Hírek az elmúlt napok magyar EU-elnökségi eseményeiről
Hétről hétre beszámolunk a magyar EU-elnökség legfrissebb eseményeiről és eredményeiről, az egyes témákról a Makronóm.eu oldalon részletesebb elemzéseket is olvashatnak.
Hétről hétre beszámolunk a magyar EU-elnökség legfrissebb eseményeiről és eredményeiről, az egyes témákról a Makronóm.eu oldalon részletesebb elemzéseket is olvashatnak.
Az uniónak 2028-tól évente akár 30 milliárd eurót kell majd visszafizetnie a Covid-időszak alatt felhalmozott adósság után, ami az éves költségvetése egyhatodát teszi ki. Mario Draghi szerint az adósság futamidejének meghosszabbítása elengedhetetlen lenne, de Németország ellenállása akadályt jelent.
A magyar EU-s elnökség legfontosabb célkitűzése a világ gazdaságaihoz képest lemaradóban lévő európai versenyképesség megerősítése, és ebben számítunk a többi tagállam együttműködésére is – jelentette ki Varga Mihály az Eurofi Üzleti Fórumán, Budapesten. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország a blokkosodás helyett a gazdasági semlegességet és a gazdaságok közötti együttműködésre épülő politikát támogatja.
Október 20. fontos dátum Moldova számára, ugyanis az elnökválasztással egybekötve szavaznak az Európai Unióhoz való csatlakozásról. Az autonóm Gagauzia és a szakadár Transznisztria azonban inkább az oroszokkal való vámunió irányába húz. Az EU meggondolatlan bővítési stratégiája végeredményben tehát pont azt idézi elő, amit szeretne elkerülni: az USA felé való geopolitikai kitettséget a stratégiai autonómia helyett.
A legnagyobb autóipari szövetségek szerint a járműgyártók számára előírt zöldacélhasználat minimumkvótájának a bevezetése nem a megfelelő módja az acélgyártás karbonsemlegesítésének. A környezetvédők persze mást gondolnak.
Hétről hétre beszámolunk a magyar EU-elnökség legfrissebb eseményeiről és eredményeiről, az egyes témákról a Makronóm.eu oldalon részletesebb elemzéseket is olvashatnak.
A németek az EU-s átlagnál is kevesebbet dolgoznak hetente, mindössze heti 28 órát. Erre a minap Christian Sewing, a Deutsche Bank vezérigazgatója is felhívta a figyelmet, részben ezt és az alacsony nyugdíjkorhatárt jelölve meg a növekedési problémák okaként. Arról nem is beszélve, hogy a politikai instabilitás csökkenti Berlin befektetési célpontként való vonzerejét.
A második világháború óta először fordult elő, hogy a politika paletta jobb széléről érkező párt nyert választást Németországban. Türingiában az AfD 32,8 százalékkal győzött, míg Szászországban szorosan a CDU mögött végzett 30,6 százalékkal, jelezve a radikális pártok erősödését, különösen a fiatalok körében.
A világgazdaság játékszabályai átalakulóban vannak a növekvő geopolitikai feszültségek és hatalmi versengés közepette. Az USA dominanciája meginog, miközben Kína, Oroszország és más, főként a globális déli országok kihívást jelentenek a régi rend számára, ami újfajta gazdasági és politikai struktúrák kialakulásával jár. A globalizáció aranykora véget ér, és egy bizonytalanabb, versengőbb korszak kezdődik.
Európa és az USA gazdasági érdekei egyre inkább eltávolodnak egymástól a Kína irányába tett lépéseik miatt, és ez komoly kihívásokat jelenthet a két nagy szövetséges kapcsolatában.
Azt hihetnénk, hogy az Európai Unió által a Kínából érkezett elektromos autókra kivettet extravámok mértékét a háttérben meghúzódó állami támogatások nagysága határozta meg. De nem. Az döntött, hogy ki állt szóba Brüsszellel.
Kulcsfontosságú inflációs adatokat publikáltak pénteken az eurózónából és az USA-ból. Az euróövezet inflációja az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult, és megágyazott a szeptemberi kamatvágásnak, ugyanakkor a maginflációs folyamatok továbbra is óvatosságra inthetik az EKB-t. Az Egyesült Államokban a várakozásoknál gyorsabban apadt az infláció, a szeptemberi kamatcsökkentést itt sem veszélyezteti semmi.
Újabban Lengyelország mutatja meg, hogy Közép-Európában is működhet a patrióta gazdaság- és kereskedelempolitika. Tavaly 51,8 milliárd euró volt a lengyel agrár-élelmiszeripari export, ami négyszerese a magyarnak. Igaz, a lakosság is közel négyszer akkora, de látszik, hogy az erős hazai piac fel tud nevelni erős exportőrcégeket.
Európa nem tudja geogazdasági politikáját a többpólusú világhoz igazítani, ennek következtében pedig nagymértékben szenvedni fog a csökkenő gazdasági és politikai súlyától – állítja Glenn Eric Andre Diesen norvég akadémikus és politológus. A Délkelet-norvég Egyetem Üzleti Kara professzorának véleménye hazájában sem megszokott, gyakran vádolják őt az orosz propaganda állítólagos népszerűsítéséért.
Donald Trump lehetséges visszatérése az amerikai elnöki posztra új lendületet adott az európai védelmi technológiai startupokba történő befektetéseknek, mivel a befektetők és a kormányok fokozódó aggodalommal tekintenek az Egyesült Államok jövőbeli NATO-politikájára. A geopolitikai bizonytalanság, az ukrajnai háború és a növekvő közel-keleti feszültségek hatására Európa egyre inkább saját védelmi képességeinek megerősítésére összpontosít, jelentős beruházásokkal támogatva a katonai innovációt és a technológiai fejlődést.
Szerbia zöld utat adna a 2022-ben elkaszált Jadar-lítiumprojektnek. Ez lenne a nulladik lépés Belgrádnak azon az úton, hogy letaszítsa Portugáliát Európa vezető lítiumtermelőjének trónjáról. A problémát továbbra is a környezetvédelmi szervezetek és aggályok jelentik, de az Európai Unió is igyekszik mielőbb dűlőre jutni az ügyben, mielőtt Kína rátenné a kezét a szerb lítiumkészletekre.
Az Egyesült Államok és Európa között évek óta tartó együttműködés Kína befolyásának visszaszorítására vegyes eredményeket hozott. Az USA szenátusának legfrissebb jelentése „gyenge kettesre” értékeli a blokkosodást erősítő intézkedéseket, amely szerint a Biden–Harris-adminisztráció bár nagy bejelentéseket tett, azok gyakorlati megvalósítása mégis elmaradt. A jelentés áttekinti az elmúlt négy év eredményeit, és javaslatokat tesz a jövőbeli lépésekre.
Kína újabb kritikus nyersanyag exportját függesztette fel, ezúttal az antimonét, ami érzékenyen érintheti az európai és amerikai hadiipart, de a fotovoltaikus ágazatot is, amelyben a fémet a napelemek teljesítményének javítására használják. Az ázsiai nagyhatalom 48 százalékos részesedésével uralja a globális termelést, de nettó importőr a koncentrátumokból, amelyeket többnyire Thaiföldről, Mianmarból és Oroszországból szerez be.
Sokkal jobban kiaknázhatók lennének az európai vasúthálózatban rejlő lehetőségek – derül ki a Greenpeace új jelentéséből. Megfelelő infrastrukturális beruházások segítségével jóval több nagyváros lenne közvetlenül elérhető vonattal, ezáltal a zöldátállás is előmozdítható lenne. A nem uniós balkáni államokban azonban nagyon nagy a baj: vannak országok, amelyek egyáltalán nincsenek vasúti összeköttetésben Európa nyugati városaival. Budapest előkelő helyen végzett.
A legfrissebb adatok szerint a britek már megbánták a brexitet. A közvélemény szerint bár az új munkáspárti kormánynak nincs felhatalmazása arra, hogy visszavezesse Nagy-Britanniát az EU-ba, a legtöbben mégis támogatnák azt. Ezzel csak az a probléma, hogy nem lehet ki- és belépkedni egy szervezetbe a pillanatnyi hangulat függvényében.
Az elmúlt mintegy 30 évben, habár a népesség globálisan nőtt, elérve a 8 milliárdot, Kelet-Európa vészesen fogy. Az IMF szerint 1990 és 2015 között közel 20 millió, főként fiatal és képzett kelet-európai hagyta el a régiót, ami nagyjából megegyezik Csehország és Magyarország lakosságával. Közben Nyugat-Európa népességfogyását a migrációs többlet beáramlás egyelőre elfedi, Magyarország középmezőnyben.
A fővárosban regisztrált 30 év feletti álláskeresők elhelyezkedését segíti a munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése elnevezésű munkaerőpiaci program, amibe 2027. augusztus végéig 3236 embert vonnának be – derül ki Budapest Főváros Kormányhivatalának az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményéből.
Az építőipar globálisan az egyik legnagyobb iparág, de a termelékenysége már évtizedek óta stagnál. A fenntartható jövő megteremtése érdekében azonban elengedhetetlen, hogy az ipar kilábaljon ebből a gödörből. A szektor előtt álló kihívások már nemcsak gazdasági és társadalmi szempontból jelentősek, de kritikus fontosságúak a környezeti célok eléréséhez is.
Továbbra is milliárdos értékben áramlanak a dollár- és euróbankjegyek Oroszországba, annak ellenére, hogy a háborús szankciós csomagok keretében az USA és az EU is felfüggesztette a készpénzexportját. Az elmúlt időszakban tapasztalt forgalom leginkább nemesfémekhez, illetve Moszkva keleti szövetségeseihez köthető.
Az általunk ismert német gazdasági motor tartós betegségtől szenved, és egyelőre nem látni rá az ellenszert. Ennek a négy alapvető tünete az amerikai–kínai piactól való jelentős függőség, a magas energiaárak, az alacsony beruházási kiadások és a demográfiai problémák.
Egyes orgánumok előszeretettel tálalják úgy az Eurostat statisztikáit, miszerint a minimálbérek tekintetében Magyarország uniós összehasonlításban az utolsó előtti helyen áll. Az adatok megfelelő értelmezésének és a teljes kép bemutatásának hiányában szakmaiatlan, nagymértékben eltorzított összevetések születnek.
Az ibériai régió célja 2030-ra 11 GW zöldhidrogén kapacitás kiépítése, a zöld gazdaság látványos felpörgetése, hiszen globálisan 40 millió új munkahelyet teremthet a zöld átállás. Ám a sikerhez elengedhetetlen a kormányzati politikák és ipari szereplők együttműködése, az engedélyezési folyamatok egyszerűsítése, a társadalmi támogatás növelése.
Az új, mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályok a transzatlanti technológiai szakadék elmélyülését kockáztatják, ahelyett, hogy csökkentenék azt.
Brüsszel mélységesen aggódik, hogy Donald Trump az újbóli megválasztása esetén fájdalmas vámokat vet ki az EU exportjára és megszünteti az USA Ukrajnának szánt katonai, valamint pénzügyi támogatását. Az Európai Bizottság külön tisztviselőkből álló csapatot állított fel, hogy előkészítse Trump esetleges visszatérését a Fehér Házba – állítja a Financial Times. Feladatuk, hogy stratégiákat dolgozzanak ki a várható drámai változások kezelésére.
Az eurózónában a júliusi inflációs adatok meglepetést okoztak, hiszen az elemzői várakozásokat felülmúlva, enyhe növekedést mutattak. A helyzet új kihívások elé állítja az Európai Központi Bankot (EKB), amely már korábban is küzdött az infláció leszorításával. Az új adatok tükrében felmerül a kérdés: hogyan reagál majd az EKB, és milyen hatással lesz ez a gazdaságra?
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás