Márciusban is szép számokkal zárt a turisztikai forgalom Magyarországon, amit elsősorban az európai vendégek hajtottak. Nagyon kedvező tendencia, hogy nemcsak egy-egy régió, hanem mindegyik legalább 10 százalékos növekedést tapasztalt a vendégéjszakák számában.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja
Ismét rendkívül kedvező számokat hozott a turisztikai forgalom. A vendégéjszakák száma egy év alatt 24,9 százalékkal növekedett. Habár a belföldiek száma 22,4 százalékos bővülést mutatott, még mindig inkább a külföldiek húzzák a statisztikát, itt 27,2 százalékos emelkedést regisztráltak – bár folyamatosan zárul az olló.
A belföldi vendégéjszakák esetében a reálbérek emelkedését, a szokottnál melegebb márciusi időjárást, valamint a húsvét idén márciusra esését érdemes kiemelni mint hajtótényezőt.
Segíti továbbá a hazai turizmus fellendülését, hogy a KSH számításai szerint a belföldi üdülés drágulása hónapok óta elmarad a külföldiétől, márciusban 5,3, illetve 9,8 százalék volt. Az utóbbi növekedésében ellenben ki kell emelni a koronavírus-járvány után fokozatosan helyreálló nemzetközi turizmust és hazánk turisztikai vonzerejét, amelyhez a biztonság is hozzájárul, illetve az év során egyre jobban eloszló turisztikai eseményeket is.
A korábbi hónapokhoz hasonlóan
márciusban is elsősorban az Európából érkező turisták húzták fel a forgalmat,
miközben az Ázsiából érkező vendégek az előző évinél kevesebb vendégéjszakát töltöttek el itthon. Európán beül elsősorban a régiós országokból érkező vendégek száma ugrott meg, az osztrák, a cseh vagy a lengyel vendégéjszakák száma is 50 százalék körül nőtt, miközben a szlovák vendégéjszakáké közel duplázódott.
Kedvező továbbá, hogy
minden turisztikai régióban legalább 10 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma, vagyis a turisztikai kereslet fellendüléséből az ország egésze profitál nem csak egy-egy régió.
Kiemelkedik ezzel együtt is a Sopron–Fertő-régió a maga 64,0, illetve a Bük–Sárvár és Debrecen térsége a 40 százalékot közelítő éves növekedési ütemmel. Látható továbbá, hogy a külföldi vendégek is folyamatosan fedezik fel a vidéki szálláshelyeket, több régió esetében is 50 százalékkal nőtt a külföldi vendégéjszakák száma.
A turizmus fellendülése mindenképpen kedvező a gazdasági növekedés szempontjából. A vendégek üdülésük során nemcsak a szálláshelyen költenek, hanem a vendéglátásban, a különböző kulturális programokon is, így pedig a gazdaság széles rétegében kifejtik hatásukat. Ebből a szempontból pozitívum, hogy nemcsak a külföldi vendégek érkeznek nagyobb számban hazánkba, hanem a magyarok is itthon pihennek.
2024 márciusában több mint 1,1 millió vendég érkezett a magyarországi szálláshelyekre, számuk 30 százalékkal növekedett egy év alatt. Az év harmadik hónapjában közel 2,8 millió vendégéjszakát regisztráltak a hazai szálláshelyek.
Az ország teljes szálláshely-forgalmának 58 százalékát regisztrálták vidéken, ami 21 százalékkal volt magasabb, mint egy éve ilyenkor. A szálláshelyek a vidéki vendégéjszakák 71 százalékát köszönhették a belföldi vendégeknek. Márciusban is a Balaton volt a legnépszerűbb turisztikai térség, itt töltötték a vidéki vendégéjszakák 22 százalékát.
A szálláshelyek márciusban 63,6 milliárd forint bevételt könyvelhettek el, 24 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. A vidéken keletkezett bevétel 29 százalékkal nőtt egy év alatt, ami így elérte a 37 milliárd forintot.
Márciusban a SZÉP-kártya feltöltések összértéke megközelítette az 59 milliárd forintot, ami 2023 márciusához képest 23 százalékkal volt magasabb. A kártyabirtokosok 2023 márciusához képest 10 százalékkal többet, 35 milliárd forintot költöttek SZÉP-kártyáikkal.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock
