A délelőtti események

1963. november 22-én reggel esett az eső Fort Worthben, ennek ellenére több ezer ember állt a Texas Hotelnél, ahol megszállt az elnök és a First Lady. A reggeli előtt Kennedy röviden beszélt az őket üdvözlőkhöz.

Látom, hogy a texasiakat nem rettenti meg az időjárás. Köszönöm, hogy itt vannak. A feleségem még készülődik. Neki ez tovább tart, mint nekem, viszont mennyivel szebb, mint én.

A jó hangulatú reggeli után a konvoj a Carswell légibázisra vitte az elnököt és a kíséretét, ahonnan következett a mindössze 13 perces repülés Dallasba. A repülőtérről a konvojnak 16 kilométert kellett megtennie a kereskedelmi központig, ahol az elnök beszédre készült 2600 vendég előtt.

A merénylet

Délelőtt elállt az eső és kisütött nap, így az utcákon több ezer ember várta az elnöki autóoszlopot. A konvoj Dallas belvárosában lelassított a Main Street sarkán, hogy be tudjon fordulni a Dealey Plaza nevű téren, hogy aztán a sugárúton haladjon tovább.

A Dealey Plaza sarkán szintén sokan integettek John és Jackie Kennedynek. A kormányzó felesége, Nellie Connally hátrafordult, és ezt mondta Kennedynek:

Elnök úr, most már nem mondhatja, hogy nem szeretik önt a texasiak!

Ebben a pillanatban, szinte pontosan 12.30-kor lövések dördültek el a téren. Az elnök előredőlt, aztán mintha hátrataszította volna valamilyen erő, majd a felesége felé csúszott.

Conally kormányzó úgy gondolta, hogy puskalövést hallott. Jobb oldalra fordult, hogy a válla fölött megnézze, honnan jött a hang.

Ekkor mintha valaki nagyon erősen megütötte volna a hátamat az öklével. Az ütés előrelökött, és ahogy lefelé dőltem, észrevettem, hogy csupa vér vagyok. Megértettem, hogy lövés ért. Az jutott eszembe, hogy mindannyiunkat meg fognak ölni. Aztán egy újabb lövést hallottam, egy csattanást, mire vér és agyszövet terítette be az autót.

A következő felvételt Abraham Zapruder, egy lelkes amatőr fotós és filmes készítette. A kormány sokáig tagadta a felvétel létezését, később pedig a szakértői igyekeztek a film alapján bizonyítani, hogy Kennedyt egyetlen orvlövész ölte meg. Az alábbi videó egy szuperlassított változat. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy megrázó képkockák következnek!

Jackie Kennedy hátrafordult, szinte felmászott a csomagtartóra, és odanyúlt valamiért, mielőtt visszaült volna az ülésre. Később kiderült, hogy a férje koponyájának egy darabjáért nyúlt. Ahogy az elnöki autó felgyorsított, a titkosszolgálat egy embere felugrott a csomagtartóra. Így száguldottak el.

Az ügynök, Clint Hill évtizedekkel később így mesélte el, mi történt. Az ő elmondása is sokkoló részleteket tartalmaz.

A téren kitört a pánik. Az emberek nem tudták, honnan jöttek a lövések. A szülők a földre feküdtek a gyerekeikkel együtt, és a testükkel védték őket. A rendőrök ide-oda rohantak a téren. Percekig teljes volt a káosz.

Kennedyt a közeli Parkland Memorial kórházba vitték, ahol az 1. számú műtőben az ügyeletes sebész, Robert McClelland fogadta. A vizsgálatkor kiderült, hogy két lövés érte az elnököt, az egyik a nyakán, a másik a fején. Az orvos azt mondta, a második lövés szétroncsolta a koponyát.

Az arca nem sérült meg, de a fejlövés halálos sérülést okozott. Szörnyű érzés volt, hogy nem tehetünk semmit. A műtőbe megérkezett William Clark is, az idegsebészet osztályvezető főorvosa, aki belenézett a sebbe, abba a hatalmas lyukba, és megrázta a fejét.   

Az Egyesült Államok harmincötödik elnökét 13 órakor nyilvánították halottnak.

John Kennedy holtteste nem maradt a dallasi kórházban boncolásra, bár a megszokott eljárás ez lett volna. A boncolás szakszerűségét nem lehetett volna vitatni, mert Earl Rose, a kórház patológusa elismert szakember volt, akit a rendőrség is felkért orvosszakértőnek. A szemtanúk szerint a titkosszolgálat emberei azonban azt mondták Rose-nak, hogy ha nem áll arrébb, fellökik a koporsóval.

A koporsót végül felvitték az elnöki különgép fedélzetére. Lyndon Johnson a felszállás előtt letette az elnöki esküt Sarah Hughes helyi bíró előtt, majd a gép visszarepült Washingtonba.

A merénylő: Lee Harvey Oswald

Bár 50 (!) szemtanú állította, hogy a tér egy kis dombjáról, a bokrok és fák közül érkezett a lövés, a rendőrök csak a tankönyvraktárra koncentráltak. Kilencven másodpercen belül már az épületben voltak és keresték a merénylőt. A hatodik emeleten, egy félig nyitott sarokablak alatt találtak három töltényhüvelyt. Később ugyanezen az emeleten, egy másik sarokban találtak egy régi, rossz állapotú olasz mesterlövészpuskát is. A fegyver állapotára jellemző, hogy a puskacső és a távcső szemmel láthatóan nem volt párhuzamos.

A rendőrök a kutatás közben találkoztak egy férfival egy kólaautomatánál, aki a kérdésükre elmondta, hogy a raktárban dolgozik. A rendőrök nem foglalkoztak vele, hiszen ott dolgozók egyike volt, és tovább keresték az orvlövészt.  

Negyvenöt perccel később lövöldözés híre érkezett, egy rendőrtiszt meghalt az utcán. Nem sokkal ez után a rendőrök letartóztatták a tettest egy moziban, ahová bemenekült a gyilkosság után. Mint kiderült, a gyilkost Lee Harvey Oswaldnak hívták, és ugyanaz a férfi volt, akivel a rendőrök összetalálkoztak a texasi tankönyvraktárban, a kantin mellett.

A tettesnél két személyi igazolványt találtak. Ez egyiken a Lee Harvey Oswald név szerepelt, a másikon Alex James Hidell. A dallasi seriffhelyettes, Eugene Boon megkérdezte tőle, ki Alex Hidell, és melyik az igazi neve. Oswald így felelt:

Maga a zsaru, nyomozza ki.

Amikor Oswaldot bevitték a fogdába, újságírók tömege várta őt és a kísérő rendőröket. Itt menet közben Oswald válaszolt a kérdésekre.

Annyit tudok, hogy egy rendőr lelövése miatt tartóztattak le, de semmi mást nem mondtak. Ügyvéd nem volt jelen a kihallgatásomkor. Kérem, hogy adjanak jogi képviseletet számomra.

Oswaldot hosszan és többször kihallgatták. Will Fritz kapitány vezette a kihallgatást, aki azt mondta, akárhányszor olyan kérdést tett fel a férfinak, amely alapvető fontosságú volt a nyomozás szempontjából, Oswald azonnal hárított.

Mintha tudta volna, mire kell figyelni és hogyan kell felelni egy kihallgatáson.

Jesse Curry dallasi rendőrfőnök ezt azzal egészítette ki, hogy a rendőrség óriási szakmai hibákat követett el Oswald kihallgatásain.

Úgy folytattuk a kihallgatást, ahogy nem lehet. Minden, amit tettünk, ellentétes volt a szabályainkkal.

Ezt az is igazolja, hogy nem készült jegyzőkönyv a hosszú kihallgatás alatt. Igen, olvasóink jól látják: a rendőrök nem írták le, mit mondott az a férfi, akit az elnök lelövésével gyanúsítottak. Furcsa az is, hogy szinte azonnal bejelentették: Oswald az elnök gyilkosa.

Oswald, a magányos merénylő

Lee Harvey Oswald a letartóztatása után kétszer is ezt mondta az újságíróknak, miközben a rendőrök gyűrűjében egy-két percre lehetőséget kapott a kérdések megválaszolására:

Én vagyok a bűnbak!

Az amerikai kormány első hivatalos vizsgálata Lee Harvey Oswaldot nevezte meg mint JFK egyetlen gyilkosát. E szerint Oswald, a zavart személyiségű férfi a kommunistákkal szimpatizált. Két hónappal a tengerészgyalogságtól történt leszerelése után, 1959. október 31-én Moszkvában bukkant fel. Itt besétált az amerikai nagykövetségre, ahol bejelentette Richard Snyder konzulnak, hogy lemond az állampolgárságáról, és csatlakozik a szovjet néphez. Emellett arról is beszélt, hogy elmondja mindazt a szovjeteknek, amit a tengerészgyalogságnál megtanult.

„Oswald hírszerző volt”

A tengerészgyalogságnál kifejezetten okos, a külpolitika iránt érdeklődő, gyors felfogású katonaként jellemezték. Az, hogy megtanult oroszul és orosz nyelvű újságokat olvasott, kivívta a társai elismerését. Donovan hadnagy szerint az orosztudása nem keltett gyanút.

A vizsgálati jelentés azt állította, hogy Oswald egy jelentéktelen senki volt a haderőben, tehát nem is tudhatott semmi lényegeset. Ez azonban a JFK tragikus ügyének egyik hatalmas kormányzati hazugsága volt. Oswald ugyanis radarkezelőként szolgált az Acugi légibázison Japánban, ahol a CIA kémrepülőgépei állomásoztak. A U–2 típusú gépek a Szovjetunió területét fotózták olyan magasságból, ahol nem tudták őket elfogni a szovjet vadászok. Oswald biztonsági besorolása lehetővé tette, hogy hozzáférjen az ultratitkos rejtjelzett anyagokhoz, ez pedig nem arra utal, hogy jelentéktelen beosztása lett volna. Amikor visszakerült az Egyesült Államokba, ott is hasonló munkát végzett a légvédelemnél. Ezt John Donovan hadnagy, Oswald közvetlen felettese is megerősítette, aki a tanúvallomásában azt mondta:

Oswald ismerte a teljes nyugati part légvédelmét, az egységek titkos taktikai jelét, a bázisok által használt titkos frekvenciákat, a vadászalakulatok erejét, a gépeik típusát, a rádiók és radarok hatótávolságát, valamint azt, hogy milyen titkos kóddal lehetett belépni a Légvédelmi Azonosítási Zónába (Air Defense Identification Zone). Ezért minden jelszót, kódot, frekvenciát meg kellett változtatni miatta.

Oswald 1961-ben kérvényezte a moszkvai amerikai nagykövetségtől, hogy adják vissza az útlevelét – hivatalosan még amerikai állampolgár volt –, és hogy hazatérhessen. Azt is kérte, hogy ne állítsák bíróság elé. Sokan máig furcsállják, hogy egy áruló azonnal visszakaphatta az útlevelét a hidegháború időszakában, a kétpólusú szembenállás atomháborúval fenyegető időszakában. Emellett 450 dollár kölcsönt is kapott a hazatérés kiadásainak fedezésére, és valóban megúszta a felelősségre vonást. 

Egy másik különös tényre egy volt kém, Victor Marchetti hívta fel a figyelmet. Ő a CIA tisztjeként dolgozott évtizedekig, és jó néhány pert indított a kémszervezet ellen, hogy megírhassa a visszaemlékezéseit. A szerző ezt írja a Hírszerzés szektája című könyvében:

A CIA a Haditengerészeti Felderítés (Office of Naval Intelligence, ONI) szervezetén keresztül működtetett egy titkos programot, amelyben 40 fiatal férfit fedett árulónak képeztek ki. A kiképzés az észak-karolinai Nag’s Head városban folyt.

Az ügynökök megtanulták, hogyan kell hitelesen előadni, hogy kiábrándultak a kapitalizmusból és az Egyesült Államokból. A CIA abban bízott, hogy a KGB előbb-utóbb kapcsolatba lép a Keletre dobott „árulókkal”, akikből így kettős ügynök válhat. Sokak szerint Oswald az ONI ügynöke volt, ezért utazott a Szovjetunióba.

1975-ben Richard Schweikert szenátor, a szenátus titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának egyik tagja ezt mondta:

Akárhonnan is nézzük Oswald ügyét, mindig a hírszerzés ujjlenyomatára bukkanunk vele kapcsolatban. Meggyőződésem, hogy ő az „árulóprogram” tagja volt.

Oswaldnak volt dublőre?

Az egyik legvadabb összeesküvés-elmélet szerint nem egy, hanem két Lee Harvey Oswald élt Amerikában kb. 10 éven át. Az egyik Marguerite Oswald fia volt, aki New Orleansban született és Fort Worthben nőtt fel. Belőle a CIA ügynöke lett. A másikat nagyjából 13 éves korában telepíthette Amerikába a CIA, írja Richard Popkin a Második Oswald (The Second Oswald) című könyvében. Szerinte a dublőrt tartóztatták le Dallasban 1963-ban, míg az eredeti Oswaldot, a titkos ügynököt elmenekítette a helyszínről a titkosszolgálat. Craig Roberts és John Armstrong pedig a Halott szemtanúk (Dead Witnesses) című könyvben írta ugyanezt.

Az őrültnek tűnő teória nem létezhetne, ha a kormány akkor nem titkosítja a merénylettel kapcsolatos információkat. Ráadásul azóta kiderült, hogy a titkosság érdekében az FBI és a CIA meghamisította, megsemmisítette vagy letagadta a bizonyítékok egy részét. Íme egy nem teljes lista az Oswalddal kapcsolatos megmagyarázhatatlan részletekről:

• A dallasi rendőrség 451 fotót készített Oswald személyes tárgyairól, és ezeket átadta az FBI-nak. A szövetségi nyomozók 210 fényképet nem adtak vissza, ezeknek nyoma veszett.
• Gus Rose dallasi rendőr jegyzőkönyvbe mondta, hogy talált egy Minox típusú, a kémfilmekből is ismert miniatűr kamerát Oswald zsákjában, amelyet átadtak az FBI-nak. A szövetségi nyomozók szerint az nem fényképezőgép volt.
• A Fort Worth-i Ridglea West általános iskola évkönyve szerint Oswald volt a legmagasabb az osztályban. Egy évvel később egy New York-i pszichiáter alacsonyként jellemezte Oswaldot.
• Amikor Oswald a tengerészgyalogságnál szolgált, egy New Orleans-i cégnél többen állították, hogy ott dolgozott velük.
• Az amerikai adóhivatal, az Internal Revenue Service szerint 1964-ig nem léteztek azok az adófizetői azonosító számok, amelyekkel Oswald igazolta magát az 1955-ös és 1956-os adóbevallásaiban.
• Egy yumai nő az elnök elleni merénylet után bejelentést tett az FBI-nak, hogy a fia az észak-dakotai Stanley-ben 1953-ban megismerkedett egy kommunista szimpatizánssal, aki gyakran Marxot idézte és Oswaldnak hívták. A hivatalos életrajza szerint ekkor Oswald New Yorkban lakott.
• Számos tanú jelezte, hogy miközben Oswald elvileg a Szovjetunióban élt, látták őt New Orleansban, Floridában és Havannában is.  Két autókereskedő azt vallotta, hogy Oswald teherautókat akart vásárolni Kubának.
• Frank Kudlaty, a Fort Worth-i Stripling gimnázium igazgatóhelyettese szerint a merénylet után az FBI két ügynöke elvitte az iskolából az összes iratot, amely Oswald iskolai előéletére utalt.

A legfurcsább szál: Oswald Mexikóvárosban

Oswald 1963-ban, hét héttel a merénylet előtt Mexikóvárosba utazott, ahol a kubai követségen tranzitvízumot kért, hogy Kubán keresztül a Szovjetunióba repüljön. A követségen azonban azt mondták neki, hogy szovjet beutazási engedély nélkül nem tudják kiállítani számára az átutazó vízumot. A szovjetek pedig közölték vele, hogy érdemesebb a washingtoni követségen beadni a kérelmét, mert a mexikói ügyintézés 4 hónapig tartana. Oswald utoljára még odatelefonált mindkét követségre, hátha sikerrel jár, aztán feladta, és dolgavégezetlenül utazott vissza az Egyesült Államokba.

Thomas C. Mann amerikai nagykövet az események hallatán ezt mondta a munkatársainak:

Ez az ember nem egyedül követte el a merényletet.

Amikor azonban a nagykövet jelentette Washingtonnak a véleményét, mindenhol falakba ütközött. A kormányban senkit nem érdekelt, hogy esetleg a szovjetek vagy a kubaiak keze is benne lehetett a merényletben. Sőt, néhány nappal később Dean Rusk külügyminiszter utasította egy szigorúan bizalmas jelzésű táviratban a nagykövetet arra, hogy minden nyomozást hagyjon abba Oswalddal kapcsolatban. Ugyanekkor a mexikói CIA-központ vezetője, Winston Scott is ugyanazt gondolta Oswaldról, mint a nagykövet, és ugyanazt az utasítást kapta a saját főnökétől:

Ne nyomozzon Oswald után!

A mexikóvárosi CIA-iroda letagadta a merényletet vizsgáló Warren-bizottság előtt, hogy lehallgatták mindkét követséget. Így a bizottság tagjai nem kapták meg azt a különös információt sem, hogy amikor Oswald telefonon beszélt a két követséggel, a spanyol és az orosz nyelvtudása is értékelhetetlennek bizonyult. Gyakorlatilag makogott, holott oroszul elvileg kiválóan tudott, spanyolul pedig egész jól. Letagadták azt is, hogy fotók is készültek Oswaldról Mexikóvárosban.

David Slawson ügyvéd, aki az esetleges külföldi szálak után nyomozott a Warren-bizottság tagjaként, azt állítja:

A CIA eltitkolt mindent, ami arra utalhatott volna, hogy voltak, akik tudtak Oswald gyilkossági terveiről, esetleg biztatták is.

Ezt igazolják azok a dokumentumok is, amelyek szerint a CIA és az FBI arról igyekezett meggyőzni a Warren-bizottságot, hogy Oswald őrült, magányos gyilkos volt. Maga J. Edgar Hoover, az FBI igazgatója eskü alatt ezt vallotta:

A merénylet előtt nem volt olyan információnk, amely szerint Oswalnd veszélyes lett volna az elnökre.

Slawson szerint a CIA vezetői azért léptek közbe, mert a hírszerzők attól féltek, hogy az Oswald után nyomozó Warren-bizottság a Fidel Castro elleni gyilkossági kísérletek nyomára bukkan. Erről érdemes megnézni ezt videót:

Oswald és a maffia

Lee Harvey Oswald életének szintén furcsa vonatkozása egy olyan szál, amellyel senki nem foglalkozott alaposan, holott lehet jelentősége. A nagybátyja és fogadott apja, Dutz Murret bukmékerként dolgozott a louisanai maffiában, amelyet Carlos Marcello vezetett. Az anya, Marguerite pedig több bűnözővel is járt a Marcello-bandából.

Mindezek alapján talán olvasóink is úgy vélik, Oswald ügyében ma, hét évtizeddel a merénylet után sem látunk tisztán.

Meghal Kennedy gyilkosa is

Térjünk vissza Dallasba, a merénylet hétvégéjére. Miután még 36 órán át kihallgatták Oswaldot, úgy döntöttek, hogy a szokásos eljárás szerint átszállítják a megyei börtönbe a rendőrségi fogdából. November 24-én, vasárnap délelőtt egy rendőrautónak kellett volna várnia a két nyomozót és Oswaldot az alagsori kijáratnál, de amikor kiléptek a liftből, az autó még nem volt ott. James Leavelle nyomozó, akinek a kezéhez bilincselték Oswald csuklóját, így írta le a következő másodpercet:

Tőlünk balra ott volt a tömeg, a rendőrök, az újságírók, operatőrök, fotósok. És ott volt közöttük Jack Ruby is, az első sorban, a kezében a pisztoly. A teste mellett tartotta, hogy ne lehessen látni. 

Leavell társa, L. C. Graves nyomozó is meglátta a fegyvert Ruby kezében.

A szemem sarkából vettem észre. Megpróbáltam arrébb tolni Oswaldot és megragadni a pisztolyt, de Rubynak sikerült egyszer elsütnie a fegyvert. Csak ekkor tudtam megfogni a csuklóját és a pisztolyt. Ahogy birkóztunk, még egyszer meghúzta a ravaszt.

A következő videóban Oswald meggyilkolását láthatják. Megrázó képsorok következnek.

Oswaldot ugyanabba a kórházba vitték, mint John F. Kennedyt. A műtőben, operáció közben nyilvánították halottnak.

A sors fintora folytán Jack Rubyt, Oswald gyilkosát szintén James Leavell nyomozó kísérte később a megyei börtönbe. Útközben megkérdezte Rubytól, hogy miért ölte meg Oswaldot. A férfi így felelt:

Hős akartam lenni! Úgy tűnik, jól beleköptem mindenki levesébe!

Jack Ruby a maffiához tartozott

Jack Ruby (eredeti neve Rubinstein) Chicagóban született. Iskolakerülésért a fiatalkorúak börtönébe került, és innen egyenes út vezetett Al Capone bandája és a bűnözői lét felé. 1947-ben Dallasba költözött, ahol bordélyházakat és sztriptízbárokat üzemeltetett. Közeli barátja volt Joe Campisi, a dallasi maffia második embere, aki Oswald meggyilkolása után rendszeresen látogatta a börtönben. De Ruby ismerte a chicagói Outfit főnökét, Sam Giancanát, valamint a New Orleans-i maffiavezért, Carlos Marcellót is, mert az ő engedélye nélkül nem kereshetett volna magának prostituáltakat és táncosnőket a városban.

Ruby az 1950-es években fegyvert csempészett Fidel Castro gerilláinak Kubába – természetesen a főnökök engedélyével, mert a maffia biztosra akart menni, és nemcsak Batista diktátort, de a kommunista mozgalmat is támogatták. Amikor Castro az ígéretei ellenére elfoglalta a kaszinókat és államosította a gengszterek vagyonát, Ruby kiszabadította a maffia kubai kaszinóbizniszének vezetőjét, Santo Trafficantét a kommunisták börtönéből.

A merénylő és a gyilkosa ismerték egymást?

Az összeesküvés-elméletek hívői, sok kutató és a szemtanúk, akik nem hitték el a magányos merénylő elméletét, azt állítják, hogy Oswald ismerte a gyilkosát, Jack Rubyt. Raymond Cummins taxisofőr szerint egy alkalommal Oswaldot elvitte a Carousel klubba, amelyet Ruby üzemeltetett. Frances Irene Hise azt mondta, Ruby a barátja volt, és többször látta Oswaldot az ő társaságában. Beverly Oliver arról számolt be, hogy Ruby mutatta be neki Lee Harvey Oswaldot mint a CIA emberét. Mary Lawrence, a Lucas étterem pincérnője látta együtt látta vacsorázni Rubyt és Oswaldot a merénylet előestéjén.

Meghal Ruby is

Egy héttel Kennedy elnök halála után Lyndon Johnson utasítására megalakult egy különbizottság, hogy részletesen feltárja a merénylet körülményeit. A testület vezetője Earl Warren főbíró volt. A Warren-bizottság szóvivőjének azt az Allen Dullest választották, akit JFK menesztett a CIA igazgatói posztjáról a hírszerző ügynökség fiaskói miatt.

A bizottság már december 9-én megkapta az FBI jelentését a gyilkosságról. Ebben az állt, hogy egy orvlövész adott le három lövést az elnöki autóra.

Jack Rubyt 1964 júniusában halálra ítélték, de a fellebbviteli bíróság eljárási hibák miatt két évvel később megsemmisítette az ítéletet, és új tárgyalást rendelt el. Ruby a börtönből többször kérte, hogy beszélhessen a Warren-bizottság tagjaival. Végül maga Earl Warren érkezett Gerald Ford későbbi elnökkel együtt Dallasba, hogy beszéljen Oswald gyilkosával. Ruby azt kérte, vigyék Washingtonba, mert mint mondta:

Texasban veszélyben van az életem, ezért itt nem beszélhetek. Szeretném elmondani az igazságot. Felhasználtak ebben az ügyben.

A Warren-bizottság tagjai elutasították a kérést, és azt is közölték, hogy nem tudják megvédeni, mert a bizottságnak nincs ilyen felhatalmazása.

Ruby perének az újratárgyalása 1967 elején kezdődött volna, de az előző év decemberében váratlanul rosszul lett. Őt is a Parkland Memorial kórházban ápolták, ahol megállapították, hogy tumor van a májában, a tüdejében és az agyában. Az állapota rohamosan romlott, és végül 1967. január 3-án meghalt.

Immár sem Kennedy elnök, sem pedig a merénylő gyilkosát nem lehetett többé meghallgatni.

A Warren-bizottság szerint Ruby „hazafias” felindulásból lőtte le Oswaldot, mert nagyon kedvelte a Kennedy családot, különösen Jackie-t. Az 1979-es második bizottsági vizsgálat (House Select Commitee on Assassinations, HSCA) viszont egyebek mellett kimondta, hogy az elnök halálát összeesküvés okozta, hogy legalább két orvlövésznek kellett lennie a téren, és hogy Ruby belső segítség nem juthatott volna Oswald közelébe. Ez pedig azt jelenti, hogy valakik összejátszottak Oswald eltüntetésében is.

Sorozatunk záró részében a számos összeesküvés-elmélet egyikével foglalkozunk. Megvizsgáljuk, fűződhetett-e érdeke a maffiának JFK halálához.

A cikksorozat előző része:

A cikksorozat következő része:

Címlapfotó: Connecticut Public