Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzőjének kommentárja 

Rendkívül kedvező számokat produkált februárban is a hazai turizmus. A turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma egy év alatt 18,9 százalékos növekedést mutatott.  Ezen belül is ismét a külföldi vendégek húzták az ágazat teljesítményét, itt 23,9 százalékos emelkedés következett be egy év alatt, amelyben a koronavírus-járvány után a nemzetközi turizmus fokozatos újraindulása játszhatta a főbb szerepet,  

de hazánk nemzetközi kedvező megítélése is hosszabb ideje támogatja a növekedést. 

Dinamikusan bővült a belföldi vendégéjszakaszám is, itt a KSH 13,6 százalékos emelkedés regisztrált, amely ugyan elmarad a külföldi vendégforgalom növekedésétől, azonban továbbra is erőteljesnek tekinthető. Itt fő indokként a reálbérek emelkedését lehet kiemelni: 2023 első felében a belföldi turizmus gyengélkedését a rendelkezésre álló reáljövedelem mérséklődése eredményezte. Ugyanakkor tavaly szeptember óta már emelkednek a reálkeresetek, amelynek üteme 2023 decemberében és 2024 januárjában is meghaladta a 10 százalékot – ennek hatása pedig a turizmus ágazatban is lecsapódott. A bővülésben emellett mindkét relációban szerepet játszott a kedvező februári időjárás, valamint hogy idén eggyel több nap volt februárban. Kiemelendő továbbá, hogy januárhoz hasonlóan javult a hazai üdülés árelőnye: amíg a belföldi üdülés ára egy év alatt 6,4 százalékkal drágult, addig a külföldié 13,7 százalékkal. 

A nemzetközi turizmust most is az Európából érkező utazók hajtották, itt 28,3 százalék volt a bővülés mértéke, ezen belül is a spanyol, az olasz és a lengyel vendégek száma emelkedett kiemelkedő, legalább 50 százalékos mértékben.  

Európán kívülről Észak- és Dél-Amerikából regisztráltak még érdemi bővülést, miközben az Ázsiából érkező vendégek száma kismértékben, 2,1 százalékkal visszaesett. 

A turizmus bővülése az országon belül is viszonylag egyenletes volt, februárban nem volt olyan turisztikai térség, ahol csökkent volna a vendégéjszakák száma. Egy számjegyű bővülés is csak Gyula és térsége, a Pécs-Villány, illetőleg Tokaj és Nyíregyháza térségét jellemezte, miközben a Balaton a tél ellenére 20 százalék feletti növekedést tudott felmutatni, Debrecen és térsége pedig közel 40 százalékosat, előbbi esetében a hazai vendégek, míg utóbbi esetében a külföldiek jelentették a fő húzóerőt. 

A turizmus ágazat kedvező teljesítménye feltétele a gazdasági növekedés dinamizálásának, amely téren kedvező, hogy jelentős növekedési potenciál van még az ágazatban. A tavalyi év egészét nézve a nemzetközi turizmus húzta az ágazatot, ugyanakkor az adatok azt mutatják, hogy ez jelentős részben még mindig a koronavírus-járvány utáni fokozatos helyreállás része. Tavaly a Magyarországra tett külföldi utazások száma közel 7 százalékos növekedést mutatott, ugyanakkor még ezzel együtt is közel 20 százalékkal elmaradt a 2019-es évi szintjétől. Ezen növekedési potenciál kiaknázása, a 2019-es számok ismételt elérése jelentős lökést adna a gazdaság széles rétegének, tekintve, hogy a hazánkban látogatók költéseinek hatása nem csak a turizmus ágazatban, hanem a kereskedelemben, valamint például a művészet, szabadidő, szórakoztatás ágazatban is megjelenik. 

A fontosabb számok februári turisztikai adatokról: 

• A legtöbb, 942 ezer vendégéjszaka Budapesten keletkezett. A fővárosi vendégéjszakák száma 23 százalékkal, közel negyedével bővült 2023 februárjához képest. A főváros mellett a Balaton volt a legnépszerűbb turisztikai térség, ahol a vendégéjszakák száma 21 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest. Megállapítható, hogy az ország teljes szálláshelyforgalmának 59 százalékát kitevő, 1,3 millió vidéki vendégéjszaka ötödét itt töltötték el. 
• Összesen 16 660 turisztikai szálláshely, ezen belül 1986 kereskedelmi, illetve 14 674 magán- és egyéb szálláshely fogadott vendégeket. 
• Széchenyi Pihenőkártyával folyó áron 7,6 százalékkal többet, 1,9 milliárd forintot költöttek a kártyatulajdonosok a kereskedelmi szálláshelyeken az előző év azonos hónapjához viszonyítva. 
• Az élénkülő utazókedvnek köszönhetően a szálláshelyek csaknem 48 milliárd forint bevételt könyvelhettek el, 15 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Ennek az összegnek nagyobb részét, 29 milliárd forintot vidéken költötték el a vendégek, ahol a bevételek 18 százalékkal haladták meg a tavaly februárit. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock