Franciaország egy újabb rést zár be a stratégiai vállalatai védelme érdekében: az állam ezentúl már egy viszonylag kis külföldi tulajdonrész megszerzésénél is ellenőrizni akarja, hogy ki kerül közel az érzékeny technológiákhoz és döntésekhez.
A McKinsey friss jelentése szerint a termelő beruházás ma már megmutatja, hogy mely országok képesek magukhoz vonzani a jövő iparágait és melyek szorulnak ki a növekedésből.
Kína gyorsan erősíti a gazdasági befolyását a Nyugat-Balkánon, főként Szerbiában és a stratégiai infrastruktúra területén. A kínai hitelekkel és kivitelezőkkel megvalósuló beruházások rövid távon fejlődést hoznak, hosszabb távon azonban függőségeket és az uniós csatlakozással kapcsolatos kockázatokat teremthetnek.
A fúziós energia Európában megpróbál kilépni a kutatóintézetek falai közül, majd bekerülni a technológiai nagyvállalatok hosszú távú energiastratégiájába. Legalábbis erre utal a Google és a brit XTX Markets befektetése a müncheni fúziós reaktort fejlesztő vállalatba.
Franciaország és Németország az uniós külpolitika átalakítását kezdeményezi, a céljuk az EU gyorsabb és egységesebb fellépése, az egyes feladatok pedig az Európai Külügyi Szolgálattól a Bizottsághoz kerülhetnek, ami átrendezheti az uniós intézmények és a tagállamok közötti erőviszonyokat.
Az európai napelemparkok egyik legfontosabb alkatrésze eddig többnyire műszaki részletnek számított, most viszont geopolitikai viták középpontjába került.
Az ENSZ genfi fórumával hivatalosan is megkezdődött a mesterséges intelligencia globális szabályozásáról szóló rendszeres politikai egyeztetés. A kezdeményezés nagyobb beleszólást adhat az államoknak, különösen a kisebb és fejlődő országoknak a technológiai szabályok kialakításába. Az eseményen a tudomány és a politika nézőpontjai is előtérbe kerülhettek.
A hét ábrája
A balkáni ország egy lépéssel ismét közelebb került az uniós tagsághoz, ugyanis az Európai Bizottság elfogadta azt a pénzügyi tervet, amely a csatlakozás után járó uniós támogatásokat rendszerezi. A számok kijelölik a Bizottság prioritásait, maga a csomag pedig a korábbiaktól is egyértelműbben jelzi az ország EU-s felvételének a szándékát.
Közép-Ázsia sokáig Oroszország természetes geopolitikai hátországának számított. Az ukrajnai konfliktus azonban felgyorsította a már korábban is észlelt folyamatot, miszerint Kína gazdasági súlya gyorsuló ütemben nő a régióban, ugyanakkor Oroszország figyelmét és pénzügyi mozgásterét a háború köti le.
Brüsszel rekordméretű, közel 2000 milliárd eurós költségvetést készít elő a következő ciklusra, noha az EU közös adósságállománya akár a duplájára is nőhet a következő évtizedben. A közös hitelfelvétel ugyan erősítheti az unió geopolitikai mozgásterét, de éles vitákat válthat ki arról, hogy az európai adófizetők pénzéből valóban közös stratégiai célokat vagy inkább tagállami kiadásokat finanszíroznak-e.
Az Európai Unió félvezetőipari stratégiája eddig nem hozta meg a várt áttörést, jelentős a lemaradás az amerikai és ázsiai szereplőkhöz képest. Az első Chips Act nagy célokat tűzött ki, de nem tudta érdemben megfordítani kontinensünk technológiai függését. A Chips Act 2.0 ezért a chipgyárakon kívül arról is szól, hogy az EU saját felhő-, adatközponti és MI-infrastruktúrát építsen ki a következő évtized geopolitikai versenyére készülve.
A tengerentúli infláció megugrása és az elhúzódó energiaköltségek nyomás alá helyezik a piacokat. Az amerikai gazdaság feszültségei és a jegybanki mozgástér beszűkülése közvetlen kockázatot jelent az európai, ezen belül a magyar növekedési kilátásokra.
Meglódulni látszik az uniós bővítés ügye mind a Nyugat-Balkánon, mind a Keleti Partnerség országaiban. Franciaország is engedékenyebbnek tűnik a nyugat-balkáni bővítést illetően, Ukrajna és Moldova pedig a célegyenesbe kerülhet a közeljövőben.
Európa energiaellátása mára valódi gordiuszi csomóvá vált: miközben a tagállamok egyszerre próbálják csökkenteni az orosz energiafüggőséget és felgyorsítani a zöldátállást, az ellátásbiztonság és a versenyképes energiaárak fenntartása egyre nehezebb feladat. A kontinens olyan stratégiai csapdába került, ahol a problémák kezelése újabb feszültségeket idéz elő, ráadásul a geopolitikai válságok még tovább szűkítik Európa mozgásterét.
A kínai gazdaság egy olyan kényszerű szerkezetváltáson megy keresztül, amely a gyenge hazai piacról a csúcstechnológiai külkereskedelem felé tereli az erőforrásokat. A másik oldalon a Nyugat is fegyvert váltott.
Oroszország, habár az amerikaival megegyező politikai támogatást kapott Kínától, a Szibéria Ereje 2 gázvezetékkel kapcsolatos áttörést mégsem érte el, amelyre Moszkvának a legnagyobb szüksége lenne. A gázvezeték körüli huzavona egy újabb példája annak, hogy az orosz–kínai partnerség erős, de nem egyenrangú: Peking támogatja Moszkvát a Nyugattal szembeni politikai üzenetekben, azonban elsősorban a saját gazdasági feltételeinek érvényesítésére figyel. Vagyis Peking, mint egy hideg fejjel tárgyaló nagyhatalom kezeli Moszkvát, nem egy baráti országként vagy egy szövetségesként tekint rá.
A hét ábrája
Az amerikai agrárium a 80-as évek óta nem látott, rendszerszintű válsággal küzd a megugró energiaárak és az exportpiacok beszűkülése miatt. A tengerentúli termelés strukturális visszaesése ugyanakkor stratégiai lehetőséget is jelenthet az európai és a hazai mezőgazdaság számára.
A gyógyszergyártás világában a kudarc a fejlesztési folyamat elválaszthatatlan része. A patikáig eljutó készítményeknek viszont így nemcsak a saját fejlesztésüket, hanem a félbemaradt kutatások korábbi költségeit is ki kell termelniük.
Az elszabaduló energiaárak újra rávilágítanak az öreg kontinens energetikai sebezhetőségére. Az elemzők szerint ebből az atomenergia jelenti a kiutat, de amíg a tengerentúlról könnyű felírni a receptet, Európában a csillagászati beruházási költségek és a mélyen gyökerező ideológiai ellentétek gátolják az érdemi megoldást.
A nyugati szankciók jelentős károkat okoztak Oroszországnak, amely azonban új pénzügyi kerülő utakat épített ki a nyugati bankrendszeren kívül. Az A7A5 nevű rubelalapú stablecoin és a kirgiz közvetítői hálózat azt mutatja, hogy a szankciós háború egyre inkább a digitális fizetési infrastruktúrák ellenőrzéséről szól.
Belátható közelségbe került Montenegró uniós csatlakozása, miután hamarosan egy eseti munkacsoport dolgozik majd az ország csatlakozási szerződésének megszövegezésén. Hiába tart azonban ennyire elöl a folyamat, a tagság még mindig nem garantált.
Brüsszel a vállalatok közös nyersanyagbeszerzésével csökkentené Európa Kína-függését, miután égető kérdéssé vált, hogy lesz-e elég alapanyag az akkumulátorokhoz, a hadiiparhoz és az európai gyárakhoz.
Brüsszel Magyarország után a csatlakozásra váró Szerbiától is megvonná az uniós forrásokat, ami azonban gazdaságilag nem kifizetődő döntés az EU-nak. Valóban a jogállamiság miatt vállalnák a potenciális veszteséget, vagy inkább az Orbán-szövetséges szerb elnök eltávolítása a cél?
A kínai autógyártók a globális sokkokra reagálva régiónként szervezik újjá a működésüket. A Geely európai átalakítása, a BYD exportjának a növekedése és a Changan brazíliai gyártása ennek a jele, kevesebb helyet engedve az európai riválisaiknak és az iparvédelemnek.
Bár Marta Kos bővítési biztos épp az integrációs tervekkel van elfoglalva, a Nyugat-Balkán integrációja körül nem sok minden történik. Pedig az EU bővítéspolitikájának hitelességét már az is visszaadná, ha legalább Montenegró megkaphatná a jól megérdemelt 28. EU-s tagországi címet.
Az Európai Bizottság március 10-én bejelentette új stratégiáját a kis moduláris atomreaktorok (SMR-ek) telepítésének felgyorsítására. A lépést kényszer szülte, mert az ipar jelentősen növekvő energiaéhsége azonnali, stabil alaperőműveket követel, aminek a kiépítésében Közép-Európa és hazánk is lépéselőnybe kerülhet.
Március 16-tól újabb 1,8 milliárd forintnyi támogatás nyílik meg a kkv-k számára a munkakörülmények javítására. A program korszerű munkavédelmi eszközök és a biztonságosabb munkafeltételek kialakítását segíti.
Oroszország pert indított az Európai Unió Bíróságán, megtámadva az EU azon döntését, amely határozatlan időre befagyasztotta az Európában tartott orosz állami pénztartalékot. Moszkvában már per is indult az érintett cég, az Euroclear ellen, most pedig az uniós döntés jogszerűségének a vizsgálata van porondon.
