HáborúTanít a történelemTörténelem
Nyolcvan éve kezdődött a történelem legnagyobb partraszállási hadművelete Normandiában

Nyolcvan éve kezdődött a történelem legnagyobb partraszállási hadművelete Normandiában

1944. június 6-án 160 ezer szövetséges katona támadta meg az északfrancia partokon a megszálló náci hadsereget. Az invázióra több évig készült az Egyesült Államok és Nagy-Britannia. 1944 nyarán már másfél milliós haderőt gyűjtöttek össze Angliában Európa felszabadítására. Az Overlord hadművelet érdekességeiből szemezgettünk.

GeopolitikaTanít a történelemTörténelem
Kennedy-gyilkosság: a merénylet napja (2. rész)

Kennedy-gyilkosság: a merénylet napja (2. rész)

Cikkünk első részében bemutattuk a Kennedy családot, és azt, hogyan lett elnök a 44 éves John F. Kennedy. Ezúttal a tragikus dallasi nap történéseit vizsgáljuk meg. Az első hivatalos jelentés szerint egy magányos merénylő végzett az elnökkel 1963. november 22-én, de a gyilkosság körülményei arra engedtek következtetni, hogy több orvlövész lőtt rá. Ezzel egyetértett 15 évvel később a második vizsgálóbizottság is, amely arra jutott, hogy Kennedy összeesküvés áldozata lett. Azt, hogy ki akarta az elnök halálát, a bizottság nem tudta megállapítani. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a cikkben megrázó részletek olvashatók az elnök halálos sebesüléséről, illetve a merénylő meggyilkolásáról.

GeopolitikaKiemeltTanít a történelemTörténelem
Ki ölte meg Kennedyt? Előzmények (1. rész)

Ki ölte meg Kennedyt? Előzmények (1. rész)

John Fitzgerald Kennedy a negyedik olyan amerikai elnök volt, aki merénylet áldozata lett, de az ő halála rendítette meg a leginkább az Egyesült Államokat. A meggyilkolása még mindig foglalkoztatja a világ közvéleményét, mert ma sem nyilvános minden irat a merénylettel kapcsolatban. És nem csak azért, mert a második hivatalos vizsgálat szerint összeesküvés történt, de nem tudni, ki szervezte az eseményeket. JFK halála azért volt sokkoló az emberek számára, mert ő volt az első sztár az amerikai politikában. Cikksorozatunk első részében a Kennedy klánt mutatjuk be és Jack útját a Fehér Házig.

Tanít a történelemTechnológiaTörténelem
Az űrverseny katasztrófái (3.rész)

Az űrverseny katasztrófái (3.rész)

Cikksorozatunk első két részében a hidegháború űrbéli eseményeinek történetét vizsgáltuk meg, és bemutattuk az amerikai, illetve szovjet űrprogram két zseniális vezetőjét, Wernher von Braunt és Szergej Koroljovot. A harmadik, záró részben sorra vesszük az erőltetett űrverseny katasztrófáit, amelyeket mindkét oldalon ugyanaz a törekvés, az ellenfél minden áron való megelőzése motivált.

Tanít a történelemTechnológiaTörténelem
A nácik terveiből indult az űrverseny (1.rész)

A nácik terveiből indult az űrverseny (1.rész)

A kétpólusú világrend nagyhatalmai ádáz küzdelmet folytattak 1957 és 1969 között azért, hogy győztesnek hirdethessék magukat a világűrbe kiterjesztett politikai és ideológiai harcban. Az űrverseny a hidegháborús fegyverkezési verseny részeként alakult ki, és komoly hatása volt a szemben álló kormányok illetve társadalmak pszichéjére is. Cikkünk első részében a „space race” korai szakaszát vizsgáljuk meg. Hol is kezdhetnénk, ha nem a náci Németország fegyverzeti fejlesztéseinél?

HáborúkultúraTanít a történelemTörténelem
Napóleon: szappanoperává silányított szerelmi történet (3. rész)

Napóleon: szappanoperává silányított szerelmi történet (3. rész)

Cikkünkben előzőleg azt vizsgáltuk, miért borzalmas Ridley Scott hitelesnek, életrajzinak mondott filmje Napóleonról, és hogy miért tartják ma is a történelem egyik legnagyobb tábornokának Bonapartét. Ezúttal azt mutatjuk be, mennyire boldogtalan volt a magánélete. A nagy dérrel-dúrral beharangozott, történelmileg teljes mértékben hiteltelen, filmként pedig gyenge alkotás erre a kapcsolatra fókuszál, de a filmbéli házasság épp akkora hazugság, mint ahogy a hadjáratokról mesél Ridley Scott mozija.

HáborúkultúraTanít a történelemTörténelem
Napóleon: ma is tanítják, amit ő talált fel a hadművészetben (2. rész)

Napóleon: ma is tanítják, amit ő talált fel a hadművészetben (2. rész)

Cikkünk első részében vizsgáltuk, mi motiválta Napóleont, hogy ki akarjon tűnni a kortársai közül. Bemutattuk, milyen életutat járt be, amíg rá nem bízták Toulon ostromát, és a csőcselék szétverését, amikor a tömeg a Konvent üléstermének ostromára készült. Ezúttal azt tárjuk fel, miért tartják ma is a történelem egyik legnagyobb tábornokának Napóleont. Ezt pedig az első itáliai hadjárata, a zseniális első önálló parancsnoksága segítségével mutatjuk be olvasóinknak, amelyről természetesen egyetlen szót sem ejt Ridley Scott filmje.

HáborúkultúraTanít a történelemTörténelem
A zseni, akiről semmit nem tudtunk meg: Napóleon (1. rész)

A zseni, akiről semmit nem tudtunk meg: Napóleon (1. rész)

Mozi- és történelemrajongók százezreit dühítette fel az elmúlt hetekben az agyonhype-olt, életrajzinak mondott Napóleon című film mind a 158 perce. Ridley Scott rendező azt üzente a filmet bírálóknak, hogy „kopjatok le”. A hetyke válasz sem menti azonban a filmként és életrajzi műként is borzalmas alkotást. Nem tudtunk meg ugyanis semmit a főszereplőről, aki a 22 éves tündöklése alatt hadnagyból császár lett, meghódította a teljes kontinentális Európát, akivel birodalmak vezetői voltak kénytelenek egyenrangúként tárgyalni, akinek az egyiptológia tudományát köszönhetjük vagy a modern polgári törvénykönyvet.

HáborúTanít a történelemTörténelem
Háború Gázában: történelmi bűnök

Háború Gázában: történelmi bűnök

Cikkünk első részében azt vizsgáltuk, miért osztotta két érdekszférára a Közel-Keletet a két nagyhatalom, Nagy-Britannia és Franciaország. Most bemutatjuk, hogyan csapták be a britek az arabokat, akiknek megígérték az önálló arab állam támogatását. Részletezzük azt is, hogyan élezték ki a feszültséget az arabok és a zsidók között a nagyhatalmi játszmák.

GeopolitikaHáborúTanít a történelemTörténelem
Háború Gázában: a konfliktus gyökerei

Háború Gázában: a konfliktus gyökerei

Közel 130 év folyamatos háborúskodás előzte meg a Hamász borzalmas októberi terrortámadását izraeli civilek ellen. Kétrészes cikkünk első felében azt mutatjuk be, hogy a mai konfliktus Nagy-Britannia első világháborús szerepében gyökerezik. A britek ugyanis először az araboknak, majd a zsidóknak is megígérték az önrendelkezésük támogatását.

HáborúTanít a történelemTörténelem
Európa lágy altestétől a Rommel-mítoszig 2. rész

Európa lágy altestétől a Rommel-mítoszig 2. rész

Cikkünk első részében azt vizsgáltuk, milyen motivációk álltak a brit és olasz törekvések mögött 1940 és 1943 között az észak-afrikai hadjáratban. Ezúttal német, amerikai és szovjet nézőpontból mutatjuk be, mit jelentett ez a hadszíntér az adott hadviselő ország számára. A Rommel-mítosszal kapcsolatban pedig annak járunk utána, miért állt mindenki érdekében, hogy zseninek tartsa a Sivatagi Rókát.

GeopolitikaHáborúTanít a történelem
Európa lágy altestétől a Rommel-mítoszig 1. rész

Európa lágy altestétől a Rommel-mítoszig 1. rész

1941 és 1943 között annak ellenére nagy harcok zajlottak Észak-Afrikában, hogy a német hadvezetésnek eredetileg nem volt valódi nagyívű stratégiája a hadműveletek célját illetően. Ez a mellékhadszíntér Erwin Rommel, a sztárkatona sikerei nyomán vált fontossá Hitler számára. Kétrészes cikkünkben annak járunk utána, hogy mi volt a jelentősége az itteni hadműveleteknek a világháború egésze szempontjából.

Promóció

Trend

Promóció

Hazai válogatás