A kínai autógyártók a globális sokkokra reagálva régiónként szervezik újjá a működésüket. A Geely európai átalakítása, a BYD exportjának a növekedése és a Changan brazíliai gyártása ennek a jele, kevesebb helyet engedve az európai riválisaiknak és az iparvédelemnek.
Bár Marta Kos bővítési biztos épp az integrációs tervekkel van elfoglalva, a Nyugat-Balkán integrációja körül nem sok minden történik. Pedig az EU bővítéspolitikájának hitelességét már az is visszaadná, ha legalább Montenegró megkaphatná a jól megérdemelt 28. EU-s tagországi címet.
Az Európai Bizottság március 10-én bejelentette új stratégiáját a kis moduláris atomreaktorok (SMR-ek) telepítésének felgyorsítására. A lépést kényszer szülte, mert az ipar jelentősen növekvő energiaéhsége azonnali, stabil alaperőműveket követel, aminek a kiépítésében Közép-Európa és hazánk is lépéselőnybe kerülhet.
Március 16-tól újabb 1,8 milliárd forintnyi támogatás nyílik meg a kkv-k számára a munkakörülmények javítására. A program korszerű munkavédelmi eszközök és a biztonságosabb munkafeltételek kialakítását segíti.
Oroszország pert indított az Európai Unió Bíróságán, megtámadva az EU azon döntését, amely határozatlan időre befagyasztotta az Európában tartott orosz állami pénztartalékot. Moszkvában már per is indult az érintett cég, az Euroclear ellen, most pedig az uniós döntés jogszerűségének a vizsgálata van porondon.
A világ legfontosabb kikötői, partfeltöltései és vízi infrastruktúra-beruházásai mögött gyakran ugyanaz a néhány európai vállalat áll. Csakhogy egy kínai szereplő felemelkedése miatt átalakulhatnak az erőviszonyok.
Izlandon már az idén népszavazást tarthatnak az EU-csatlakozási tárgyalások újraindításáról, pedig több mint tíz évvel ezelőtt visszalépett attól, hogy az integráció tagja legyen. Ám úgy tűnik, Trump vámpolitikája, illetve grönlandi fenyegetőzései az EU-csatlakozás irányába sodorják a szigetországot.
Az Európában zajló kereskedelmi vita a Kínában gyártott elektromos autókról két irányt követ. Brüsszelben vagy vámokkal fegyegetőznek, vagy nyitva hagyják a piacot. Egy friss döntés azonban azt jelzi, hogy van köztes út is.
A vámemelések nem szakították szét a globális kereskedelmet, de gyors és látványos átrendeződést indítottak el. Az USA és Kína gazdasági szétválása felgyorsult, miközben az EU és Kína sikeresen más piacok felé terelte a kivitelét. Vagyis a fragmentáció és a diverzifikáció mellett nem volt érdemi deglobalizáció – derül ki egy friss tanulmányból.
EU-s értékek, jogállamiság, stabilitás, autonómia, demokrácia, reform. Ezek a hívószavai az új ciprusi elnökség uniós bővítési programjának. Semmi konkrétum, semmi előrelépés, csak a szokásos brüsszeli szavak.
Egyre nagyobbak a hullámok a Földközi-tengeren, ugyanis Görögország egy olyan lépésre készül, amit Törökország 30 éve „casus bellinek”, azaz háborús oknak tekint: a Földközi-tenger keleti partvonalát is szeretné hozzáigazítani a nemzetközi jogi standardokhoz.
A moldovai elnök, Maia Sandu nemrég kijelentette: egy esetleges népszavazáson támogatná a Romániával történő egyesülést. A szomszédos országba való beolvadás talán közelebb van, mint gondolnánk, de vajon miért mond ilyet egy szuverén állam elnöke?
Már január végén megszülethet az EU–India szabadkereskedelmi megállapodás, amely alapjaiban rajzolhatja át a globális gazdasági erőviszonyokat. Az USA–Kína kereskedelmi háború és az ellátási láncok sebezhetősége felgyorsította Brüsszel és Újdelhi közeledését – miközben Berlin stratégiai fordulatra készül. A tét nemcsak Európa Kínától való függése, hanem az is, hogy Magyarország a nyertese vagy a vesztese lesz-e az új kereskedelmi korszaknak.
A tavalyi év Európában megmutatta, hogy a vezetékes gáz korszaka után az LNG képes stabilizálni a rendszert – de ennek az az ára, hogy a kontinens sokkal inkább ki van téve a globális piac hangulatának.
A görög tapasztalat az elmúlt két évben élesen megmutatja, milyen strukturális torzulásokat okoz az Európai Unió jelenlegi e-kereskedelmi és vámrendszere a harmadik országbeli – döntően kínai – online platformok térnyerése nyomán. A Shein és a Temu által dominált modell hosszú távon a helyi gazdaságot is megölheti, amennyiben nem változnak a szabályozások.
Brüsszel rendet ígér a kínai kiscsomagok világában a termékbiztonság védelmében, miközben a tervezett EU-s vámadatközpont egy újabb integrációs lépést vetít előre, amely a tagállami ellenőrzések egy részét központosítaná.
Újabb semmitmondó nyilatkozatban fejezte ki az António Costa által összehívott Nyugat-balkáni csúcs a bővítés melletti kiállását. Természetesen mindezt az ukránok csatlakozásával sikerült indokolni.
Az USA megtorlással fenyeget európai cégeket, mert diszkriminatívnak tartja az EU amerikai techvállalatokat sújtó bírságait és szabályozását. A frissen fellángolt vita újabb transzatlanti kereskedelmi konfliktussá éleződhet.
A hét ábrája
Peking exportoffenzívája történelmi rekordot döntött, és ez falhoz állította Európát: Brüsszel feladta évtizedes passzivitását, és radikális önvédelmi stratégiával próbálja „menteni a menthetőt”.
Újabb korrupciós botrány ütötte fel a fejét „az EU fővárosában”, a globalisták székhelyén: ezúttal az EU-s külügyi szakszolgálat korábbi vezetőit rabosította a belga rendőrség. Ursula von der Leyenék kevesebb mint egy éve elküldték a diplomatát a szervezettől.
A romantizált Afrika-kép mögött ma már nincs más, csak pánikszerű erőforrás-hajhászat. Miközben a nagyhatalmak évekkel korábban felismerték a kontinens stratégiai jelentőségét, Brüsszel csak nemrég kapott észbe.
Az euróövezet növekedése enyhén javul, de továbbra is gyenge, miközben a költségvetési hiány és az adósság ismét emelkedik. A bővülést egyre inkább a megugró védelmi kiadások tartják életben.
A lábukkal szavaznak az ukrán férfiak: a front helyett inkább a békés Európába menekülnek. Vajon észreveszi a jeleket az ukrán és az uniós vezetés?
A Brüsszel által erőltetett, a magyar gazdaságot tönkretenni képes ukrajnai bővítés helyett a Nyugat-Balkáné a jövő. A kis, 600 ezres mediterrán országra néhány éven belül az EU legfrissebb tagállamaként hivatkozhatunk majd.
No azért nem egy Ferrarira kell gondolni, hiszen maradjunk mégis csak a Balkánon: egy jó Zastava 750-essel is lehet száguldozni, még ha lassabban is éri el a kívánt sebességet.
A McKinsey Global Energy Perspective jelentése szerint a zöldátmenet lelassult, és a párizsi klímacélok egyelőre elérhetetlenek. A tanulmányból kiolvasható, hogy a jövőben a kibocsátáscsökkentésen túl inkább az alkalmazkodásra kellene összpontosítani.
Az EU 545 millió eurós csomaggal gyorsítja Afrika zöldenergia-átmenetét kilenc országban a Global Gateway-stratégia részeként, amely 2030-ig 300 GW megújuló kapacitást céloz. A támogatás hálózatfejlesztést, vidéki villamosítást és klímacélokat támogat, miközben 600 millió áram nélkül élő ember életét változtathatja meg.
Koszovóban február 9-én parlamenti választásokat tartottak, majd a képviselők két hónapra rá, április 15-én tették le az esküjüket. A parlament hivatalos alakuló ülését azonban eddig nem sikerült megejteni, így azóta Albin Kurti ügyvivő kormánya, és a parlamenti többségük körül szorul a hurok. Vajon szükség lesz-e előre hozott választások kiírására? Vagy a szerb alelnök friss megválasztásával rendeződhet a helyzet?
Németországban az Altmark régióban egy évente 25 ezer tonna lítiumot adó készletet fedeztek fel, ami az ország elektromosautó-gyártásának kétharmadához elegendő. A Neptune Energy környezetbarát DLE-technológiával 2028-tól kezdené a kitermelést, csökkentve az EU Kína felőli akkumulátoralapanyag-függőségét.
