Már nemcsak EU-ban igyekeznek elősegíteni a szabad versenyt a techpiacokon, de Amerikában is hasonló a helyzet, azonban ők úgy csaptak le az Apple-re, mint a keselyűk. Most kiderülhet, hogy aki a sokadik Apple-termékét vásárolja, az kényszerből teszi-e, vagy valóban márkahű. 

Az Apple-t több oldalról is támadják: miközben az EU-val a digitális piacokról szóló törvény miatt vitatkozik, és várakozik a versenyről és a fogyasztókról szóló törvénytervezet brit elfogadására, addig az amerikai kormány is elindította ellene az évtized valószínűleg legnagyobb trösztellenes ügyét. 

A New Jersey-i szövetségi bíróságon benyújtott kereset szerint az Apple monopolhelyzetben fürdőzik az okostelefonok piacán, és ezt kívánják jogi úton megszüntetni, hiszen így a vállalat a piaci erőfölény fenntartása érdekében megfojtja az innovációt. 

„Az Apple nem a fölénye, hanem a jogellenes, kizáró magatartása miatt tartotta fenn a hatalmát” – jelentette ki Merrick Garland amerikai főügyész csütörtöki sajtótájékoztatóján. „Az Apple-höz hasonló monopóliumok veszélyeztetik a szabad és tisztességes piacokat, amelyekre gazdaságunk épül”. 

Többek között azzal vádolják a vállalatot, hogy kárt okoz a fogyasztóknak. A The Guardian szerint lehet, hogy nem egyszerű az almás céggel versenyezni, de ha a verseny hiánya nem károsítja meg az ügyfeleket, akkor a vád sem állja meg a helyét. 

Az Apple adatvédelemre hivatkozik  

Szinte általános, hogy az IPhone-ok nem igazán kompatibilisek más gyártó eszközeivel. Tehát ha a már Apple-termékkel rendelkező fogyasztó okosórát szeretne venni, valószínűleg ugyanezt a márkát választja. Így viszont nem egyszerű azok körében érvényesülni, akik már rendelkeznek valamilyen Apple-készülékkel. A vállalat szerint a korlátozásokra a felhasználói adatvédelem és a biztonság miatt van szükség.  

A New Jersey-i beadvány szerint azonban a vállalat ezzel az indokkal csak takarózik. Érdekes ugyanis, hogy képes változtatni a hozzáállásán, ha az a pénzügyi és üzleti érdekeinek előnyös. Nemrégiben például a Google-lel kötött több milliárd dolláros megállapodást, azóta pedig az ő keresőmotorjuk az alapértelmezett az Apple-eszközeiben – érvelt az amerikai kormány.   

Hogy ki nyer? A válaszra még nagyon sokat kell várnunk. Valószínűleg már az első ügy lezárása is esztendőkbe telik, és utána is évekig eltarthat, amíg a fellebbezések megszűnnek, főleg, ha az eljárás egészen a legfelsőbb bíróságig eljut. Még ha nyer is az Apple, akkor is milliókat költ a perköltségre. 

Az EU-ban sem kímélik 

Az Európai Bizottság hétfőn jelentette be, hogy hivatalos átvilágítást indít annak megállapítására, hogy az Apple és a Google tulajdonosa, az Alphabet indokolatlanul előnyben részesíti-e a saját alkalmazásboltjait, valamint hogy a Facebook tulajdonosa, a Meta hogyan használja fel reklámozásra a személyes adatokat. A vizsgálatok a digitális piacokról szóló törvény (DMA) hatálya alá tartoznak, amely a legnagyobb online platformok dominanciája ellen hivatott fellépni, és e hónap elején vezették be. A DMA célja, hogy a nagy technológiai cégek olyan változtatásokat vezessenek be, amelyek lehetővé teszik a nagyobb versenyt a digitális piacokon. 

Ha a vállalatok nem tartják be a szabályokat, súlyos bírságra számíthatnak, amely a forgalmuk 10 százalékát is elérhetik.  

A jogszabály előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy a felhasználókat a saját felületein kívüli termékekhez irányítsák anélkül, hogy ezért külön díjat számítanának fel. Azt is kimondja, hogy a rangsorolt keresési eredményeket kínáló platformoknak „tisztességes és megkülönböztetéstől mentes” módon kell listázniuk a harmadik féltől származó szolgáltatásokat. 

Emellett azt is vizsgálja, hogy az Apple lehetővé teszi-e hogy az iOS operációs rendszerből „könnyen eltávolíthassanak bármilyen szoftveralkalmazást”, és megváltoztathassák az alapértelmezett beállításokat, böngészőket, keresőmotorokat.   

A két terület tehát két különböző szögből támadja a vállalatot: az amerikai kormány a telefonpiaci egyeduralmát és a kompatibilitását kritizálja, míg az EU inkább az eszközökön belüli szabadságot igyekszik helyreállítani.  

Az Egyesült Királyságban azért lesz bőven kiskapu 

A Lordok Házában jelenleg függőben lévő törvényjavaslat még elfogadásra vár. Hivatalosan már létrejött a Digitális Piacok Csoportja (DMU) a Versenypiaci Hatóságon (CMA) belül. Ennek fő célkitűzése, hogy a fogyasztók érdekében elmozdítsa a versenyt az Egyesült Királyságon belül és kívül. A jogszabály felhatalmazza a DMU-t arra, hogy a cégeket stratégiai piaci státuszúnak (SMS) minősítse, ha a hatóságok megállapítása szerint az adott cég legalább egy tevékenységben olyan jelentős piaci erővel rendelkezik, amivel kiérdemli ezt a besorolást. 

A DMU az SMS-kijelölés értékelését olyan kritériumok alapján határozza meg, mint például a vállalat bevétele vagy a kérdéses tevékenység jellemzői. A minősítés azt jelentené, hogy új, kötelező magatartási kódex szabályozza majd e cégek viselkedését. Az előírásokat a DMU versenybarát piaci beavatkozásokkal és erős végrehajtási hatáskörökkel tartatja be. A kormány konzultációs dokumentuma konkrét eljárást is javasol annak meghatározására, hogy mely vállalatokat értékeljenek először SMS-ként. 

Az uniós szabályozással ellentétben azonban az Egyesült Királyságban tervezett rendszer nem ír elő általános magatartási követelményeket, ehelyett az a célja, hogy „testreszabott és rugalmas legyen”. Sőt az Egyesült Királyságban az SMS-cégek mentesülhetnek bizonyos magatartási előírások alól, ha bizonyítani tudják, hogy a fogyasztói előnyök „meghaladják a magatartási követelmény megszegéséből eredő és a versenyre gyakorolt ténylegesen vagy valószínűsíthetően káros hatást”. Így tehát az SMS-cégek a biztonságukra hivatkozva továbbra is korlátozhatnak szoftvereket vagy készülékeket. 

Az Apple-nek és a többi techvállalatnak tehát három különböző szabályozásnak kell majd megfelelnie, ami, valljuk be, nem kis feladat.  

Ha az amerikai kormány valóban ennyire köti az ebet a karóhoz és az Apple-nek fel kell oldania a kompatibilitási korlátozásokat, és kiderül, vajon tényleg csak ez fojtja meg a versenyt, vagy a fogyasztók valóban márkahűek.