Nyolcszázhuszonegy hivatalosan felderített maffia jellegű bűnözői csoport tevékenykedik kontinensünkön. Ezekben a világ nemzetei közül 112 képviselteti magát, a „tagságukat” úgy 25 ezer főre becsülik. Az európai bűnözés határtalannak tűnő cselekvési képességgel virágzik.   

Egyebek közt ez derült ki Brüsszelben múlt pénteken az Europol ügyvezető igazgatója, két európai biztos és számos belga rendőri vezető – akiknek az országa jelenleg az Európai Unió soros elnökségét tölti be – társaságában megtartott tájékoztatón. A szervezett bűnözés nemcsak veszélyezteti a fiatalokat és a társadalom egészét, hanem a demokráciát is kikezdi – tudósított az eseményről a francia Le Monde.  

Első alkalom  

Az európai rendőrségi ügynökség átfogó tanulmányt tett közzé az EU 27 országában működő bűnügyi struktúrákról. A jelentést az összes főváros, valamint néhány meg nem nevezett állam együttműködésével készítették el.   

A dokumentum számbaveszi a bűnözői csoportok tevékenységét, hogyan szerveződnek, működnek, miként kapcsolódnak egymáshoz, hogyan kooperálnak egymással – különösen a pénzmosás terén –, és hogyan szivárognak be a társadalom minden területére. Ehhez a jól bevált fegyvereiket használják: az erőszakot, a megfélemlítést és a korrupciót.   

A mintegy hatvanoldalas jelentés a titoktartási kötelezettség miatt nem fedi fel ezen szervezetek nevét. Ám könnyen rálelhetünk az albán és az olasz maffia (utóbbiak 45 országban tevékenykednek), a holland–belga Mocro Maffia és a különböző kelet-európai struktúrák nyomaira, amelyek fokozatosan kivívták helyüket a rendkívül jövedelmező szintetikus kábítószerek, az online csalás, a járműlopás, az ember- és cigarettacsempészet, illetve más tevékenységek terén.   

Kábítószer-kereskedelem  

A tanulmányban nevek sem szerepelnek, de a szerzők szerint az Europol hágai központjában létrehozott adatbázisok nagy hasznára lesznek a rendőrségnek, az igazságszolgáltatásnak és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos operatív döntések meghozataláért felelős politikusoknak.   

„Mostantól képet kapunk az unió belső biztonságát fenyegető aktív és veszélyes hálózatokról – mondta Catherine De Bolle, az Europol főnöke. – Láthatóvá tesszük a láthatatlant, és a hálózatok ellen most mi is hálózatot szervezünk.”  

Az azonosított 821 szervezet csaknem fele a rendkívül jövedelmező kábítószer-kereskedelemben vesz részt,

több mint száz csoport kizárólag kokainnal kereskedik, amely különösen Antwerpen, Rotterdam és Hamburg kikötőjébe ömlik. További mintegy száz bűnbanda nem ilyen válogatós, egyaránt részt vesz a kokain és más kábítószerek illegális kereskedelmében.   

Az emberkereskedelemmel havonta egy egyszerű tag is kaszál vagy nyolcmillió forintot  

A rablások és betörések főleg a román, az olasz, a grúz és a horvát csoportok specialitásai. Aztán itt van a migránsok csempészete, amelyet főleg irakiak, szírek, törökök, moldovaiak és ukránok szerveznek. Ez utóbbival kiemelten 48 maffia jellegű csoport foglalkozik, és a tevékenységgel még egy egyszerű tag is átlagban úgy 20 ezer eurót (körülbelül nyolcmillió forintot) tesz zsebre.   

A német bűnözésben is élre törnek a migránsok  

Ismét ugrásszerűen nő a bűncselekmények száma Németországban. A bűnügyi statisztikák szerint az eddigi, 2016-os negatív rekord a tavalyi adatok ismeretében már a múlté. A bűncselekmények 41 százalékának elkövetésével külföldieket, azaz frissen az országba érkezett migránsokat gyanúsítanak – ismertette a Der Tagesspiegel napilap.  

A törvénysértések száma az előző esztendőhöz viszonyítva 5,5 százalékkal, 5,94 millióra nőtt Németországban. Ez az eddigi legmagasabb adat 2016, az akkori menekültválság második éve óta. A 2023. szeptemberi adatok szerint 84,6 millió ember él az országban, közülük 12,7 milliónak nincs német útlevele, így a külföldiek aránya a teljes népességen belül 15 százalék.   

A Der Tagesspiegel beszámolójából az is kiderült, hogy a bűntények elkövetésével gyanúsítottak száma 2,2 millió volt, ebből 923 ezernek (41 százalék) nem volt német útlevele. Az országba irányuló bevándorlás is meredeken emelkedett az elmúlt két évben. Bizonyos bűncselekményeket, így egyebek között a tartózkodási törvény vagy a menekültügyi eljárásról szóló jogszabály megsértését szinte kizárólag külföldiek követik el.   

A kormánykoalíció pártjai eltérően ítélték meg az adatokat. A szabaddemokrata FDP elnökhelyettese, Wolfgang Kubicki az újságnak nyilatkozva rendkívül riasztónak nevezte ezeket a számokat. Hangsúlyozta, hogy erősíteni kell az ellenőrzést a bevándorlás felett: „Aki úgy véli, hogy a migráció nem okoz problémát a társadalomnak, az valójában veszélyesebbé teszi az életet a szövetségi köztársaságban.” A kormányzó szociáldemokrata és a Zöldek Pártjának politikusai ugyanakkor mindenekelőtt prevenciós és felvilágosító kampányokat szorgalmaztak.  

A Der Tagesspiegel cikke szerint a lesújtó adatok miatt az ellenzéki konzervatív CDU/CSU pártszövetség szigorúbb intézkedéseket követel az illegális bevándorlás megfékezésére. A bűncselekmények magas száma figyelmeztetés a hárompárti kormánykoalíció számára, hogy nem folytatható tovább a belbiztonság elhanyagolása.  

A konzervatív pártok néhány képviselője szükségesnek nevezte a bevándorlás korlátozását, a fokozottabb ellenőrzést, valamint azt, hogy csökkenteni kell a menekülteknek nyújtott szociális támogatást. A CDU szászországi tartományi belügyminisztere szerint e kellemetlen fejlemények bizonyítják, hogy rendkívül feszítettek az integráció feltételei akár az elszállásolás, akár a nyelv, akár a munkavállalás terén. Armin Schuster szerint ezért sürgősen szükség van arra, hogy plafont állapítsanak meg a menekültek befogadására.  

Az emberkereskedelemnek lehet másféle szerepe is, főként a prostitúció vagy munka céljából történő eladás és vétel. Ebben úgy 31 bűnszervezet jeleskedik. Különösen dívik a fegyverek, a hulladékok vagy a lopott autók kereskedelme.   

Az együttműködés korszaka  

Külön kihívást jelent, hogy figyelembe kell venni ezen „agilisnak” nevezett struktúrák rugalmasságát: azok ugyanis nagyon gyorsan alkalmazkodnak a rendőrségi válaszokhoz. A gazdaság legális működésébe való behatolásuk, különösen az olyan ágazatokban, mint az építőipar, a logisztika, az ingatlanügyletek és a szállodaipar, még erősebbé teszi őket.

Mivel háromnegyedük országhatárokon átnyúlóan tevékenykedik, a nyomon követésük rendkívül bonyolult.  

Lehetséges-e még visszavágni most, amikor a jelentés szerint nemcsak a biztonságra, hanem a jogállamiságra és a gazdaságra is nyomást gyakorolnak a bűnözők? „Új korszakba lépünk, az innováció és az együttműködés korszakába” – ígérte Annelies Verlinden belga belügyminiszter. A kezdet az információ, ami már megvan, az európai bűnüldöző szerveknek pedig ezt megfelelően kell használnunk. Ez nyilvánvalóan nem lesz könnyű, hiszen a bírák és a rendőrök folyamatosan az erőforrások hiányát fájlalják.   

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa több forrást ígér az unió biztonsági szervei számára, valamint a súlyos bűncselekményekre szakosodott ügyészek és bírák hálózatának létrehozását. Együttműködési megállapodásokra van szükség az Eurojust, az EU igazságügyi együttműködési egysége és azon harmadik országok között, ahonnan az azonosított bűnözői csoportok vezetőinek hat százaléka tevékenykedik.   

Határokon átnyúlóan  

Az Europol és az Eurojust, ezek a külső szemlélők által átláthatatlannak tűnő intézmények a szervezett bűnözés elleni közös munka középpontjában állnak. Az Európai Unió rendőrségi és igazságügyi együttműködési intézménye a szervezett bűnözés minden formája ellen nyomoz. Diszkrét módszereiknek köszönhetően a nyomozók és az ügyészek a számos kihívás ellenére is biztató eredményeket érnek el.   

Négy petabájtnyi adat  

Több mint ezren dolgoznak az 1999-ben létrehozott rendőri szervezetnél, az Europolnál, amely a nyomozati technikáiról keveset árul el – tudatta a francia Le Monde korábbi cikkében. Catherine De Bolle belga rendőrtiszt irányítása alatt mintegy 150 elemzőnek az a feladata, hogy rajta tartsa az ujját a bűnszervezetek pulzusán.  

Az unió rendőrségi együttműködési ügynökségét hívják segítségül a nyomozáshoz, amint két állam közös akción dolgozik. Az adatokat tárolják, kereszthivatkozásokkal látják el, majd az operatív oldalért felelős elemzők hasznosítják azokat. A The Guardian brit napilap szerint az Europol birtokában lévő információmennyiség „legalább 4 petabájtot tesz ki, ami hárommillió CD-ROM-nak vagy az amerikai Kongresszusi Könyvtár teljes tartalma egyötödének felel meg”.   

Az Europol 27 tagállamának Hágában összekötő tisztviselői vannak, köztük rendőrök, csendőrök és vámtisztek. A nemzetközi nyomozások szempontjából kulcsfontosságú nem európai tagok között mintegy harminc amerikai képviselő (a kábítószer-ellenes hatóság, a DEA, az FBI, az Alkohol-, Dohány-, Lőfegyver- és Robbanóanyag-ellenőrzési Hivatal, az ATF). A letartóztatásokat azonban hivatalosan a tagállamok rendőri erői végzik. Az Europol pedig egyfajta diszkrét koprodukció keretében nyújt támogatást.  

Vonzó emberkereskedelem   

A kábítószer a szervezett bűnözés számára „minden harcok anyja”, míg a hulladékcsempészet napjaink másik legjövedelmezőbb „üzletága”. A veszélyes hulladékokból származó évi 1,5 milliárd eurót meghaladó nyereséggel ez az egyik legvonzóbb bűncselekmény.    

Az Europol szakértői gyakran a „szürkezónákban” húzódnak meg, például a kikötői dolgozók korrupcióját feltérképezendő, amely alapvetően fontos a Dél-Amerika és Európa közötti kábítószer-kereskedelemben. Bár a csend és a láthatatlanság a maffiaszervezetek kardinális értékei, történnek azért összecsapások is, például a kokainszállítmányok kezelésében egymással versengő csoportok befolyásharcai. A Mocro Maffia – a marokkói maffiaszervezetek holland gyűjtőneve – köré csoportosuló bűnözők akár robbantásos merényletekre is képesek.  

Fuss a pénz után!  

A bűnözői pénzek felkutatása mostantól a prioritási listák élén áll. A pénzmosást ugyanis sokáig alábecsülték. Ráadásul a kriptovaluták kezdeti időszaka új lehetőségeket teremtett, így ezek ma már a nyomozóknak mindennapos aggodalomra adnak okot, mivel óriási arányban használják ezeket pénzmosásra.   

Az elmúlt években Marokkóban és Dubajban valóságos robbanás volt az ingatlanok terén – jegyezte meg az Europolnál működő, pénzmosási körökre szakosodott szakember. „De nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a pénzt folyamatosan újra befektetik a bűnözésbe” – fűzte hozzá a francia újságnak egy név nélkül nyilatkozó.   

Ukrán menekültek  

Az Europol a nyomozásokat operatívan támogató szerepe mellett megfigyelőként is működik, így figyelmezteti a tagjait az újonnan azonosított fenyegetésekre. Az ukrajnai háború kitörése után például felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy az országuk lerohanása elől menekülő ukránok az EU-ba tartó emberkereskedő hálózatok áldozatává válhatnak, ezért a fogadó államokat éberségre szólította fel.   

Az európai kontinenst megrázó bűncselekmények utáni nyomozások egy másik, ugyancsak hágai intézményben futnak össze. A szervezett bűnözés elleni küzdelem másik aspektusa, az igazságszolgáltatás a 2002-ben létrehozott Eurojustban zajlik. Itt 240 ember dolgozik, a huszonhat európai ügyész – nyolc harmadik országbeli összekötő bíró kíséretében – a tagállamokból érkező kollégáitól kapja a beadványokat. 2017 és 2021 között az szervezet által támogatott nyomozások száma csaknem megduplázódott, 2698-ról 4808-ra.   

Az ügynökség 2020-ban 262 közös nyomozócsoport munkáját támogatta, ennek eredményeképpen 2209 embert tartóztattak le, 1,9 milliárd euró értékű bűncselekményből származó vagyont foglaltak le, és 1284 európai elfogatóparancsot adtak ki. Egy évvel később 1451 nyomozás vonatkozott csalásra, 869 kábítószer-kereskedelemre és 648 pénzmosásra.  

Ezek a folyamatosan növekvő számok az igazságügyi együttműködés növekvő jelentőségéről tanúskodnak. Az Európában működő szervezett hálózatok kihasználják a nyitott határokat, akárcsak az EU számos különböző jogi keretének bonyolultságát és összetettségét.   

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock