Az eredeti cikkek a Mandiner Makronóm rovatában jelentek meg 2022. július 5-én és július 19-én. Az írásban szereplő adatok is az akkori állapotokat mutatják be.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

London elesik

2022. július 7-én, helyi idő szerint 12:31-kor Boris Johnson, Nagy-Britannia miniszterelnöke, nyilvánosságra hozta döntését a posztjáról való távozásról. Döntését azt követően hozta meg, hogy két kiemelkedő minisztere, Rishi Sunak pénzügyminiszter, és Sajid Javid egészségügyi miniszter, bizalmi okokból távozott hivatalából két nappal korábban.

A kormány tagjainak Johnsonnal kapcsolatos bizalmatlansága valószínűleg nem volt független attól, hogy a kormányfő 2020 áprilisában még 67 százalékon álló elfogadottsága azóta lényegében folyamatosan csökkent, idén márciusában már csak 38 százalékon állt, a legfrissebb adatok szerint pedig mindössze 31 százalékot tesz ki, miközben az elutasítottsága 69 százalékos.

Ezzel párhuzamosan hasonló folyamatokat láthattunk a Johnson mögött álló Konzervatív Pártnak potenciális szavazói tekintetében is. 2020 áprilisában a brit állampolgárok 51 százaléka voksolt volna a Konzervatív Pártra, szemben a Munkáspárt 29 százalékával.

Johnsonék még tavaly májusban is megnyerték volna a választás, hiszen a szavazók 43 százaléka állt mögöttük, szemben az ősellenségük 32 százalékos támogatottságával.

Mára azonban a Munkáspárt átvette a vezetést. A britek 41 százaléka támogatná őket, szemben a Konzervatív Párt 31 százalékával.

A fenti folyamatok megdöbbentően jól követték az angol fogyasztói bizalmi index (CCI) alakulását (lásd 1. ábra). A háztartások várható pénzügyi, gazdasági és foglalkoztatási helyzetével kapcsolatos várakozásokat mutató értéke általában 100 körül alakul.

Ennél nagyobb érték optimista, míg a mutató alacsonyabb szintje pesszimista lakossági várakozásokat tükröz.

1. ábra: A brit fogyasztói bizalmi index értékének változása. Forrás: OECD. 

A mutató azonban nem csupán csökkent.

Az idei májusi értéknél alacsonyabbat az elmúlt ötven évben nem mértek a szigetországban.

A mostani 93,4 pontos érték jóval magasabb, mint a COVID válság idején mért 97,0 pontos minimum, vagy a 2009 januárjában elért 95,4 pontos mélypont.

A kormányzat és a fogyasztó bizalmi index keringője

Az említett események sorrendje logikusnak tűnhet, ám nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy ez nem csupán a véletlen játéka. Ugyanakkor a nemzetközi adatok elemzése kimutatta, hogy szoros kapcsolat áll fenn a fogyasztói bizalom ingadozása és a kormányzó párt népszerűségének alakulása között.

A 2. ábra azt mutatja, hogy az 1960 óta megtartott amerikai választások tanulsága szerint mi az összefüggés a fogyasztói bizalmi index 3 hónappal a választások előtt mért értéke, és a választás előtt kormányon lévő párt (Republikánus vagy Demokrata) választáson elért mandátumtöbblete között.

Az 2008-as választás előtt három hónappal például 97,0 volt a fogyasztói bizalmi index értéke, és nem meglepő módon az addig kormányzó republikánusok el is veszítették a választást, csupán 173 mandátumot tudtak begyűjteni a demokraták jelöltjével, Barack Obamával szemben, akinek 365 mandátum jött össze; 173-365=-192 volt tehát az addig kormányzó republikánusok „mandátumtöbblete”. Így kapjuk a 2. ábra legbaloldalibb pontjának koordinátáit (X tengelyen 97, Y tengelyen -192).

2. ábra: A fogyasztói bizalmi index 3 hónappal a választások előtt és a kormányon lévő párt mandátumtöbbletének alakulása az 1960 és 2020 közötti amerikai választásokon.

Ahogyan azt az ábra jól mutatja, egyértelmű összefüggés van a két változó között. Alacsony választások előtti fogyasztói bizalom esetén a korábban kormányzó pártot büntetik a választók, hiszen a mandátumtöbblet jellemzően negatív, míg magas fogyasztói bizalom esetén a kormányon lévő párt újrázása lényegében borítékolható.

A két változó közötti korreláció 62 százalék, ami magasnak tekinthető.

Emellett a mutatók időbelisége egyértelművé teszi, hogy a fogyasztói bizalom mutató az, ami a választási eredményekre hatással van.

Az öreg kontinens rejtélye

Ha körülnézünk az öreg kontinensen, akkor láthatjuk, hogy nem Nagy-Britannia az egyetlen olyan hely, ahol a fogyasztói bizalmi index historikus mélyponton van. Azaz nem csak a britek számíthatnak arra, hogy komoly változások lesznek a politikai palettán.

A 3. ábra az európai országok 2022. májusi fogyasztói bizalmi indexének értékét (körök) mutatja, háttérben a historikus sávjával (függőleges vonal). Ausztriában például 96,8 a mutató legfrissebb értéke, ami a korábbi historikus sáv (melynek minimuma 96,4, maximuma pedig 104,9) legalja környékén található. Ez azt jelenti, hogy az osztrákok ritkán voltak ennyire pesszimisták a múltban, mint most.

3. ábra: A fogyasztói bizalmi index májusi értéke és historikus értéksávja Európában. Forrás: OECD.

Az ábra tanúsága szerint historikus mélyponton van a fogyasztói bizalom Luxemburgban, Nagy-Britanniában és Svédországban is, és nincsen ettől messze a dán, a francia, a finn, az osztrák és a cseh érték sem. Abszolút értékben a legalacsonyabb bizalmat Lettországban mértek, ezt követi Nagy-Britannia, majd holtversenyben Észtország és Luxemburg.

A legnagyobb abszolút bizalmat Magyarországon mérték, minket Litvánia és Svájc követ.

A historikus maximumhoz legközelebb a litván mutató van, őket a magyar érték követi, majd holtversenyben Olaszország és Svájc.

A fentiek alapján ezek az értékek azon országok esetében érdekesek a leginkább, melyekben rövidesen választások lesznek. Ezek pedig Svédország (parlamenti választás szeptemberben), Csehország (szenátus választás szeptemberben, elnökválasztás januárban), Lettország (parlamenti választás októberben), valamint Szlovénia (elnökválasztás októberben) és Ausztria (elnökválasztás novemberben).

Svédországban 94,7 ponton állt márciusban fogyasztói bizalmi index értéke. Ez történelmi mélypontot jelent. Ennek ellenére a jelenleg kormányon lévő Szociáldemokraták stabilan őrzik első helyüket a közvéleménykutatásban, bár az utóbbi hónapokban valamennyit veszítettek népszerűségükből.

Csehországban 95,6 ponton állt márciusban fogyasztói bizalmi index értéke. Ez a történelmi mélyponttól 4 százalékra van. Ennek komoly hatása is van a választói preferenciákra. A jelenleg kormányzó jobbközép SPOLU koalíció áprilisban még 31 százalékos támogatottsággal vezetett a 29 százalékon álló ANO előtt, mára azonban a lehelletnyit erősödő, de továbbra is 29 százalékon álló ANO megelőzte a 25 százalékra visszaeső SPOLU-t.

Lettországban 91,4 ponton állt márciusban fogyasztói bizalmi index értéke. Ez a történelmi mélyponttól 28 százalékra van. A 2018-as választást egyértelműen megnyerő szociáldemokratákat a választók egyértelműen büntették az elmúlt hónapokban. Az év elején még egyértelműen elsők voltak 16 százalékos támogatottságukkal, mára azonban már csak a harmadik helyen tartózkodnak 10 százalékos, lényegében folyamatosan csökkenő népszerűségükkel.

Szlovéniában 96,8 ponton állt márciusban fogyasztói bizalmi index értéke. Ez a történelmi mélyponttól 29 százalékra van. A szavazók itt idén áprilisban mondhattak véleményt a kormányról. A 2018-as választást megnyerő Szlovén Demokrata Párt még márciusban is vezette a felméréseket, tavaly decemberig pedig toronymagas esélyesnek számított. Az áprilisban győzedelmeskedő balközép Szabadság Mozgalom támogatottsága tavaly év végén még 1 százalék környékén volt csak.

Azt, hogy a fogyasztói bizalom alacsony értéke miatt a régi vagy az új kormányt büntetik a szavazók a közelgő elnökválasztáson, a jövő fogja megmutatni.

Ausztriában 96,8 ponton állt márciusban fogyasztói bizalmi index értéke. Ez a történelmi mélyponttól 5 százalékra van. 2019-ben az Új Osztrák Néppárt nyerte a parlamenti választásokat, jelenleg azonban 22 százalékos támogatottságukkal csupán hajszállal állnak a 21 százalékot maga mögött tudó Szabadságpárt előtt, és egyértelműen le vannak maradva az első helyen álló SPÖ mögött. A Néppárt tavaly szeptemberben még toronymagasan vezetett, azonban a Sebastian Kurz körüli botrány miatt választók tömegei pártoltak el mellőlük. Utána azonban stabilizálni tudták a mögöttük álló választói réteget. Az elmúlt két hónapban viszont újabb 2 százalékpontot esett a támogatásuk, mely valószínűleg nem független a fogyasztói bizalom erodálódásától.

A magyar bizalmat az állampapírok kelendősége is bizonyítja

A modern államok jellemzően többet költenek, mint amennyi bevételük van, a kettő közötti különbséget pedig hitelfelvétellel egyenlítik ki. Ennek leggyakoribb formája az állampapírok kibocsátása. Az állampapírokat befektetők vásárolják meg, akik akkor vásárolnak szívesen államkötvényt, ha azt gondolják, hogy az adott ország megbízható adós, jó eséllyel visszakapják befektetésüket. Emellett az is fontos számukra, hogy a rendelkezésre álló befektetési lehetőségek közül az adott papír vonzó hozamot hozzon számukra.

Magyarország érdekes pályát járt be az elmúlt 20 évben. 2002 és 2009 között óriási volt a költségvetési hiányunk. Jellemzően a GDP 5 és 10 százaléka között volt az az összeg, amennyivel a kormányok a lehetőségeikhez képest többet költöttek. 2005-ben és 2006-ban is a magyar gazdaságpolitika volt a legfelelőtlenebb egész Európában, de 2003-ban, 2004-ben és 2007-ben is dobogósok voltunk a szégyenpadon. Ezzel szemben 2012 és 2019 között hazánk költségvetési hiánya egyetlen alkalommal sem lépte át a maastrichti korlátot jelentő 3 százalékot.

Bár a koronavírus-járvány és annak utóhatásai a magyar deficitszámot is megnövelték, még ezekben az években sem került hazánk a szégyenpadra, azaz egyszer sem voltunk még a legrosszabb hat között sem.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy Magyarország adóssága is hasonló pályát járt be, mint a költségvetési hiány értéke. 2002 elején még 11 olyan európai ország volt, melynek magasabb volt a GDP-arányos államadóssága, mint hazánknak. 2010 közepére már csak 5 ország volt nálunk is jobban eladósodva (Görögország, Olaszország, Belgium, Portugália és Franciaország). 2021 végéig tartott, míg a 2002 és 2010 közötti hibás gazdaságpolitika okozta visszaesésünket nagyrészt korrigálni tudtuk, hiszen ekkor már csak a 10. legrosszabb mutatóval rendelkeztünk.

A befektetők véleménye együtt romlott, majd javult a gazdasági mutatókkal. Ma mind a nemzetközi, mind pedig a hazai szereplők szívesen vásárolnak magyar államkötvényt. A legkritikusabb befektetői csoportot a hazai háztartások alkotják. Ők azok, akik a kormány tevékenységét a saját bőrükön érzékelik, egyben a legtöbb gazdaságpolitikai döntésről gyorsan és direkt módon értesülnek. Emellett – vagy talán pont ezért – ritkán elégedettek teljesen az állam lépéseivel.

Mindezt egyértelműen alátámasztja a lakosság által birtokolt állampapírok részaránya. Ahogyan azt az 1. ábra is mutatja, 2021 végén a háztartások által birtokolt államkötvények aránya 0 és 24 százalék között mozgott az európai országokban. Mindössze öt olyan ország volt, ahol a részarány meghaladta az 5 százalékot. Ez az öt állam Olaszország, Írország, Portugália, Málta és Magyarország.

A legmagasabb lakossági állampapírállománnyal pedig egyértelműen hazánk büszkélkedhet.

A magyar lakosság által birtokolt államkötvények 24,0 százalékos részaránya különösen magasnak mondható, ha a régió országaival vetjük össze. Szlovákiában 0,1 százalék alatt van ez az érték, Ausztriában 0,1 százalék, Horvátországban 0,6 százalék, Csehországban 1,8 százalék, Romániában 3,0 százalék, Lengyelországban pedig 4,1 százalék ez az arány. Azaz még a második legmagasabb mutatót produkáló régiós országban is csak nagyjából hatod annyira jelentős a háztartások állampapír-befektetése, mint Magyarországon.

A magyar lakosság államkötvény-befektetései annyira magasak, hogy még olyan, tradicionálisan komoly pénzügyi kultúrával rendelkező országokat is magunk mögé utasítunk, mint Kanada vagy az Egyesült Királyság. Sőt, a hazai részarány értéke szinte pontosan megegyezik az amerikai mutatóval. Még a tradicionálisan jelentős lakossági állampapír-állománnyal rendelkező japánok esetében is jóval alacsonyabb a vizsgált arány, a magyar mutató nem kevesebb, mint húszszorosa a felkelő nap országában mért aktuális értéknek. Elmondhatjuk tehát, hogy a magyar lakosságnak az államháztartás felé irányuló bizalma nem csak Európában, hanem globálisan is kiemelkedőnek számít.

Ennek a bizalomnak a 2010 óta javuló makrogazdasági mutatók mellett ugyancsak fontos oka az is, hogy a magyar állam számos olyan kötvényt bocsátott ki az elmúlt években, melyek kiemelkedő hozamot, remek megtérülést kínálnak a hazai lakosságnak. Ilyen a babakötvény, a prémium euró magyar állampapír, a magyar állampapír plusz vagy a prémium magyar állampapír.

A háztartások kiemelkedő államkötvény állománya több előnnyel jár a magyar gazdaság szempontjából is:

• az államháztartás által fizetett törlesztéseket és kamatokat itthon tartja, ezek a hazai befektetőket gazdagítják, akik ezen jövedelmek jelentős részét Magyarországon fogják elkölteni, tovább erősítve a magyar gazdaságot;
• nemzetközi tanulmányok szerint a belföldi lakosság kifejezetten stabil befektetői közösségnek számít a feltörekvő, gazdasági fejlettségnek nem a legmagasabb fokán álló államok esetében, globális válságok esetén nem tűnik akkora mértékben és olyan gyorsan, mint a nagy nemzetközi pénzügyi befektetők;
• ezáltal csökkenti annak esélyét, hogy az adott ország finanszírozás nélkül maradjon, vagy kifejezetten rossz kondíciók mellett tudjon csak tőkét bevonni.

Európa szerte a fogyasztói bizalom mélyponton van, ami múltbeli tapasztalatok alapján csökkenti a kormányzó pártok népszerűségét. Ezt a jelenséget megfigyelhettük Nagy-Britanniában is Boris Johnson bukásakor. Ha a kontinens kormányzati erői nem szeretnék elveszíteni hatalmukat, sürgős változtatásokra van szükség, különös tekintettel az energiapolitika és az olaj- és gázembargók átgondolására.

A magyar lakosság különösen magas bizalma az államháztartás felé viszont Európában egyedülálló, amihez az elmúlt 12 év gazdaságpolitikájának változásai és a kedvező állampapír-konstrukciói is hozzájárultak. Magyarország magas államkötvény-állománya gazdasági előnyöket is jelent az ország számára.

Címlapfotó: Shutterstock