Oroszország új csúcsot ért el a Kínába irányuló napi gázszállításokban a Gazprom közleménye szerint. Bár az orosz vállalat nem bocsátkozott részletekbe, annyi tudható, hogy 2022 végéig 15,5 milliárd köbméter gázt exportáltak Kínába a Power of Siberia gázvezetéken keresztül, az idei szállítások pedig várhatóan mintegy 22 milliárd köbmétert tesznek ki.
Az MNB által rendezett kétnapos Eurázsia Fórum második napja szakmai programjának zárásaként videóhívásban Jeffrey Sachs sztárközgazdász, a Columbia Egyetem Center for Sustainable Development igazgatója és Ugrósdy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára beszélgetett. A közgazdászprofesszor azt is kiemelte, hogy a magyar kormány ebben az átalakuló világban a józanság hangját képviseli.
Az egyébként eredendően eurofil leendő lengyel miniszterelnök nemes egyszerűséggel hülyeségnek nevezte az Európai Parlament javaslatát, mondván: a nemzeti szuverenitást nem lehet csonkolni, mert az az EU végét jelentené.
György László kormánybiztos – annak kapcsán, hogy egy számjegyűre sikerült lefaragni az inflációt – a közösségi oldalán hét pontban, hét percnyi olvasnivalóban magyarázta el, mi is okozta az inflációt, miképp sikerült úrrá lenni a helyzeten és mi a kormány célja az előttünk álló időszakban.
Amikor az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 2019-ben hivatalba lépett, a programja bemutatásakor egy „geopolitikai bizottságot” vizionált. Habár vannak pozitív példák a szervezet működésére vonatkozóan, az Európai Unió hiányosságait felfedik az elmúlt évek történései, és ezek közé tartozik az izraeli–palesztin konfliktus is.
Az Oroszországgal szembeni szankciók a nyersanyagimport-tilalomtól indulva a banki szolgáltatásokon keresztül az áruvásárlásokig számtalan területre kiterjednek. Többek között mosodaországokkal, szellemflottával és szürkezónás cégekkel igyekszik Oroszország kikerülni a nyugati szankciókat, egyelőre többnyire sikeresen, de nagy ráfordítások árán.
Az Európai Bizottság legfrisseb előrejelzésében 0,2 százalékos növekedést vár a negyedik negyedévben, 2023-ban pedig 0,6 százalékos bővüléssel számolnak. Eközben azonban az unió legnagyobb gazdaságaiban az adósságcsökkentés megtorpant.
A Német Gazdaszövetség szerint, ha Ukrajna a jelenlegi rendszerben csatlakozik az EU-hoz, az az európai családi vállalkozások, egyben a közös agrárpolitika halálát jelentené.
A brüsszeli zárt ajtók mögött már nem egyértelmű Ukrajna feltétel nélküli támogatása. Egyre többen teszik fel a kérdést: mit jelent pontosan az „ameddig csak szükséges” kifejezés? Mind a pénzügyi segélyek, mind a fegyverszállítások terén csökken a támogatási lelkesedés.
Bevallom töredelmesen, imádom az összeesküvés-elméleteket, főleg azokat, amelyekben van némi racionalitás. Elraktározom, aztán kíváncsian számlálom az éveket, mikor is válnak gyakorlattá. Az igazság az, hogy napjainkban az ilyen-olyan érdekes elméletek beteljesülésére nem kell várni éveket, pár hónapon belül átveszi a mainstream sajtó. Andrej Martyanovnak alábbi elmélete rávilágít az ukrán konfliktus gyökereire.
A Nyugat-Balkánon megcsappant az unióhoz való integráció népszerűsége, a szerb csatlakozásért felelős miniszter azonban hangsúlyozta, kitartanak integrációs terveik mellett. Tanja Miščević Brüsszelben a Politicónak arról beszélt, hogy a szerb–orosz kapcsolatok nem jelenthetnek akadályt országa csatlakozása kapcsán, Koszovó esetében azonban nem engednek. A tárcavezető szerint Szerbia sokat tehet az EU jövőbeli reformjáért.
Jogászok hadával írat panaszlevelet Elon Musk, amiért az Európai Bizottság nem indított ellene vizsgálatot. Őrült beszéd, de van benne rendszer. Nagyon is van. A Brüsszel által a kínai importautók ellen tervezett extravámok ugyanis valójában a Teslákat célozzák meg. És ebben is van logika.
Az EU-s és amerikai mesterségesintelligencia-szabályokhoz képest a kínai sokkal kevésbé terheli a techcégeket, ezáltal könnyebb megfelelni a kormány követelményeinek. Kína mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatai emiatt akár versenyelőnybe is kerülhetnek. Bár rövid távon ez kedvező a kelet-ázsiai ország számára, hosszú távon súlyos következményekkel járhat a túlzott engedékenység.
Valóban többpólusúvá válik a világ, vagy ez csupán ködös kifejezése annak a világrend-átalakulásnak, amelynek több szegmensét a nagyhatalmak nem a megfelelő módon és nem a megfelelő eszközökkel értelmezik? Miként viszonyulhat pozitívan az USA egy olyan folyamathoz, amelyet érezhetően nem tud irányítani?
A kormány elkötelezett a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése mellett, és támogatjuk azokat a törekvéseket, amelyek uniós szinten is fegyelmezettebb gazdálkodást céloznak – jelentette ki Varga Mihály, miután videómegbeszélést folytatott Nadia Calvino spanyol gazdasági miniszterrel az uniós gazdasági kormányzás reformjáról. A tárcavezető hangsúlyozta: a spanyol uniós soros elnökség a magyar érdekeknek megfelelően módosította a gazdasági kormányzásra vonatkozó szabályozás tervezetét, amelyet így előzetesen Magyarország is támogat.
Az orosz–ukrán háború kezdeti republikánus támogatottsága fokozatosan olvad. A pártvonalakon túlmenően az amerikaiak 41 százaléka szerint az USA túl sokat költ Ukrajnára. Igaz, a demokraták továbbra is szilárdan támogatják a jelenlegi kormányzati megközelítést. A konfliktus kimenetelét illetően a Gallup felmérése szerint az amerikaiak 64 százaléka gondolja úgy, hogy egyik fél sem nyeri meg a háborút.
Az Európai Bizottság vezetője ismét Kijevben bukkant fel, hogy személyesen tapsolja meg Zelenszkij elnököt az EU-s csatlakozási erőfeszítések miatt. Szerinte minden rendben lesz. Az ukránok szerint is, mert Magyarország úgyis rábólint majd mindenre.
Amerikai tisztviselők szerint titkos tárgyalásokra került sor – az európaiakkal együtt – még októberben az ukrán kormánnyal. A megbeszéléseken nagy vonalakban körvonalazódott, hogy mit kellene Ukrajnának feladnia ahhoz, hogy egyezségre jusson Oroszországgal.
A Hamász október 7-i támadása Izrael ellen feltárja a francia társadalom eddig lappangó törésvonalait. Franciaországban, amely Izrael és az Egyesült Államok után a világ legnagyobb zsidó közösségének az otthona, rettegésben élnek.
Európa lemaradása az Egyesült Államokhoz viszonyítva egyre tetemesebb, miközben Kína is jócskán lehagyta az öreg kontinenst. Az egyetlen megoldás, ha az unió visszatér a növekedés útjára, hogy elkezdhesse ledolgozni a hátrányát. A következő bizottságnak és parlamentnek a legnagyobb kihívás a növekedés biztosítása lesz, miközben biztosítani kell azt is, hogy az EU27 az éghajlatvédelmi, digitális és energetikai céljai eléréséhez vezető úton maradjon.
Az EU Global Gateway programja önmagát a kínai Egy övezet, egy út projekt alternatívájának tekinti. A fejlődő országok egyelőre nem látják az előnyeit, a kínaiak viszont kifejezetten jól szórakoznak.
Az Európai Unió mintegy 800 alkalmazottja ragadott tollat és írt levelet Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, mondván, túlságosan elfogult Izraellel szemben, és nem szentel kellő figyelmet Palesztínára.
Lezajlottak október 15-én a parlamenti választások Lengyelországban. Az eddigi kormánypárt a vártnál gyengébben szerepelt, és minimális az esélye a kormányalakításra. Annál nagyobb a sansz egy Donald Tusk vezette Polgári Koalíció–Harmadik Út–Újbaloldal kormánykoalícióra. Nagyelemzésünk a választási eredményekről.
Az emberiség tanult-e a történelemben elkövetett hibákból, háborús pusztításokból? Az orosz–ukrán háború, Szerbia és Koszovó, Azerbajdzsán és Örményország, Kína és Tajvan, valamint újabban Izrael példája nem ebbe az irányba mutat. A megszaporodott geopolitikai konfliktusok, a hidegháború 2.0 és az egyre felerősödő blokkosodás időszakában érdemes felcsapni, leporolni a történelemkönyveket.
Rendkívüli online csúcstalálkozót tart az Európai Tanács október 17-én, hogy egységesítse az izraeli háborúval kapcsolatos EU-s álláspontot. Az elmúlt hét kommunikációs káosza után jogos a sietség.
Hiába az óriási gázkészletek, mégis számos technikai és politikai akadálya van annak, hogy Ciprus földgáztermelővé és -exportőrré váljon. Ezek közül kiemelkedik a szigetország egyik földközi-tengeri szomszédjával, Törökországgal régóta feszült kapcsolat.
Az ENSZ 2023-as World Investment Report kiadványa szerint 2020-ban 39, 2021-ben 80, 2022-ben pedig 45 milliárd dollár külföldi működő tőke áramlott az afrikai országokba. A kínai befektetések értéke dinamikusan növekszik, miközben az EU és az USA esetében ez a 2010-es évek közepe óta mérséklődik. Elemzésünkből az is kiderül, hogyan alakultak az egyes országok FDI-befektetései az afrikai országokban.
A Makronóm Intézet a szeptemberi Gazdasági monitor elemzésében vizsgálta többek között az üzleti bizalom alakulását, amiben az előző hónap eredményeihez viszonyítva vegyesebb az összkép. Mutatjuk a részleteket!
A még 2015-ben életre hívott Három Tenger Kezdeményezés küldetése a kelet- és közép-európai térség regionális integrációja, valamint az észak–déli kereskedelem, infrastruktúra és energiaellátás erősítése. Az viszont nem kizárt, hogy Ukrajna háború utáni újjáépítése lendületet adhat az észak–déli infrastruktúrának, ahogy a lengyelországi választások is a regionális fejlesztési elképzelésnek.
Ukrajna két esztendő múlva csatlakozni kíván az Európai Unióhoz. A granadai Európai Politikai Közösség találkozóján bebizonyosodott: nem sokan vélik úgy a tagállami vezetők közül, hogy akár az Unió, akár Kijev készen állna erre. A kérdés a többség szerint még 2030-ban sem lesz aktuális.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
