A Nyugat egyes termékek esetében még mindig Oroszországtól függ. Klasszikus példája ennek a titán, amelyet mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió bőszen vásárol, annak ellenére, hogy egészen mást kommunikálnak. Szankciókat mindenesetre óvatosságból ki sem vetettek rá.
Két évvel az ukrajnai háború kitörése után az orosz titán még mindig folyamatosan áramlik Nyugatra. Az elem népszerűsége az ipari felhasználásban nélkülözhetetlen és kiváló tulajdonságainak köszönhető: olyan erős, mint az acél, de 45 százalékkal könnyebb, ellenáll a korróziónak, szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között is biztonságosan alkalmazható, ötvözetként pedig a legnagyobb szilárdságú anyagokat lehet belőle gyártani. Nem véletlen, hogy az űrkutatás és a repülőgépipar egyik legfontosabb elemének tekintik.
A világ legnagyobb titánbeszállítója az orosz VSMPO-AVISMA, amely gyakorlatilag a világ összes jelentős repülőgépgyártójával szerződésben állt. Azaz áll a mai napig, mivel a függőségi viszony felszámolására a nyugati partnerek részéről sem képesség, sem akarat nem nagyon nyilvánult meg.
Titánok békéje
Bár több vállalat ígéretet tett arra, hogy megszakítja a gazdasági kapcsolatokat Moszkvával, a titán annyira létfontosságú elem a kereskedelmi és a katonai repülőgépgyártásban, hogy hiánya a nemzetbiztonság és a polgári repülés szempontjából is súlyos zavarokat okozna – mutatott rá beszámolójában a The Washington Post.
Miután a háború kitörésekor, 2022 februárjában a VSMPO ötven ország vállalatával állt szerződésben, senki, sem az EU, sem az Egyesült Államok nem gondolkodott szankciók kivetésén – és ez a békebeli állapot a mai napig tart.
Pedig a VSMPO-AVISMA részben a Rostec nevű állami, több száz vállalatot tömörítő védelmi konszernmonstrum tulajdonában van. Az anyacéget 2014 óta sújtják büntetőintézkedések, a vezérigazgatóját szintén: Szergej Csemezovot az EU a Krím annektálásakor rögtön szankcionálta, a területén lévő vagyonát befagyasztotta és megtiltotta belépését az unióba.
Bár a 2023-as adatokat Oroszország már nem hozta nyilvánosságra, 2022-ben a VSMPO nagyjából 15 ezer tonna titánt exportált nyugati üzletfeleinek mintegy 370 millió dollár értékben. A mennyiség zöme a leglelkesebb szankcionáló országokba, Németországba, Franciaországba, az Egyesült Államokba és Nagy-Britanniába érkezett. Nyugati számítások szerint a helyzet 2023-ban sem változott, az export értéke minimum 345 millió dollár volt. A vállalatot egyedül Ukrajna és Kanada szankcionálta, aztán az Egyesült Államok is exportkorlátozást vezetett be a cég termékeire, ám az csak a közvetlen kereskedelmet tiltotta meg, a harmadik országokon keresztül érkezőt már nem.
Nem akarják lábon lőni magukat
Az orosz exportadatbázis szerint az Airbus a neki szállított orosz titán mennyiségéért 2022-ben 24 millió dollárt fizetett, ezzel listavezetővé vált az importőr vállalatok között, nem mellesleg 940 százalékos növekedést produkált az előző évihez képest. Mindezt nyilvánvalóan nagybevásárlásnak tekintette egy esetleges szankció megszavazása előtt (amire nem került sor), de ebből nem is csinált titkot. Mindössze négy hónappal a háború kitörése után Guillaume Faury vezérigazgató úgy nyilatkozott:
Az Oroszországból származó titán szankcionálásával tulajdonképpen saját magunkat szankcionálnánk.
Az év vége előtt a vállalat már azt közölte, hogy „hamarosan” felhagy az orosz termék vásárlásával, ám az adatok alapján nagyon úgy tűnik, hogy 2023 novemberében, vagyis egy évvel később még importált az orosz cégtől.
Az amerikai Boeing más konstrukciót választott. Szintén bejelentette 2022-ben, hogy leállítja az orosz titán vásárlását, ezzel véget vet a VSMPO-val fennálló több évtizedes kapcsolatának – és tartotta is magát az ígéretéhez. Igaz, előtte még az Airbushoz hasonló nagybevásárlást csapott, ráadásul beszállítóinak egyáltalán nem tiltotta meg, hogy orosz árut adjanak el neki, így tulajdonképpen nem lehet tudni, mennyi az orosz „részesedés” a Boeing gépeiben.
ARolls-Royce, amely a két repülőgép-óriásnak a hajtóműveket gyártja, röviddel a háború kitörése után közleményben tudatta: leáll az orosz titán vásárlásával. Az adatok szerint azonban 2022 végéig biztosan importált, az előző évihez képest 1,7 millió dollárral növelve a vásárlás értékét, de még 2023 áprilisából is származnak szállítási papírok.
Nincs másik bejárat
Miután a titánkereskedelemre nem vetettek ki szankciót, kissé érthetetlen a nyugati vállalatok kommunikációja és bujkálása. Egyetlen oka az lehet, hogy a cégek el akarják kerülni, hogy valamelyik ukrán szégyenlistán kössenek ki, mint „háborús szponzorok”. A félrenézés ellenére az EU-s vállalatok összességében sem fogták vissza magukat –
az unióban 2023-ban 244 millió dollár értékben importáltak orosz titánt, ami mindössze 20 százalékkal kevesebb, mint az eddigi, 2019-es rekord.
Az Egyesült Államok ehhez képest valóban kisebb összegért, 47 millió dollárért vásárolt orosz titánt, ez azonban már 80 százalékkal kevesebb a 2019-es csúcsadatnál.
Az import folytatása egyébként teljesen észszerű: a titánkereskedelmet még mindig Oroszország tartja kézben, egyrészt óriási nyersanyagforrása, másrészt alacsony rezsiköltségéből eredő kedvezményes árai miatt.
A hadsereg már keményebb dió
Míg a kereskedelmi célú titánvásárlásnak semmi akadálya, az amerikai hadseregben már léteznek korlátozó szabályok a kritikus fémek esetében. Ennek értelmében a Pentagon titánt és titánötvözetet csak amerikai vagy NATO-országbeli forrásból, illetve olyan államból vásárolhat, amely közeli szövetségesének tekinthető. Oroszország garantáltan nem ilyen, a szabályok azonban mindig azért szabályok, hogy valahogyan ki lehessen kerülni őket.
Az ugyanis már egyáltalán nincs előírva, hogy a minősített országok honnan vásárolhatnak. Így arról sincsenek konkrét információk, hogy az amerikai harci gépekben mekkora mennyiségű orosz titán lapul. Nem is firtatja nagyon senki: az, hogy Oroszország egy visszafelé mutató párhuzamos kereskedelmet folytat, vagyis egy harmadik állam segítségével adja el a célországnak a termékét, zökkenőmentes megoldásnak tűnik.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Shutterstock
