Hiába egyezne bele Putyin, hogy Nyugat-Ukrajna területén az európai csapatok és repülőgépek járőrözésre és bevetésre induljanak: Oroszország ezért cserébe semmit sem várhat az EU-tól – állítja Andrew Korybko lengyel gyökerű, Moszkvában élő amerikai politikai elemző.
Az India–Közel-Kelet–Európa-gazdasági folyosó (IMEC) célja, hogy alternatívát kínáljon a kínai BRI ellen, az Arab-öböl és a Közel-Kelet érintésével összekötve Indiát Európával, különösen Róma és Athén gazdasági szerepét növelve. Az IMEC sikere új gazdasági egyensúlyt is hozhat az EU-ban.
A magas energiaárak, a nyersanyaghiány, a mindent elborító bürokrácia és a befektetői bizalom megrendülése mind része annak a kudarcsorozatnak, amely eleve kizárja, hogy az Európai Bizottság célja, a globális chipgyártás 20 százalékos európai részesedése valóra váljon. Újabb kudarc Ursula von der Leyen listáján.
A Krím orosz területként való elismerése kulcsfontosságúvá vált az orosz–ukrán béketervezet elutasításában, mivel Ukrajna alkotmánya tiltja a területek átadását. A javaslat Moszkva számára kedvező lett volna, de Zelenszkij nem fogadta el a félsziget elvesztését – ezáltal megakadályozva a megállapodást.
Ausztriában először alakult hárompárti kormány az ÖVP, az SPÖ és a NEOS részvételével, hogy elszigeteljék a választásokon győztes FPÖ-t. A hosszas tárgyalások után létrejött koalíció törékeny a pártok közti komoly szakpolitikai ellentétek miatt, ami Németország 2021-es koalíciós kudarcát idézi.
A napokban kézzelfoghatóvá vált, hogy a washingtoni és pekingi vámcsaták már nem csupán távoli diplomáciai üzengetések: ami néhány hónapja még puszta százalékokkal dobálózó politikai zsonglőrködésnek tűnt, mára üresen kongó pickupszalonok, feltorlódott konténerek és egyre dráguló üdítőitalok képében sétált be a fogyasztók hétköznapjaiba.
A történelmet a győztesek írják. Ez igaz, de nem minden esteben. A háború igazi nyertesét végső soron az határozza meg, hogy ki tudja a legvonzóbb narratívát érvényesíteni. Vannak nemzetek, amelyek ebben sikeresek, és vannak, amelyek nem.
Az Európai Unió jövője és Magyarország mozgástere kulcsfontosságú kérdés, amely gazdasági, politikai és társadalmi hatásokat is magában hordoz. A jelenlegi uniós modell reformra szorul, és Magyarország számára is fontos kérdés, hogy hogyan érvényesítheti érdekeit a változó európai közegben.
Tíz év után először nem Németországba érkezett a legtöbb menedékkérelem: az idei év első negyedévében Franciaország volt az első számú célpont. A kérelmek száma uniós szinten is csökkent, miközben Magyarország továbbra is a lista végén szerepel a szigorú határvédelmi intézkedések hatékonysága miatt.
Bár a német választásokat a CDU/CSU nyerte, a koalíciós tárgyalások valódi győztese az SPD lett, amely 7 tárcát is szerzett a leendő kormányban. Friedrich Merz gyors megállapodása komoly politikai kompromisszumokat követelt, miközben az AfD előretörése nyomás alá helyezte a mérsékelt erőket. A német belpolitikai irányváltás Magyarország számára is fontos üzenetet hordoz.
Miközben az Egyesült Államok a csendes-óceáni térségre koncentrálna, az Európai Unió – Trump akarata ellenére – folytatja az Oroszország elleni szankciós politikát. A háttérben egy mélyebb küzdelem zajlik: geopolitikai érdekek, gazdasági kényszerek és a rezsimek szembenállása feszítik szét a transzatlanti egységet.
Donald Trump a múlt héten alaposan felkavarta a világgazdaságot, amikor globálisan 10 százalékos alapvámot és országonként eltérő mértékű további illetékeket vezetett be. Egyes kereskedelmi partnerek nem késlekedtek a válaszcsapással, van azonban olyan is, amely tanácstalanul áll a helyzet előtt.
Amennyiben Kína végigcsinálja az amerikai vámokra hozott válaszlépéseit, végzetes csapást mérhet az USA világgazdasági pozícióira – írja az Asia Times szakértője.
A magyar gazdaság inkább a közvetett hatások, különösen a német gazdaságba történő ipari beszállítások várható csökkenése miatt érzékeny a vámháborúra. Egy friss elemzés szerint az idei magyar GDP-növekedési kilátásokat 0,6 százalékponttal mérsékelheti a vámháború.
Az EU új metánszabályozása növeli a bizonytalanságot az LNG-exportőrök körében, amelyek már a hosszú távú szerződések hiánya miatt is aggódnak. Az energiaellátás biztonsága kulcsfontosságú, még akkor is, ha az unió elkötelezett a zöldcélok mellett, ezért érdemes odafigyelni, hogy az uniós energiapolitika ne riassza el a beszállítókat.
Donald Trump példátlan mértékű vámjai piaci sokkot, a részvények esését és a menedékeszközök erősödését váltotta ki, miközben a világ vezető gazdaságai azonnali ellenlépéseket helyeztek kilátásba. Globális körkép az új amerikai vámok hatásairól.
Mindig érdekes boncolgatni, vajon egyes országok, államalakulatok miért folytatnak olykor olyan politikát, ami alapvetően ellentétes a saját érdekeikkel. Európa most Ukrajna kapcsán kitartóan menetel az ostobaság felé.
A sokszínűség, egyenlőség és befogadás elvei alapján meghatározott vállalati politika lényege, hogy pozitív diszkriminációt alkalmaz bizonyos társadalmi csoportok esetében. A Trump-kormányzat azonban elkötelezett amellett, hogy felszámoljon mindennemű megkülönböztetést a munkaerőpiacon, és ennek egyes európai cégek is a kárát láthatják, ha nem működnek együtt.
Donald Trump amerikai elnök 10 százalékos alapvámokat jelentett be, és szinte egyetlen ország sem úszta meg az új tarifákat. Az Európai Unió esetében 20 százalék lépett érvénybe, míg Kína immáron összesen 54 százalékos vámokkal kell, hogy számoljon. Az intézkedések jelentős hatással lehetnek a világgazdaságra.
Ukrajna 2026-ra pénzügyi összeomlással nézhet szembe a háború miatti óriási védelmi kiadások és a GDP 22 százalékát kitevő költségvetési hiány miatt. A G7 idei támogatása csak átmeneti megoldás, így a Trump-kormányzat kivonulása kulcsfontosságúvá teheti a béketárgyalások előmozdítását Európa számára.
A „ReArm Europe” egy 800 milliárd eurós védelmi csomag, amely radikálisan átalakíthatja Európa védelmi és gazdasági képességeit. A cél az USA-tól való függőség csökkentése, a stratégiai autonómia elérése és erősebb, fenntarthatóbb védelmi képességek kialakítása. Az ambiciózus terv megvalósítása azonban kihívásokba ütközhet.
Az Oroszország és Ukrajna közötti lehetséges békemegállapodás növekvő optimizmussal tölti el a gazdaság szereplőit. Az ING Bank elemzői megvizsgálták, hogy miképp indulhatna újra az orosz gáz Európába.
Donald Trump újraválasztásával megnőtt a világgazdaságban a bizonytalanság. Egy európai elemzőcsoport próbálta megbecsülni az elnöknek az EU gazdaságpolitikájára gyakorolt hatását, illetve kereste a legjobb válaszlépéseket.
Donald Trump beváltotta a fenyegetését, és különvámot vet ki az autóimportra, sőt más termékekre vonatkozó büntetőintézkedéseket is kilátásba helyezett. Magyarországot is érinti az intézkedés, hiszen autóipari beszállítóként a német export visszaesése nem sok jót jelent.
A tehetős amerikaiak Európába menekülnek a politikai-gazdasági bizonytalanság elől. A legnépszerűbb célországok között Portugália, Svájc és Málta szerepel, ahol biztonságot és magas életminőséget kínálnak. Mindeközben az USA épp saját aranyvízumprogramot készít elő. Hogyan profitálhat ebből Magyarország?
Európa hosszú geopolitikai vaksága súlyos árat követelt. Ahelyett, hogy a saját védelmét építette volna, túlságosan is az Egyesült Államokra támaszkodott. Most ideje, hogy valódi biztonsági stratégiát dolgozzon ki, amely nemcsak válaszokat ad a kihívásokra, hanem elhárítja az egyedül maradás veszélyeit.
A legtöbben figyelmen kívül hagyták az Európai Parlament múlt heti állásfoglalását az európai védelem jövőjéről szóló fehér könyv egyik pontjáról. Az ugyanis hangsúlyozta a keleti pajzs és a balti védelmi vonal fontosságát.
Hunyadi László kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár, Magyarország kkv-követe a mai napon részt vett az EU kkv-követeinek idei első egyeztetésén Brüsszelben.
A földgáz még mindig kulcsszereplő a csúcsidőszakok energiaellátásában, annak ellenére, hogy az EU egyre inkább a megújuló forrásokra épít. A gázárak ingadozása és a földgázellátás biztonsága komoly kihívást jelent, amit a hálózati fejlesztések és az új technológiák használata oldhat meg.
A Der Spiegel nemrég hosszú interjút közölt a most 77 éves John J. Mearsheimerrel, akit az amerikai politikatudomány úttörőjének és az „offenzív realizmusnak” nevezett külpolitikai iskola megalapítójaként mutatott be.
