A Microsoft kitartó munkája végre meghozta a gyümölcsét
A vállalat szerint jó úton haladnak egy újfajta, topológiai qubiteken alapuló kvantumszámítógép megalkotása felé.
2025. március 28., péntek
A vállalat szerint jó úton haladnak egy újfajta, topológiai qubiteken alapuló kvantumszámítógép megalkotása felé.
A világ vezető techvállalatai soha nem látott mértékben vetik bele magukat a mesterségesintelligencia-fejlesztésekbe: az idén akár 300–320 milliárd dollárt is költhetnek csupán erre a területre. Úgy tűnik azonban, hogy a kínai DeepSeek jelenti a „rést a pajzson”, amely töredékáron hozott létre hasonló képességű MI-modelleket, mint a nyugati óriások.
A The Guardian szerint kiszivárgott dokumentumok arra engednek következtetni, hogy Izrael a háborús tevékenységeibe is integrálhatta az amerikai technológiai óriást, hogy kielégítse a felhőalapú és mesterséges intelligenciát alkalmazó eszközök iránti növekvő igényt. Az OpenAI tagadja, hogy köze lenne hozzá
A Microsoft megállapodást kötött a brazil Re.green startuppal az amazonasi erdők helyreállítására, amely során 25 év alatt 3,5 millió szén-dioxid-kreditet vásárol. A technológiai óriás ezzel próbálja ellensúlyozni az energiaéhségét.
Az FTC elnöke, Lina Khan a Biden-elnökség utolsó napjaiban is folytatja a BigTech üldözését.
A Biden-kormányzat szorongatása után a techóriások vezetői remélik, hogy lazulni fog a hurok.
A technológiai óriások nemcsak termékeket, hanem piacokat is uralnak, befolyásolva a versenyt és a fogyasztói szokásokat. Milyen hatással van mindez a kisebb vállalatokra és a globális gazdaságra? A technofeudalizmus korában a digitális földesurak új kihívások elé állítják a világot – de lesz-e ellensúly?
A Three Mile Island-i atomerőmű 45 évvel az USA legsúlyosabb nukleáris balesete után újranyitás előtt áll, hogy a Microsoft a mesterségesintelligencia-műveleteit támogassa energiával. Az 1-es blokkot, amelyet 2019-ben gazdasági okokból állítottak le, jelentős beruházások után 2028-ra indítanák újra, 3400 munkahelyet teremtve és 800 megawatt szén-dioxid-mentes energiát biztosítva Pennsylvaniának.
A Microsoft újabb lépést tesz a költségcsökkentés érdekében: 650 alkalmazottjától válik meg a videójáték-részlegében az Activision Blizzard felvásárlása után.
A biztonsági szoftvereket gyártó CrowdStrike elrontott frissítése miatt repülőgépek kényszerültek leszállni, kórházi rendeléseket kellett elhalasztani, sőt a műsorszolgáltatókat is leállította. A cégek a helyreállítással küszködnek, amely hetekig is eltarthat.
Küszöbön a mesterséges intelligencia forradalma, de az lassan jön el, még akkor is, ha jelenleg több nagyvállalat mintegy 400 milliárd dollárt költött ilyen fejlesztésekre. Ugyan az alkalmazottak 75 százaléka használja a mesterséges intelligenciát a gépén, ez az üzleti folyamatokra számos aggály miatt nem jellemző.
Bár a techóriások egy része igyekszik zöldebbé válni, az energiaéhes adatközpontok túl sokat „esznek” ahhoz, hogy ez egyszerűen kivitelezhető legyen.
A mesterséges intelligencia piacának kibontakozásával félő, hogy a big tech cégek olyan nagy erőre tehetnek szert, hogy a saját igényeiknek megfelelően fogják torzítani a piacot. Az illetékes hatóságok világszerte le vannak maradva, pedig fel kell kötniük a gatyájukat.
A Microsoft idén elsősorban hardveres termékeire összpontosít, és nem kis fába vágták a fejszéjüket: több Microsoft Surface gépet szeretnének eladni, mint amennyit az Apple elad a Mac-ből.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Microsoft képviselőivel folytatott megbeszélést, amelyen szóba került a magyar uniós elnökség, a mesterséges intelligencia (MI) állami szférában való felhasználásának lehetőségei és egyéb gazdasági kitörési pontok.
A Microsoft által támogatott startup megbízható forrásokból származó adatokat keres a legújabb mesterségesintelligencia-modelljei betanításához, ehhez pedig mélyen a zsebébe is nyúl.
Az amerikai korlátozásokra válaszul és a teljes önellátás célját kitűző stratégia részeként Kína a teljes számítógép- és szerverparkjának azon elemeit lecserélné, amelyek külföldi technológiával készültek. Erről már rendelet is született. Bár a megvalósítás nem lesz zökkenőmentes, már meg is kezdődött, ez pedig súlyos csapás a nyugati chipgyártóknak, például az Intelnek és az AMD-nek.
A Google Bard nevezetű generatív mesterséges intelligenciája kicsit később indult, azonban ma már érdemi vetélytársa az OpenAI által létrehozott, piacvezető ChatGPT-nek. Bár az utóbbi igencsak nagy népszerűségnek örvend, valóban ennyivel jobb is, mint a Bard?
A Microsoftnak múlt pénteken 2021 óta először lett magasabb a tőzsdei értéke, mint az Apple-nek, és ezzel a világ legértékesebb vállalatává vált. Míg a mostani listavezető az OpenAI segítségével elindította a mesterségesintelligencia-hullámot és emelkedik, addig az Apple eladásai csökkennek. Azonban az almás vállalat új, februárban megjelenő terméke visszalendítheti a céget az előző pozíciójába.
Megindul az első nagy médiaper: az amerikai lap szerint az OpenAI és a Microsoft cikkek millióit lopta el, hogy azokkal fejlesszék a chatbotokat, vagyis más szellemi tulajdonával élnek vissza a profit érdekében.
A technológiai óriás Project Natick programja kimutatta, hogy a víz alatti adatközpontok kevesebb energiát fogyasztanak, csökkentik a késleltetést és megakadályozzák a hackelést.
Az elhunytak digitális adatainak felhasználása egyre több etikai és jogi kérdést vet fel a modern világban. Vállalatok és magánszemélyek egyaránt használják ezeket az információkat. A digital afterlife industry, azaz a digitális élet utáni ipar (DAI) piaca rohamosan nő, és egyre több cég próbál pénzt keresni az elhunytak adatainak felhasználásával. A digitális öröklés komplex kérdéskör, amely számos jogi, etikai és technikai kérdést vet fel.
A Microsoft nemrég új vállalati biztonsági funkciókat jelentett be, amelyek mesterséges intelligenciával (MI) segítik a Windows 11 védelmét az egyre kifinomultabb kibertámadások ellen. A technológiai óriáscég állítása szerint az új MI-funkciók a biztonsági problémák 60 százalékát megoldják, és 300 százalékkal csökkentik a firmware-támadásokat azok számára, akik a szoftver legújabb verzióját használják.
A Microsoft szerint kínai hackerek mintegy 25 szervezet, köztük amerikai kormányzati szervek email-fiókjaihoz fértek hozzá.
Miután a ChatGPT meghódította a világot, számos cég és ország döntött úgy, hogy saját chatbotot fejleszt, több-kevesebb sikerrel. Felmerülhet azonban a kérdés: miért pont a ChatGPT a legnépszerűbb?
A The Wall Street Journal (WSJ) szerint az OpenAI az év elején figyelmeztette a Microsoftot, hogy annak ellenére sietteti a GPT-4 Bing keresőbe történő integrációját, hogy az még mondhatni „nem áll készen”.
A hét elején a Microsoft az OpenAI-jal és az AI4Bharat AI-szervezettel közösen elindította a Jugalbandi nevű, mobileszközökre tervezett AI-chatbotot, amely a Microsoft szerint minden indiainak – különösen a szegényebb közösségekben élőknek – segíthet hozzáférni akár 171-féle kormányzati programmal kapcsolatos információkhoz.
Bill Gates szerint a ChatGPT mesterséges intelligencia a legnagyobb forradalmi áttörés azóta, hogy feltalálták a grafikus felületet asztali számítógépekhez.
Évekkel ezelőtt a Google két mérnöke már dolgozott egy ChatGPT-hez hasonló nyelvi modellen, azonban akkor nem támogatta őket a vállalat. Azonban most, hogy ekkora népszerűségnek örvend a ChatGPT, azonnal támogatást nyert a projekt.
Az OpenAI-nak pénz kellett, a Microsoftnak siker: így jöhetett létre a ChatGPT, amelyet a Bing keresőmotor „felturbózására” szánnak. A Google kétségbe van esve, hiszen az új program veszélyezteti a legnagyobb bevételi forrását.
