Az eredeti cikk 2022. július 12-én jelent meg a Mandiner Makronóm rovatában. Az adatok az akkori körülményeknek megfelelőek.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

Még a kommunista időkben hallottam egyik kedvenc viccemet. Egy ember banánt szeretne venni. Az utca két oldalán két ránézésre egyforma zöldséges kínálja portékáit, azonban az egyiknél pontosan féláron van a kívánt déli gyümölcs. Hősünk be is tér a kedvezőbb árakat kínáló boltba, és rögtön meg is kérdezi az eladót, hogyan lehet, hogy ennyire közel valaki kétszeres áron próbál eladni banánt. Elment az esze az illetőnek? Ki fog nála vásárolni? A szemben lévő boltra gondol? – kérdezi a zöldséges. Egyszerű a válasz, neki van is eladó banánja.

Köze sincs a valósághoz a hrivnya árfolyamának

A fenti vicc mai verziója úgy szólna, hogy megkérdezi valaki a közösségi média oldalán, hogyan lehet az, hogy a hrivnya, Ukrajna pénze, azé az országé, melyben pusztító háború dúl, a harcok ellenére erősödni tudott a forinttal szemben? Hiszen a háború kitörése előtti napon egy ukrán hrivnya 10,65 forintot ért, míg jelen sorok írásakor 13,41 forint az ára. Hogyan verhetett több mint 25 százalékot az ukrán pénz a magyarra?

A válasz egyszerű – senki a földkerekségen nem vállalja, hogy az ukrán fizetőeszköz egységéért 13,41 forintot fizetne. A hrivnya árfolyama egy fikció.

A valóság az, hogy az ukrán fizetőeszköz, a hrivnya árfolyama az elmúlt években rendkívül változékony volt (1. ábra), ami szkepticizmussal tölti el azokat, akik a devizaárfolyamokkal és gazdasági fundamentumokkal foglalkoznak. A hrivnya értékének jelentős ingadozásai – kezdve egy drasztikus értékvesztéssel, amit egy gyors és markáns erősödés követett, majd rendszeres, akár heti 2 százalékos ingadozásokkal folytatódott – kétségkívül aggodalomra adnak okot a stabilitást és előrejelzhetőséget kereső befektetők és elemzők számára.

Az ilyen típusú pénzügyi volatilitás rámutat arra, hogy az árfolyamokat számos belső és külső tényező befolyásolja, és hogy a valutapiaci mozgások nem mindig tükrözik pontosan egy gazdaság alapvető állapotát.

Ez a változékonyság pontosan akkor szűnt meg, amikor a legkevésbé vártuk volna. A háború kitörése óta az ukrán fizetőeszköz árfolyama amerikai dolláronként 29,0 és 30,0 hrivnya között ingadozott. Hogyan lehetett ennyire stabil annak az országnak a pénze, mely a gazdasági teljesítményének legalább 45 százalékát változtatta köddé a háború az első becslések szerint is.

Nem működnek a devizapiacok a háború kitörése óta

A változékonyság megszűnésének az oka az volt, hogy a háború kitörését követően a hrivnyának lényegében már nem volt árfolyama.

Az ukrán nemzeti bank ugyanis felfüggesztette az országban a devizapiacok működését.

 Egészen pontosan idén február 24-étől rögzítette a hrivnya dollárhoz képesti árfolyamát, mely árfolyamon egyedül külföldi devizák eladását engedélyezte, vételét azonban nem.

Ez azt jelentette, hogy egy dollárért rögzítetten nagyjából 30 hrivnyát lehetett kapni annak ellenére, hogy minden piaci szereplő tisztában volt azzal, hogy ez a 30 hrivnya már régen nem ér egy dollárt. Azaz az engedélyezett deviza tranzakciókkal az ügyfelek csak veszíthettek.

Az ukrán nemzeti bank által bevezetett szabályozások korlátozták a hrivnya külföldi valutákra való átváltásának lehetőségeit, ami mesterségesen fenntartotta a hrivnya árfolyamának látszólagos erősségét. A rögzített, de csak papíron létező erős árfolyam mellett a valós kereslet-kínálati viszonyoktól elszakadva nem volt lehetséges a hrivnya eladása ezen az árfolyamon, ami azt jelenti, hogy bár az ukrán valuta árfolyama erősnek tűnhetett, ez a valós gazdasági helyzetet nem tükrözte. Ez a gyakorlat korlátozta az emberek és vállalatok lehetőségét arra, hogy tisztességes piaci áron cseréljenek hrivnyát külföldi valutákra, így a valuta árfolyama nem a piaci erők eredményeként alakult.

A feketepiacon helytálló árfolyamok

Azt, hogy a hrivnya valódi értéke messze van a hivatalostól, jól mutatja, hogy még aznap, azaz február 24-én 39-40 hrivnyába került egy dollár a feketepiacon. Azaz még 24 óra sem telt el a rögzítés óta, az ukrán fizetőeszköz már veszített 30 százalékot az értékéből.

A zuhanás mértéke azt is jól mutatja, hogy ha csak a legelső nap piaci folyamatait vesszük figyelembe, a forint akkor is egyértelműen erősödött a hrivnyához képest – ami természetesen nem meglepő a háborús helyzet fényében.

Azonban a hrivnyával rendelkezők valós veszteségek mértékét a feketepiaci árfolyam sem tudja pontosan megmutatni. Hiszen a feketepiac nem egy sűrű bankhálózattal bíró pénzügyi intézmény. Ott pénzt váltani korántsem egyszerű és olcsó.

Megfelelő kapcsolatokkal kell rendelkezni. Tudni kell, kinél lehet az adott valutát megvásárolni. Ezeket a szereplőket fel kell kutatni, meg kell keresni. Ez nem ritkán nem kevés utazással és várakozással jár. Arról nem is beszélve, hogy soha nem lehetnek abban biztosak, hogy az utcai dealerektől nem hamis pénzt kaptak-e.

Bár néhány ország jegybankja igyekezett az ukrán menekültek segítségére sietni, és léteznek hivatalos lehetőségek a hrivnya átváltására, ezek sem működnek tökéletesen. Nem ritka a hosszú sorbanállás és a kedvezőtlen átváltási árfolyam. Svájcban pedig lényegében próbálkozni sem volt érdemes áprilisban.

Gazdasági szakemberek számára az is nyilvánvaló, hogy az árfolyam központi rögzítése nem véd a fizetőeszköz gyengülése ellen, csupán ideiglenesen elkendőzi azt. Az ukránok ezt a saját bőrükön is tapasztalhatták az elmúlt 20 évben.

2008-ban 60 százalékkal gyengült az ukrán valuta

Ahogyan azt a 2. ábra mutatja, az ukrán fizetőeszköz dollárhoz képesti árfolyamának rögzítése nem új esemény ebben az évezredben. Két ilyen próbálkozása is volt az ukrán jegybanknak. A 2008-09-es gazdasági világválság előtt 5 hrivnyán rögzítették egy amerikai dollár árfolyamát. A krízis azonban tarthatatlanná tette ezt a szintet. Egy rövid túllövés után keleti szomszédunk fizetőeszköze 60 százalékkal gyengébb szinten stabilizálódott.

Ez az újabb, 8 hrivnya körüli árfolyam egészen 2014 elejéig élt. Ezután azonban ezt a szintet sem lehetett fenntartani. Az ukrán fizetőeszköz értéke néhány hónap alatt negyedére esett, majd a korábbi rögzítés kevesebb mint harmadának környékén ingadozott egészen a háború kitöréséig.

A fentiek jó támpontot nyújtanak abban a tekintetben is, hogy mi történik most a hrivnya valódi értékével.

Bár az ukrán nemzeti bank által kőbe vésett árfolyam értelemszerűen nem tud megváltozni, az ukrán pénz értékét az országban dúló háború ugyanúgy rombolja, mint az épületeket és az infrastruktúrát.

A jegybank lépése ezt nem tudja megakadályozni, csupán a hatás mértékét tudja elkendőzni.

A jelenlegi geopolitikai helyzet és a hrivnya árfolyamának rögzítése ideiglenes jelenségek, amelyeknek csak a végén lehet majd valódi következtetéseket levonni az ukrán fizetőeszköz értékvesztésének mértékéről. Ez aláhúzza azt a nézetet, hogy a forint, mint stabil és teljesen konvertibilis valuta, előnyösebb pozícióban van a hrivnya szemben, aminek árfolyama jelenleg nem tükrözi valós gazdasági alapokat. Azok, akik a hrivnya erősödését hangsúlyozzák, esetleg nem veszik figyelembe a gazdasági alapokat és a piaci stabilitást befolyásoló szélesebb körű tényezőket.

Címlapfotó: Shutterstock