstop bevezetésekor a hazai gázolaj 15, míg a 95-ös benzin 24 százalékkal volt olcsóbb, mint az átlagos eurozónában mért árszínvonal. A piaci folyamatok eredőjeként ez a különbség jelentősen növekedett a vizsgált időszak alatt. Június 20-án a magyar autóvezetők átlagosan 42 százalékkal fizettek kevesebbet az üzemanyagért, mint egy tipikus eurozóna-lakos.

A fentieket összefoglalva elmondhatjuk, hogy a benzinárstop szintén jelentős megtakarítást jelent a magyar családoknak. Mindezt egy olyan időben, amikor a gazdaság és a családok védelme különösen nagy jelentőséggel bír. 

Címlapfotó: Shutterstock