A kibertér lett a 21. századi hadviselés egyik legveszélyesebb frontvonala, ahol – mindenekelőtt – Kína állami támogatású hackercsoportjai egyre kifinomultabb támadásokat hajtanak végre világszerte. Az amerikai távközlési hálózatoktól Tajvan kormányzati rendszerein át Európa kritikus infrastruktúrájáig számos célpontot érintettek az elmúlt évben végrehajtott akciók.
A Northvolt svéd energiatárolókat gyártó nagyvállalat bajba került, pedig a svéd gigagyár az EU válasza lenne a kínai és amerikai gyártás dominanciájára. A cég az elektromos autók iránti csökkenő kereslet és (az üzemben résztulajdonos) VW problémái miatt nemrég bejelentette 1600 munkahely megszüntetését. Sőt, az épülő kanadai gyáruk indulása tovább csúszhat, és kérdésessé vált egy tervezett északnémet óriásüzem sorsa is.
A legfrissebb adatok szerint a britek már megbánták a brexitet. A közvélemény szerint bár az új munkáspárti kormánynak nincs felhatalmazása arra, hogy visszavezesse Nagy-Britanniát az EU-ba, a legtöbben mégis támogatnák azt. Ezzel csak az a probléma, hogy nem lehet ki- és belépkedni egy szervezetbe a pillanatnyi hangulat függvényében.
A Politico nagyon szépen bemutatta az EU-ban folyó kupeckedést, a quid pro quo (valamit valamiért) alkalmazását, amikor beszámolt arról, hogy a friss szlovák medvetörvény EU-s békén hagyása fejében a szlovák környezetvédelmi miniszter üzletet kötött, és elfogadta Brüsszel természet-helyreállítási törvényét.
Az EU és az USA is igyekszik szabályozni a mesterséges intelligenciát. A techvállalatok persze nem örülnek annak, hogy meg akarják kötni a kezüket, azonban még profitálhatnak is belőle.
A Gallup, az USA vezető közvélemény-kutató intézetének friss felmérése 133 országban vizsgálta reprezentatív módon az Egyesült Államok, Németország, Oroszország és Kína vezetésének megítélését és elfogadottságát 2023-ban.
Kijózanításként hatott idehaza, amikor az EU-s csatlakozásunkat követően kiderült, hogy a nyugati integráció részeseként nem jár a nyugati jólét automatikusan. Igaz, 2004. május 1-je örömünnepként vonult be a történelemkönyvekbe, hiszen hazánk oly sok év után elérte a kitűzött célt, és csatlakozott az Európai Unióhoz. Az elmúlt két évtized ugyanakkor jelentős tanulsággal szolgált. Molnár Dániel vezető elemzőnk a Világgazdaságnak nyilatkozott.
A Microsoft által támogatott startup megbízható forrásokból származó adatokat keres a legújabb mesterségesintelligencia-modelljei betanításához, ehhez pedig mélyen a zsebébe is nyúl.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint egyre növekszik a kereslet az elektromos járművek iránt, de sokat lehetne még tenni annak érdekében, hogy Kína és pár EU-s ország mellett népszerűbbek legyenek másutt is. Lássuk a számokat!
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöldfinanszírozás térnyerését.
A kínai napelemek kínálata egyre csak nő, az elektromos autókat pedig úgy veszik, mint a cukrot. Az ázsiai ország dominanciája így egyre erősödik a globális zöldpiacokon. A szélturbinákkal is hasonló tervei vannak, az EU azonban igyekszik nem beleesni kétszer ugyanabba a hibába, ezért vizsgálatot indított a szélenergiát termelő kínai rendszerek ellen.
Európában a nagygazdaságoké a piac oroszlánrésze. Az elmúlt tíz évben Európában sok kisbirtok eltűnt, helyüket a 100 hektár feletti gazdaságok vették át. Az európai támogatások zömét is ők teszik zsebre.
Már nemcsak EU-ban igyekeznek elősegíteni a szabad versenyt a techpiacokon, de Amerikában is hasonló a helyzet, azonban ők úgy csaptak le az Apple-re, mint a keselyűk. Most kiderülhet, hogy aki a sokadik Apple-termékét vásárolja, az kényszerből teszi-e, vagy valóban márkahű.
Az EU azt vizsgálja, hogy betartják-e a nagy techvállalatok azon új szabályokat, amelyek szerint a saját alkalmazásaikat nem részesíthetik előnyben.
Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa még huszonkettőre is lapot húzna, már ha hitelről van szó. Az Európai Unió még fel sem használta a 2020-ban – részben a volt olasz miniszterelnök javaslatára – felvett 800 milliárd eurós kölcsönt, most egy újabb eladósodás felé terelné az uniót a kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) szektor ösztönzése céljából.
Az evolúciós elvek, amelyek a farkastörvényeket megtestesítik, nem csak a biológiai létezőkre, hanem a gazdasági és transznacionális entitásokra is alkalmazhatóak. Az Európai Unió esetében egyre több jel utal arra, hogy a szervezet nehézkes és nem versenyképes képet mutat. Cikkünkben megvizsgáltuk a brüsszeli válaszadási időket.
Egyre több európai politikus használja a TikTokot, hogy eljusson a fiatalokhoz. Pedig az Európai Parlament betiltotta az alkalmazást a tisztviselők munkahelyi telefonjairól. Ráadásul a mainstream pártok helyett a tényleges aktivitást tekintve a radikális jobb- és baloldal képviselői tarolnak a platformon.
Cikkünkben felidézzük milyen is volt a magyar gazdaságpolitika 2022-ben, amikor az EU továbbra is megengedő volt a fiskális fegyelmezetlenséget illetően, viszont hazai terepen már akkor prioritássá vált az egyensúly helyreállítása, és ez megfigyelhető volt a 2023-as költségvetésben is.
Az orosz gázszállítás megszűnése nemcsak a lakossági fűtés terén okozna nehézségeket, hanem az egészségügyi intézmények működését is érintené. Kényszerűen csökkenteni kellene a fertőtlenítési eljárásokat, és az orvosoknak a nem sürgős beavatkozásokat is el kellene halasztaniuk a gázfogyasztás csökkentése érdekében. Mindez súlyosan befolyásolná Európa gazdaságát.
A világ legnagyobb technológiai vállalatai átalakítják alapvető online szolgáltatásaikat, hogy megfeleljenek az Európai Unió digitális piaci törvényének. A változtatások versenyelőnyhöz juttathatnak néhány kisebb riválist, sőt még a nagyobb versenytársakat is.
Az idei évtől a magyar gazdaság visszatér a tartós növekedési pályára, a foglalkoztatás magas, a munkanélküliség alacsony marad – jelentette ki Varga Mihály a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országtanulmányának bemutatóján. A pénzügyminiszter kiemelte: a kormány és a nemzetközi hitelminősítők mellett az OECD is arra számít, hogy a magyar gazdaság a következő években ismét uniós átlag felett teljesíthet.
Az Ukrajna ellen két évvel ezelőtt indított orosz invázió óta sok víz (és nyugati pénz) folyt le a Dnyeperen, a békekötés azonban még mindig nincs a látóhatáron belül. Habár az orosz gazdaságon is meglátszanak a szankciók hatásai, az nem omlott össze, sőt az IMF szerint idén gyorsabban növekszik, mint a G7 országai. Mindezek fényében már a nyugati szakértők is elismerik, hogy Moszkva még évekig képes folytatni a harcot, ami megkérdőjelezi a jelenlegi szankciós és támogatási stratégia folytatását.
Az Európai Unió arra törekszik, hogy 2035-ig védelmi rendszereinek akár a felét is a határain belül vásárolja meg, megfordítva ezzel azt a tendenciát, hogy a katonai felszereléseinek a többségét harmadik országoktól szerzi be.
Magyarország a háború szomszédságában, a káros hatások ellenére is 73,5 százalékra csökkentette az államadósságát, amely 10 százalékponttal kedvezőbb az EU-s átlagnál – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása előtt Gentben. A tárcavezető kiemelte: az Európai Bizottság szerint a 27 tagállamból csak 16-an tudták csökkenteni az államadósságukat tavaly.
A zöldenergiára való áttérésben fontos szerepet szánnak a hidrogénnek, egy olyan elemnek, amely képes tárolni a felgyülemlett zöldenergiát, és elégetésekor (azaz amikor visszanyerjük az energiát) víz keletkezik. Az S&P Global Commodity az eddigi aktivitásoknak járt utána. Megállapítja, hogy már vannak vállalatok, amelyek pályázatot írtak ki tiszta hidrogén vásárlására. Amennyiben Európa komolyan gondolja, akkor 31 és fél ezer kilométeres hálózat kell a kereslet és a kínálat összekapcsolásához, mivel a gyártás feltehetően Északnyugat-Európára, valamint az Ibériai-félszigetre összpontosul majd.
A világkereskedelmet a korábban vártnál is jobban átformálja a blokkosodás: az Egyesült Államok és Kína, illetve az EU és Oroszország közötti kereskedelmi szálak drasztikus meggyengülése várható a következő tíz évben. A világban zajló folyamatok és trendek mind a szétválás irányába mutatnak, az átrendeződés elsődleges nyertesei pedig a mosodaországok és az el nem köteleződő középhatalmak (ingaállamok) lehetnek.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rámutatott, mennyire sikeres Kína a zöldipar támogatása és fejlesztése terén. Kiemelte, az európai ipartámogatási rendszer hiányosságai miatt fennáll a veszélye, hogy kontinensünk le fog maradni az elektromosautó-gyártás és a zöldipar területén. Hozzátette, ezek Magyarország számára is kiemelt fontosságú ágazatok, amelyek rendkívüli potenciált jelentenek hazánknak.
Ahogy jönnek az orosz sikerek az ukrán fronton, úgy nő az oroszok önbizalma, és már nyíltan kifejtik, hogy Odessza mindig is orosz város volt, és újra az lesz. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy „vásárlóerő-paritáson számolva” Oroszország megelőzte Németországot, már szinte semmi sem gátolja őket abban, hogy magukat Európa vezető államává avanzsálják. Az egyik legújabb orosz elemzésben már Amerika és a Nyugat elkerülhetetlen vereségéről írnak, és nem tartják lehetetlennek, hogy egy civilizációs apokalipszis vár Európára – jósolja egy orosz portál szakértője.
A nemzetgazdasági miniszter Genkben vett részt a Versenyképességi Tanács informális ülésén, ahol kifejtette, hogy az EU-nak közös, széles körű, az elektromos autózást érintő támogatási programot kellene indítania, illetve Ukrajna uniós csatlakozása előkészítetlen, és az emiatt bekövetkezett ágazati torzulások is kezelésre szorulnak.
Nem járnak jó idők a globalizáció fejlődését jelző szabadpiaci egyezményekre. A gazdatüntetések hatására maga Macron interveniált az EU és a Mercosur államok közötti egyezmény elhalasztásáért, most pedig az USA hátrálna ki az indo-csendes-óceáni gazdasági megállapodásából, hasonlóan belpolitikai okokból. A kormányzó Demokrata Párt úgy érzi, több szavazót elriasztana az egyezmény megkötése a novemberi amerikai választásokon.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
