Idézzük fel 2022-es cikkünket.

Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. november-én. Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

0,15 másodperc

Ennyi ideig tart, míg egy világklasszis sportoló futni kezd a pisztoly eldördülése után. Amíg a hang okozta ingerület a füléből eljut az agyába, ahol az információ feldolgozásra kerül, majd üzenetet küld az izmainak, melyek ennek következtében kirobbannak. 

Az ember természetesen messze nem a legrövidebb reakcióidővel rendelkező élőlény. Az undinula vulgaris esetében 2,5 milliszekundumos, azaz 0,0025 másodperces válaszidőt is mértek már ellenőrzött körülmények között. Külön érdekesség, hogy az erről beszámoló cikket az 1961-ben orvosi Nobel-díjjal elismert magyar tudósról, Békésy Györgyről elnevezett laboratórium munkatársai, P. H. Lenz és D. K. Hartline jegyzik. 

Amikor a válaszidő életet vagy halált jelent

A sebesség nem csak a sportban jelent előnyt, hanem az evolúciós versenyben is fontos szerepet játszik. A tobzoska, amely nem büszkélkedhet közeli rokonszálakkal, nem csak azért van kihalás szélén, mert kedvelt eleme az afrikai és ázsiai konyhának, vagy mert pikkelyét hosszú évszázadokon át használták a keleti orvoslásban. A faj veszélyeztetettségének egyik fő oka az állat mozgásának lassúsága.

Ám nem csak a mozgás sebessége számít a túlélés esélyeinek növelésénél.

A lassú szaporodás is komoly veszélyt jelent. A tudósok szerint ez volt az egyik oka az ausztrál óriás emu (dromornithidae) vagy az új-zélandi moa kipusztulásának. És ugyancsak komoly problémát jelent az elefántok populációjának fenntartása tekintetében is. 

A gyorsaság egyúttal kiváló orvosság is

A reakcióidőnek kiemelkedő szerepe van a vírusok elleni küzdelemben is. A 12 és 18 közötti reprodukciós rátával, azaz R0-lal rendelkező kanyaró esetében egy beteg átlagosan körülbelül tizenöt másiknak fogja átadni a kórt. Ez azt jelenti, hogy a terjedés korai megállítása esetén a fertőzöttek teljes száma nagyságrendekkel kisebb lesz. 

Ezért volt létfontosságú, hogy a 2020-as COVID-19 elleni vakcinát a lehető leggyorsabban kifejlesszük és alkalmazzuk.

Ezt a tételt igazolja az a tény is, hogy míg a fertőzöttek száma 2021 nyara után tetőzött az európai országokban, addig – az 50 százalék feletti átlagos oltottsági aránynak hála – az elhunytak száma már alatta maradt a korábbi nagy hullámban tapasztaltnak. 

Enyhébben, kevésbé hatékonyan, lassabban, gyengébben

A Daft Punk ikonikus 2001-es, későbbi verziójával Grammy Díjat is elnyerő zeneszáma a keménység, a fejlődés, a gyorsaság és a nagyobb erő himnusza volt, angol címe is ez: Harder, Better, Faster, Stronger. A dal ikonikus sorai pedig így hangzanak:

Work it harder, make it better

Do it faster, makes us stronger

More than ever, hour after hour

Work is never over.

A dalszöveg egyfajta evolúciós sikerkalauzként is használható. A természetben általában azok az élőlények maradnak fent, melyek izomerőben, sebességben, alkalmazkodókészségben jobbak, mint a velük egy területen élő példányok. 

Úgy tűnik, az Európai Unió döntéshozói nem vették figyelembe a Daft Punk zenekar „Harder, Better, Faster, Stronger” című dalának üzenetét a COVID-járvány idején. Például, amikor 2021. június 25-én Chile és Mongólia már több mint fele lakosságát beoltotta a szükséges adagokkal, az EU-ban az állampolgárok alig harmada rendelkezett oltási védelemmel. Egyszerűbben fogalmazva: nem teljesítettünk jobban.

Sebesség terén sem álltunk jobban. Japánnak csupán 115 napra volt szüksége ahhoz, hogy a lakosság 10 százalékos átoltottságát 70 százalékra növelje (2021. június 23-tól 2021. október 16-ig), míg az Európai Uniónak ez több mint kétszer annyi időt, pontosan 264 napot vett igénybe (2021. május 5-től 2022. január 24-ig).

És az evolúció farkastörvényei a világméretű pandémia idejére sem lettek felfüggesztve.

A fentiekben bemutatott trendektől és eltérésektől valószínűleg nem független, hogy lakosságarányosan körülbelül negyedannyian haltak meg Mongóliában és nagyjából nyolcadannyian Japánban, mint az EU-ban. 

Béna az EU-s pénzügyi idegrendszer is

Az Európai Unió azonban nem csak az egészségügyi vészhelyzetre reagált lassan, hanem a gazdasági veszélyekre is. Bár az első koronavírusos beteget még 2019. november 17-én regisztrálták, és 2020 februárjában már az öreg kontinensre is bizonyítottan megérkezett a betegség, az Európai Bizottság gazdasági válaszlépésére egy teljes évet, 2021. február 19-ig kellett várnunk. 

Az ekkor meghirdetett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility, RRF) célja a járvány gazdasági következményeinek orvoslása, a közösség országainak növekedési pályára állítása volt. Már itt is kicsit késésben volt az EU, hiszen az unió 2021 eleje óta már újra növekedési pályán van/volt, a negyedéves GDP-növekedési rátánk az EU-ban jellemzően magasabb volt, mint az OECD országok átlagos értéke. 

A Covid miatti támogatások kifizetése tekintetében azonban még egyértelműbb az EU lomhasága.

Románia 2022. október 27-én kapott először nem előfinanszírozási formában pénzt a közösségtől, miközben a terveit közel másfél évvel korábban, 2021. május 31-én adta le, 2021. szeptember 27-én a Bizottság támogatását is megkapta, október 29-én a Tanács is jóváhagyta, a fizetési kérelmét pedig 2022. június 1-én nyújtotta be. 

Lettország 2021. április 30-án adta be RRF terveit, és az első tényleges nem előfinanszírozási célú kifizetést 2022. október 7-én kapta meg. Szlovákia 2022. július 29-én kapta meg az első nem előfinanszírozás keretében kiutalt forrásait, miközben a terveit 2021. április 29-én nyújtotta be. 

Hazánk és velünk együtt a lengyelek még egy vasat sem kaptunk!

És akkor még nem is beszéltünk Lengyelországról és Magyarországról, mely államok még egyetlen eurócentet sem kaptak az RRF alapokból, még előleg formájában sem. Két részletet is csupán egyetlen ország tudott lehívni, a spanyolok. 

Kijelenthetjük tehát, hogy 

az EU pénzügyi idegrendszere feladta a küzdelmet. 

Az Európai Unió döntéshozóinak megközelítése a COVID-19 válság kezelése során jelentős kritikákat váltott ki, mivel úgy tűnik, nem követték a Daft Punk „Harder, Better, Faster, Stronger” című dalának üzenetét. Ez különösen akkor vált nyilvánvalóvá, amikor 2021 júniusában olyan országok, mint Chile és Mongólia, már a lakosságuk több mint felét beoltották, míg az EU-ban az oltottak aránya még mindig a lakosság kevesebb mint egyharmadát tette ki. Ez azt sugallja, hogy az EU reakciója a járványra nem volt sem eléggé hatékony, sem elég gyors ahhoz, hogy a lehető legjobb eredményeket érje el. A lassú oltási tempó és a koordináció hiánya aláásta az Unió képességét, hogy hatékonyan védekezzen a vírus terjedése ellen, ami azt eredményezte, hogy az EU polgárai később és kevésbé teljes körűen élvezhették az oltások nyújtotta védelmet.

Se a gyorsaság nem volt az erősségünk. Amíg Japánban mindössze 115 napra volt szükség ahhoz, hogy a lakosság 10%-os átoltottságát 70 százalékra növeljék (2021. június 23-tól 2021. október 16-ig), addig az Európai Unióban ez az átoltottsági szint eléréséhez több mint kétszer annyi idő, pontosan 264 nap kellett (2021. május 5-től 2022. január 24-ig).

Kiegészítés: a cikk újra közlésekor (2024. március 20.) sem fényes a helyzet.
Az Európai Unió gazdasági helyzete 2024-ben több kihívással néz szembe. Az Európai Bizottság 2024-es téli gazdasági előrejelzése szerint az EU és az eurozóna növekedése 2023-hoz és 2024-hez képest csökken, miközben az infláció vártnál gyorsabban lassul. Ez azt jelenti, hogy az EU gazdasága gyengébb lábakon áll, mint várták​.
A kamatlábak tekintetében előrejelzések szerint az Európai Központi Bank (ECB) 2024-ben csökkenteni fogja az alapkamatot, a fő refinanszírozási műveletek kamatlába várhatóan 4,5 százalékról 4,15 százalékra csökken. Az élelmiszer- és italárak inflációja, amely az előző évek magas inflációjának kulcsfontosságú összetevője volt, 2023-ban 10,9 százalékról 2024-ben 3,2 százalékra csökken​.
Az EU gazdaságát 2024-ben a globális politikai helyzet bizonytalansága is fenyegeti. Sok európai ország nagymértékben függ az exporttól, ami azt jelenti, hogy a konfliktus kockázata az Egyesült Államok és Kína – az EU legnagyobb kereskedelmi partnerei között – továbbra is magas. Emellett politikai sokkok is előfordulhatnak belülről, különösen az Európai Parlament 2024. júniusi választásaival kapcsolatban, amelyen esetlegesen a szélsőjobboldali és euroszeptikus erők erősödhetnek, ami árnyékot vet az EU jövőbeli integrációjára és terjeszkedési terveire. Az EU ambiciózus zöld napirendje, amelynek célja, hogy Európa legyen az első klímasemleges kontinens 2050-re, 2024-ben is jelentős kihívásokkal nézhet szembe​ (Statista)​.

Címlapfotó: Shutterstok.com