Az Európai Bizottság november 15-én bemutatta „az Európába irányuló szervezett mobilitás első uniós keretét”, amelynek célja, hogy az elkövetkező években megkönnyítse több millió bevándorló dolgát.
Az Európai Unió megállapodásra jutott azokról az intézkedésekről, amelyekkel önellátóbbá válhat a tiszta energiára való átálláshoz szükséges kulcsfontosságú nyersanyagok terén. Az EU az új megállapodással csökkentené függőségét más országoktól, ezért a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet a hazai nyersanyag-kitermelésre.
Nagyon eljött az ideje, hogy visszaállítsuk az EU gazdaságának erejét és versenyképességét. Talán ez jobban foglalkoztatja az uniós polgárokat, akik már érzékelik a negatív hatásokat /következményeket a pénztárcájukon is.
Az Európai Parlament elnökének, Roberta Metsolának hajszál híján egy megfigyelő kémprogramot telepítettek az eszközére – és nem ő volt az egyetlen, aki hasonló veszélynek van kitéve. A Politico szerint ez többek között annak köszönhető, hogy Európában virágzik a kémprogramipar, hiszen az EU szemet huny az ezzel foglalkozó vállalatok tettei fölött.
A hajdanán szebb napokat látott Európa szereptévesztésben van, amikor komolyan azt gondolja, hogy érdemi beleszólása van a nemzetközi rendet meghatározó kulcskérdésekbe, konfliktusokba. Mára eljutottunk oda, hogy gazdagsága és ambíciói ellenére az EU korlátozott szereplője korunk nagyobb konfliktusainak. Az olyan alapító atyák, mint a francia Jean Monnet, a német Konrad Adenauer vagy éppen a luxemburgi Robert Schuman forognak a sírjukban, hiszen minden bizonnyal nem egy ilyen, jelentéktelenné süllyedő Európát képzeltek el. Quo vadis, Európa?
Ursula von der Leyen kivételes bizalmat fektetett Tunéziába, remélve, hogy az észak-afrikai ország jelentősen hozzájárul migránspolitikája megvalósulásához. Csalódnia kellett: Tunisz mégsem akarja magára ölteni Európa határőrének gúnyáját.
Az európai törvényhozóknak még nem sikerült megállapodniuk az új, mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályokkal kapcsolatos számos kérdésben a keddi, kulcsfontosságú ülés előtt, és az alatt sem, így decemberig nem lesz megállapodás – állítja négy, az ügyet jól ismerő személy. Ám sokan támogatják, hogy még az idén döntés szülessen.
Globális infrastrukturális kezdeményezésével az Európai Unió vissza akarja szerezni elveszített nemzetközi befolyását, és ezzel ellenajánlatot kíván tenni Kína „Egy Övezet, Egy Út” tervezetére. A szerdai brüsszeli tanácskozáson ennek részleteit vitatják meg.
Új, több mint 550 milliárd forint értékű garanciaprogram segíti a magyar kis- és középvállalkozásokat, azaz a kkv-szektort.
Mint az várható volt, az Egyesült Államok és az EU közötti kereskedelemről szóló csúcstalálkozón az izraeli–gázai konfliktus és az Ukrajna folyamatos támogatására tett erőfeszítések domináltak, a fennálló kereskedelmi kérdések háttérbe szorultak.
A még 2015-ben életre hívott Három Tenger Kezdeményezés küldetése a kelet- és közép-európai térség regionális integrációja, valamint az észak–déli kereskedelem, infrastruktúra és energiaellátás erősítése. Az viszont nem kizárt, hogy Ukrajna háború utáni újjáépítése lendületet adhat az észak–déli infrastruktúrának, ahogy a lengyelországi választások is a regionális fejlesztési elképzelésnek.
A kartellezésnek vannak sokkal elegánsabb formái is. Az Amazon és a húsárrögzítési ügyben folytatott trösztellenes vizsgálat azt mutatja, hogy az inflációt valószínűleg az adatmegosztás formájában megvalósuló együttműködés is növeli.
Robert Fico nagyon gyorsan megtapasztalta, hogy mi a szuverenitás ára. A legutóbbi szlovákiai választások győztese felháborodásának adott hangot egy rövid, hétfőn közzétett videoüzenetben. Pedig valószínűleg nem most tapasztalta meg először, mennyire nem toleráns Európa a más véleményekkel szemben.
A vállalati és a politikai érdekek élesen eltérnek egymástól Kína kapcsán, ami arra utal, hogy a kockázatmentesítés az üzleti világban nem örvend töretlen népszerűségnek. A politikai nyomásgyakorlás miatt az európai vállalatok egyre inkább arra kényszerülnek, hogy Kínán kívüli alternatívákat keressenek.
Az egyik vezető szlovák gazdasági lap egy érdekes gazdasági anomáliának járt utána. Míg a reálbérek az elmúlt négy évben csökkentek, addig a háztartások fogyasztása nőtt. Az emberek igyekeznek elkerülni az életszínvonal visszaesését, de ez néhány családot komoly kockázatvállalásra kényszerít.
Ha Ukrajnát beengednék az unióba, akkor óriási támogatásokra lenne jogosult, és ezek az eurómilliárdok nagyobb részben az agrároligarchák zsebében kötnének ki – véli a bne IntelliNews portál szakértője.
Egyetértés alakulhat ki a harckocsikat finanszírozó uniós bankról: Olaf Scholz német kancellár közeledik ahhoz az elképzeléshez, amelyet a francia kormány már hónapok óta támogat. Az ukrajnai háború megváltoztatta Berlin gondolatmenetét, amely korábban ellenezte az ötletet.
A Versenyképességi Tanács szeptember 25-i ülésén többségi támogatással megegyezés született a gépjárművek károsanyag-kibocsátásáról és az akkumulátor élettartamáról szóló rendeletjavaslatról, közismertebb nevén az Euro 7-előírásokról.
A német gazdaság csetlik, botlik. Franciaország ellenben ellenállónak bizonyul. Ráadásul ez a nyugati közgazdászok véleménye. A német Der Spiegel pedig egyszerűen egekbe magasztalja Párizs gazdaságpolitikáját.
Egy uniós vezetők számára készített dokumentum arról számol be, hogy az Európai Unió 2030-ra olyan függővé válhat Kínától a lítiumion-akkumulátorok és üzemanyagcellák tekintetében, mint Oroszországtól az energia terén az ukrajnai háború előtt.
Franciaország sürgetésére Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán bejelentette, hogy vizsgálatot indít az elektromos autóknak nyújtott kínai támogatásokkal kapcsolatban, amit a tisztességtelen versenyt kifogásoló uniós autógyártók üdvözöltek. Párizs azonban nemcsak politikai befolyását alkalmazza, hanem az új hazai környezetvédelmi besorolásokkal is harcol a kínai autók ellen.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptember 13-án tartotta meg szokásos éves beszédét az Európai Unió helyzetéről, az elért eredményekről, valamint az elérni kívánt célokról. Erről a beszédről osztotta meg gondolatait Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Balázs Péter egykori uniós biztos és külügyminiszter.
Hivatali idejének felénél a hárompárti német kormány egyre több problémával küzd. A szociáldemokraták, zöldek és liberálisok kabinetje a gazdaság rendbetétele helyett inkább a társadalmi reformokat erőlteti.
Ugyan a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma némileg csökkent, ám a külföldiek által generált vendégéjszakák száma 13 százalékkal emelkedett, és reálértékben is nőttek a szállásbevételek. Továbbá az euróban számított költés is jelentősen nőtt 2023 júliusában a KSH friss adatai szerint. Augusztusban az Atlétikai Világbajnokság pozitív irányba befolyásolhatja a turisztikai adatokat – véli a Makronóm Intézet szakértője.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azt javasolta Szlovéniában, hogy határozzanak meg egy céldátumot, ameddig az unió komolyan elkezdhet új tagok felvételével foglalkozni. Párizs viszont ragaszkodik a többsebességes Európa ötletéhez.
A nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozási folyamata kifejezetten lassan halad. Ezeknek az államoknak jóval több bürokráciai akadályt kell átlépniük, mint szomszédaiknak. Észak-Macedónia esetén pedig az EU-s országok folyamatos vétói eddig másfél évtizeddel hátráltatták a folyamatot.
A német kormány a múlt szerdán rábólintott arra a törvénytervezetre, amely felgyorsítja az állampolgárság megszerzését. A könnyítés célja az, hogy a gyorsabb hozzáféréssel megnyissák az utat a szakképzett migránsok előtt, amivel orvosolni szeretnék Európa legnagyobb gazdaságának krónikus munkaerőhiányát.
Szinte hetente jelennek meg írások, amelyek azt állítják, hogy Magyarországot Románia is lehagyta. Ám ezek szakmailag sokszor nem állják meg a helyüket, hiszen egyfajta gazdasági képet erőltetnek. Vizsgáljuk meg, hogy tényleg olyan rossz-e idehaza élni, vagy csak kiragadott statisztikai adatok félreértelmezése, a narratívának való megfeleltetése zajlik.
Hiába minden európai uniós fellépés a befektetésekért adott aranyútlevél és aranyvízum ellen, az ezzel élő országok csak megtalálják a kibúvót a rendelkezések alól. Ugyanis itt pénzről van szó: egy évtizede, amióta a program elkezdődött, 25 milliárd eurót hozott azoknak az államoknak, amelyek tartózkodási engedélyt biztosítottak befektetésekért cserébe.
Bár sokak szerint az Európai Uniónak még mindig nem sikerült koherens ellentervet kínálnia Joe Biden inflációcsökkentő törvényére, úgy tűnik, Brüsszel éppen eleget tett ahhoz, hogy enyhítse a legégetőbb aggodalmakat, miszerint az európai vállalatok a dollártámogatásokat keresve távoznának a kontinensről.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
