Az MI-forradalom új szakaszába lépett: a chatbotok után jönnek az autonóm ügynökök, amelyek a gépeinken „garázdálkodhatnak”. A Google belső köreiben már tesztelik Remyt, amely nemcsak válaszol, de cselekszik is, tovább mélyítve a globális technológiai szakadékot.
Az adatelemzést és a tervezést átveszi a mesterséges intelligencia, de az emberi agy nem megy ki a „divatból”. Az MI korában az átlagos és az igazán sikeres cégek között a különbséget kizárólag a vezetők emberi képességei, a kreativitás és a kockázatvállalás adja majd meg.
Az Oracle és a Bloom Energy partnersége a Project Jupiter nevű óriási adatközpont építése során alapjaiban írja felül a mesterséges intelligencia energiaellátási szokásait. A hálózattól független üzemanyagcellás technológia lehet a jövő zöldenergia megoldása.
Az Egyesült Államok ambiciózus programja a mesterséges intelligencia segítségével rövidítené le a fúziós energia piaci bevezetésének idejét. A siker kulcsa azonban a számítási kapacitáson kívül a kísérleti infrastruktúra fejlesztésében rejlik.
Az MI által felfedezett új anyagok alapjaiban rajzolják át a zöldátállás geopolitikáját. A ritkaföldfémeket mellőző mágnesek Kína dominanciáját is megtörhetik, az európai ipar számára pedig esélyt kínálnak a technológiai felzárkózásra.
Elon Musk a világ eddigi legnagyobb 75 milliárd dolláros tőkebevonására készül a SpaceX, a Starlink és az xAI fúziójával, amellyel egy 1500–1700 milliárd dolláros értékű cég jönne létre. A kisbefektetők példátlan bevonása és az űrbe telepített adatközpontok terve a feje tetejére állíthatja a technológiai és pénzügyi erőviszonyokat.
Az UV-fényre épülő növényvédelem, az intelligens kamerarendszerek és az új feldolgozási eljárások megjelenése jelzi, hogy a legfejlettebb megoldások a magyar szőlőbirtokokon is elkezdtek terjedni.
Új korszakot nyithat, hogy a svéd Holyvolt felvásárolta az amerikai Wildcatet. Az előbbi különleges nyomtatási eljárással készít akkukat, az utóbbi pedig mesterséges intelligenciával vezérelt kutatással igyekszik forradalmasítani az energiatárolók gyártását. Ám akad egy finn konkurens is.
A Microsoft és az Anthropic kényelmetlen egyezsége teljesen átrajzolhatja az irodai szoftverek piacát. A két techóriás lépése ugyan kölcsönös előnyökön alapul, ám hamar ádáz harccá fajulhat, és ez a platformháború a hazai munkaerőpiacra és a vállalatokra is jelentős hatással lesz.
A mesterséges intelligencia nemcsak a technológiai szektort rajzolja át, hanem az amerikai villamosenergia-hálózatot is a végletekig feszíti. A hatalmas adatközpontok energiaigénye a lakossági áramszámlák jelentős emelkedésével fenyeget.
Az USA-ban az atomenergia a villamosenergia-termelés mintegy ötödét adja, mégis az ország erősen importfüggő és hatalmas az energiapazarlás a kiégett fűtőelemek terén. Ezt változtatná meg egy új nukleáris szupercampus, amely az MI-adatközpontok növekvő áramigényére építve óriási magántőkét mozgósíthat.
Rendkívüli, jó értelemben véve bennfentes kötetet mutatunk most be, amely igen alaposan körbejárja korunk egyik legfontosabb technológiai trendjét. A mesterséges intelligencia nagy nyelvi modelljét a világ elé táró Open AI háttértörténete és vezetőjének ambíciói igen tanulságosak.
Az MI villámgyors fejlődését ma már az fogja vissza, hogy a központi és a grafikus chipek sokkal gyorsabban számolnak, mint ahogy a memória adatokat képes küldeni nekik. A megoldás a még több memória lenne, amiből viszont óriási a hiány.
A mesterséges intelligencia (MI) munkahelyi térnyerésével megjelent egy káros jelenség: az alacsony minőségű, MI által generált munka, a „workslop”, amely látszólag professzionális, valójában azonban árt a csapatoknak és a bizalomnak.
A választásokon elhangzott energiaár-csökkentési ígéret kudarcot vallott Amerikában. Drágult a lakossági energia, ami egyre több szegény családnak okoz komoly problémát.
A mesterséges intelligencia energiafogyasztása már most megközelítheti Nagy-Britanniáét, miközben a Google, a Microsoft, a Meta és az Amazon elhallgatja, a pontos számait. Egy friss tanulmány szerint jelenleg az MI-rendszereknek évi 23 gigawatt áramra van szükségük.
Ma még elenyésző a fogyasztása, ám tíz éven belül a világ áramtermelésének 5-10 százalékát is elviheti a mesterséges intelligencia hatalmas számítási igénye. Főként a mainál jóval szélesebb körű elterjedése esetén.
A Stanford anyaga alapján az idei lehet az az év, amikor a mesterséges intelligencia ígéretei találkoznak a valósággal. A kérdés többé nem az, mire képes az MI, hanem az, hogy valóban megéri-e használni.
Kalifornia úttörő mesterségesintelligencia-szabályozása átláthatósági és biztonsági kötelezettségeket ír elő a technológiai óriások számára, sőt egy friss javaslat a kisgyermekeket is védené az MI-játékoktól. A törvény hatása már más amerikai államokban is érezhető.
Bernie Sanders amerikai szenátor vezetésével erősödik az MI-ellenes mozgalom Amerikában. December végén az CNN hírtelevízió nagy hírösszefoglalóban adott hangot a kétkedőknek, ahol kiderült, hogy egy az MI-adatközpontok bővítését lassító törvényjavaslat is tervben van.
A mesterséges intelligencia sok különböző területen használható technológia, amely forradalmasíthatja a globális gazdaságot, jelentős termelékenységnövekedést ígérve. Az OECD legfrissebb tanulmánya azt vizsgálja: vajon az MI csökkenti vagy növeli a termelékenységi különbségeket?
A fotonikus chipek jelentősen csökkenthetik az MI energiaéhségét és új lendületet adhatnak az adatközpontoknak. Európa az új alágazat egy részében előnyben van, de csak addig, amíg a globális verseny utol nem éri.
Az új LEAP program 350 szakértő bevonásával évente követi, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a gazdaságot. Az első becslés óvatosabb, mint várni lehetett.
Egy új, mesterséges intelligenciával fejlesztett okosóra EKG-adatokból 88 százalékos pontossággal ismeri fel a szív szerkezeti eltéréseit. A technológia nem helyettesíti a szívultrahangot, de kiegészítő szűrőeszközként életmentő lehet, különösen ott, ahol a fejlett diagnosztika nem elérhető.
Az amerikai cégeknek egyre gyakrabban nyíltan be kell vallaniuk, ha mesterséges intelligenciát (MI-t) vetnek be a felhasználói interakciókban.
Európa szuverén MI-rendszerek kiépítésére törekszik, ám nincs egyetértés abban, hogy ez a fogalom pontosan mit jelent.
A McKinsey Global Energy Perspective jelentése szerint a zöldátmenet lelassult, és a párizsi klímacélok egyelőre elérhetetlenek. A tanulmányból kiolvasható, hogy a jövőben a kibocsátáscsökkentésen túl inkább az alkalmazkodásra kellene összpontosítani.
Sokak szerint a tőkepiacokon igazi mesterségesintelligencia-buborékot fújnak a spekulánsok. Mások úgy vélik, hogy valódi forradalomról van szó, így egyelőre nem értékeljük túl az MI nagyvállalatok részvényeit.
Az OpenAI és Jony Ive egy titkos, tenyérnyi méretű MI-eszközt fejleszt, amely 2026-ra várható. A projekt technikai és etikai kihívásokkal szembesül, különösen az adatvédelem és a számítási kapacitás terén.
Az USA elnöki rendelete megduplázta a gyermekrák elleni küzdelmet főként a mesterségesintelligencia-adatelemzések révén támogató projekt éves költségvetését. A program célja, hogy prediktív modellekkel gyorsítsa a gyógyszerkutatást, csökkentse a mellékhatásokat és új terápiákat azonosítson.
