Egyre több haláleset történik évente az USA-ban fentaniltúladagolás miatt. A helyzet riasztó, hiszen az amerikai szigor csupán a kereskedők kreativitását fejleszti. Biden felhívta a figyelmet arra, hogy a probléma nemcsak őket érinti, hanem egyre inkább globális szintre terjed.  

A fentanilkrízis annyira elharapódzott Amerikában, hogy az előrehaladását már nem is a halálesetek csökkenésében, hanem a növekedés lassulásában mérik: a The Economist elemzéséből kiderül, hogy a halálos túladagolások éves száma végre lassulni látszik, a 2022-es adat mindössze 5 százalékkal volt magasabb, mint a 2021-es. A számok azonban még mindig meghökkentők: a fentanil és a hozzá hasonló szintetikus opioidok évente mintegy 75 ezer embert ölnek meg  – több mint kétszer annyit, mint 2019-ben. 

A The Economist szerint nem azért ilyen magasak a mutatók, mert a kormány nem próbálja orvosolni a problémát, hiszen rengeteget költöttek a helyzet megfékezésére. Még mesterséges intelligenciát is bevetettek annak érdekében, hogy minél több kábítószert foglalhassanak le, elsősorban a mexikói határon. Antony Blinken külügyminiszter egy interjúban elmondta, hogy igyekeznek szabályozni a fentanil előállításához szükséges anyagok gyártását.  

A legtöbb fentanil eleinte közvetlenül Kínából érkezett Amerikába, 2019-ben azonban az ázsiai ország betiltotta a kész szer és az előállításához leggyakrabban használt két vegyi anyag értékesítését. Ekkor Mexikó jelentős szerepet vállalt az ellátási láncban, ugyanis különböző vegyi „előanyagokat” (prekurzorokat) importált Kínából, amelyek közreműködésével aztán az előállított terméket északra küldték. 

Határ menti igazságszolgáltatás 

A határon egyértelműen nagy a probléma, hiszen a fentanil nagy koncentrációjának (vagyis kis mennyiségének) köszönhetően viszonylag könnyen csempészhető. Ahogy Juan Gonzalez, a Nemzetbiztonsági Tanács munkatársa rámutatott, az ügynökök nem a tonnaszámra szállított kábítószerekre vadásznak, hanem apró tablettákat keresnek. A kereskedők ezeket egy teher- vagy személyautó bármely zugában elrejthetik, de akár Coca-Cola-palackokba, kókuszdióhéjakba,  autóelemekbe, sőt még pázsitdíszekbe is. 

A határon lefoglalt fentanil mennyisége tavaly majdnem megduplázódott. A csempészek elfogását már mesterségesintelligencia-kamerák is segítik,  

amelyek számát 2023 eleje óta megtriplázták, és továbbiak felszerelését tervezik. Nehéz azonban eldönteni, hogy az ellenőrzések lettek-e hatékonyabbak, vagy a csempészett áru mennyisége volt magasabb a korábbinál. Ennek ellenére az amerikai határt átlépő teherautóknak csak mintegy 20, a személygépkocsiknak pedig kevesebb mint 5 százalékát vizsgálják át. A kormányzat ezt az esetszámot ugyan növelni szeretné, és több ügynököt is akar küldeni a határra, de a kereskedők idővel alkalmazkodnak a változásokhoz. 2022-ben is a határon lefoglalt fentanil több mint felét a kaliforniai San Diego közelében foglalták le. Az utóbbi időben azonban az arizonai Tucsontól délre fekvő határszakasz vált fő tranzitközponttá.

Fontos az elővigyázatosság 

A rendőrök óvatosan kutatnak a népszerű kábítószer után. Gyakran cipőjükre húzott zacskóban, kesztyűben és maszkban keresik a csempészett árut. Néhányan túladagolás kezelésére használt gyógyszert hordanak maguknál abban az esetben, ha érintkeznének az anyaggal.  

A rendőrök óvatossága igencsak indokolt: a fentanil ötvenszer erősebb a heroinnál, és vannak, akik már az első használat során belehalnak. Könnyű előállítani, ezért amikor az amerikai hatóságok a 2010-es években elkezdtek fellépni a gyógyszergyárak által értékesített vényköteles opioidokkal való visszaélés ellen, a drogbandák a korábbi ellátásuktól elvágott függőknél rátértek a fentanillal házalásra. 

2013 és 2022 között több mint 330 ezer amerikait ölt meg az olcsó fentanil, a halálesetek száma a Covid–19-világjárvány idején megugrott, és azóta sem csökkent.  

Egy volt függő, aki most Tucsonban lábadozik, korábban az üzletet működtető mexikói gengszterek társa volt. Miután először a vényköteles opioidok, majd a heroin és végül a fentanil rendszeres felhasználójává vált, úgy döntött, hogy kihagyja a közvetítőket, és egyenesen a forráshoz fordul: a hírhedt Sinaloához, egy északnyugat-mexikói drogkartellhez, amely talán az ország fő fentanilgyártója. 

Az amerikai hatóságok megpróbálták felvenni a harcot a bandával, de a mexikói elnök, Andrés Manuel López Obrador a bőséges bizonyítékok ellenére sem hajlandó elismerni, hogy fentanilt állítanak elő Mexikóban. Bár a vádakat tagadja, mégis fokozta a fentanilkereskedelem megfékezésére irányuló erőfeszítéseit. 

Kína nem veszi elég komolyan a problémát 

A kínai kormányzat fentanilellenes intézkedéseinek mértéke attól függően változik, hogy milyen viszonyban áll Amerikával. A két ország közötti kapcsolat azonban továbbra is feszült, így jelenleg az ázsiai ország nem tulajdonít túl nagy jelentőséget a fentanilkrízisnek. Sőt, tagadja azt is, hogy a szerrel bármilyen problémája lenne, bár az ottani tisztviselőkről köztudott, hogy eltussolták a vényköteles opioid fájdalomcsillapítókkal való visszaéléseket. A kínai vezetők azt állítják, hogy igazságtalanul őket hibáztatják egy olyan problémáért, amelyet az USA okozott. Kína 2022-ben – válaszul Nancy Pelosi tajvani látogatására – megszakította a fentanilról folytatott tárgyalásokat Amerikával. 

Az amerikai tisztviselők most egy kicsit optimistábbak: a novemberben San Franciscóban tartott találkozón Hszi Csin-ping kínai elnök beleegyezett abba, hogy kormánya folytatja a fenti megbeszéléseket. A Fehér Ház belbiztonsági tanácsadója, Liz Sherwood-Randall szerint azóta Kína „konkrét lépéseket tett a bűnüldözési együttműködés fokozására és egyes aggodalomra okot adó vegyipari vállalatok tevékenységének korlátozására”. 

Az ázsiai országban azonban még mindig könnyű eladókat találni olyan vegyi anyagok beszerzéséhez, amelyekből fentanilt, metamfetamint, ecstasyt és más kábítószereket lehet előállítani. A The Economist több ilyen anyagot is megtalált az interneten, sőt még a Facebookon is hirdetik magukat.  

Kínának nehéz lesz megfékeznie az előanyag-kereskedelmet, hiszen az ezeket előállító vállalatok gyakran élvezik a helyi tisztviselők védelmét, mivel munkahelyeket teremtenek és adót fizetnek, nem mellesleg szívesen adnak kenőpénzt. Ha a kormány mégis betiltaná ezeket a prekurzorokat, akkor átállnának olyan anyagok gyártására és illegális értékesítésére, amelyek még nem kerültek fel a tiltólistára. Az amerikaiak azt szeretnék, hogy az ázsiaiak vezessenek be egy ún. „ismerd meg a vásárlót” rendszert, amely az eladókra hárítja annak biztosítását, hogy a termékeiket – még ha azok nem is tiltottak – ne használják bűnözők. Kína szerint azonban importőröknek kell gondoskodniuk arról, hogy a vegyi anyagokat legálisan használják. 

Még ha folytatódik is a fentanillal kapcsolatos kínai–amerikai együttműködés, az ellátási láncok folyamatosan fejlődnek. Ráadásul a szakértők szerint ez nemcsak amerikai, hanem globális probléma. A The Economist szerint Európa különösen csábító célpontnak tűnhet, mivel Afganisztánban a tálib rezsim fellépett az ópiummák termesztése ellen, emiatt csökkent a kontinensünkre érkező heroin, így a függők alternatív szerek után kell nézzenek.