Káosz 2035 és a kilátástalan autóipar
Mivel Brüsszel elvetette a belső égésűek 2035-ös kitiltását, azt várnánk, hogy az egész autóipar majd kicsattan az örömtől. Ezzel szemben több gyártó is csalódott.
2026. február 17., kedd
Mivel Brüsszel elvetette a belső égésűek 2035-ös kitiltását, azt várnánk, hogy az egész autóipar majd kicsattan az örömtől. Ezzel szemben több gyártó is csalódott.
Bár a CATL idén is egyre nagyobb haszonra tesz szert, a nyugati légkör közben igencsak fagyossá vált az elektromos járművek számára. Ez az akkumulátorgyártókat is érinti, fékezve a kínai óriás európai terjeszkedését. Akár még a debreceni projektben is változás jöhet.
Úgy néz ki, hogy az autóipar – az aktuális viszonyokhoz igazodva – visszafordul a hagyományos, belső égésű motorral működő járművek felé – hiába ömlöttek dollármilliárdok az elektromosok gyártásába.
Átrendeződés zajlik a kritikus nyersanyagok piacán. Európa Kína-függősége tovább mélyül, miközben az USA megpróbálja a lehetetlent – diverzifikálni. Az európai akkumulátorgyártásban a CATL egyre nagyobb szerepet vállal, és a zöldcélokra építve igyekszik további teret nyerni az itteni piacokon.
Az amerikai autóipar stratégiai zsákutcába került: a dráguló új járművek és emelkedő hitelkamatok miatt a vásárlók egyre inkább kiszorulnak a piacról, miközben a detroiti gyártók korábbi profitmaximalizáló stratégiája fenntarthatatlanná vált. A Ford 2027-re bejelentett 30 ezer dolláros elektromos pick-upja fordulópontot jelezhet, ám a kínai gyártók globális előretörése új, olcsó modelljeikkel komoly fenyegetést jelent.
Kínában az elektromos autók ára már annyira lecsökkent, hogy a kormány is riadót fújt. A gyártók egymást alulmúlva versenyeznek a vevőkért, az árháborún azonban mind a gyártók, mind a gazdaság csak veszíteni fog.
A kínai BYD elérte a bűvös 5 perces akkutöltési időt. Ez azt jelenti, hogy elektromos modelljeiket az új akkumulátortechnológiájuknak köszönhetően ugyanannyi idő alatt lehet feltölteni, mint egy benzinüzemű autót. A hírre kilőttek a vállalat piaci részvényei, a Teslára nehezedő nyomás pedig tovább fokozódik.
Bár januárban éves alapon nőtt az elektromos járművek eladása, az európai autógyártók nehéz évnek nézhetnek elébe. Egyrészt az Európai Bizottság a klímacélok betartatása érdekében súlyos bírságokkal fenyegeti a kibocsátási célokat nem teljesítő gyártókat, másrészt Trump áprilistól belengetett vámjai szintén csapást jelenthetnek az iparágra.
Tavaly az e-autók (EV-k) piaca 17,1 milliós eladással zárt, ami 25 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Kína 11 millió járművel vezet, globálisan pedig már az újonnan eladott autók 20 százaléka elektromos. Magyarországon az EV-állomány 70 ezer fölé nőtt, az új kocsik 7 százaléka villanyautó.
A Tesla először jelentett éves szinten visszaesést az értékesítésben, miután 2024-ben nem sikerült teljesítenie a negyedéves szállítási célokat. A vállalat részvényei több mint 3 százalékot estek a bejelentés után, miközben az európai támogatások csökkenése és a kínai verseny is nyomás alá helyezi az elektromosautó-gyártót.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legolvasottabb cikkeinket. A Zöldgazdaság rovatban a „versenyfutást” az elektromos járművek energiatárolóinak újrahasznosítása okozta problémákról szóló írásunk nyerte.
Az elektromos kisáruszállító járművek terjedése nálunk még gyerekcipőben jár. A Siemens kutatása szerint a hazai logisztikai cégek csupán 7 százalékának van e-flottája, míg a nagyobb vállalatok 20 százaléka tervezi ezt a közeljövőben. Balasa Levente, a Siemens Zrt. igazgatósági tagja, a cég Smart Infrastructure divíziójának vezetője szerint az ipari parkokban megtermelt napenergia helyi felhasználása és a töltőhálózat kiépítése lehetne a zöldátállás alapja.
Nem csak az Európai Unió próbál minél előbb átállni a zöldjárművekre. A hangzatos – ám vitatott – tervek természetesen nem egyedüliek a világon. Sőt, van olyan afrikai ország, amely határozottabb a zöldátállásnak ebben a szegmensében. De nézzük a körképet!
A globális járműiparban a jövőben felértékelődik az elektromobilitás.
Kína gyorsan reagált az EU elektromos autókra kivetett büntetővámjaira: mezőgazdasági termékeket érintő vámokkal. Ez a brüsszeli politika azonban csak erősíti az EU-s versenyképességi problémákat. Különösen, mert a kínai gyártók 25-30 százalékkal olcsóbban képesek elektromos autókat előállítani, ami komoly kihívást jelent a magyarhoz sok szállal kötődő német ipar számára – derül ki a Makronóm Intézet minap közzétett elemzéséből. A járműipar friss trendjeiről Santo Martinnal, a Makronóm Intézet vezető elemzőjével beszélgettünk.
Tavaly a globális autóeladások 18,6 százaléka elektromos jármű (EV) volt. Mivel a kormányok világszerte igyekeznek ösztönözni a zöldmegoldásokat, az autógyártók pedig bővítik az elektromos kínálatukat, a piac a jövőben várhatóan tovább növekszik.
A globális járműiparban a jövőben felértékelődik az elektromobilitás. Bár a korábban vártnál lassabb lesz a folyamat, amelyben az állami támogatások kivezetésének, illetve a geopolitikai konfliktusoknak van nagy szerepe, azonban vitathatatlan, hogy az elektromos autók (EV) jelentik a járműipar hosszú távú jövőjét. Magyarország pedig adottságai, valamint az ágazatban tett korai lépései nyomán ki tudja használni ezt a trendet. A Makronóm Intézet elemzésében azt vizsgálta, hogy mekkora növekedési többletet adhat az elektromobilitást fókuszba helyező, proaktív gazdaságpolitika hazánk számára.
Németországban az augusztusi ipari rendelések drámai csökkenése, a szűkülő ingatlanpiac és az ipari recesszió jelei az elmúlt évek strukturális gyengeségeire és a globális gazdasági változásokra világítanak rá, amelyek Európa legnagyobb gazdaságát egyre nehezebb helyzetbe sodorják.
Az EU és az USA egyre inkább függ a Kínából származó áruktól, különösen a gépek és elektronikai eszközök terén, miközben Kína csökkentette függőségét az amerikai és az európai beszállítóktól, főként a technológiaintenzív termékek terén. Bár Kína importfüggősége ezzel párhuzamosan a világ többi része, főként a nyersanyagexportőr országok felé megnőtt, az általános importfüggőség viszonylag stabil maradt.
A világgazdaság figyelmét ismét a Kína és az Egyesült Államok közötti hatalmas kereskedelmi egyensúlytalanság köti le. Sokan a kínai iparpolitikát okolják a folyamatokért, ám a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői szerint a probléma gyökere sokkal mélyebb, és mindkét országnak a saját portáján kellene söprögetnie.
Németországban az elektromos autók eladásai drámaian visszaestek a támogatások hirtelen megszüntetése után, ami kérdésessé teszi a kibocsátáscsökkentési célok elérését.
Gyorselemzésünkben a friss trendek bemutatása mellett tíz olyan technológiát gyűjtöttünk össze, amely forradalmasítja az elektromos autók és a zöldárammal történő ellátásuk területét. Olyan technológiák ezek, amelyek közel sem csak finomítanak az elektromos autók töltésén, hanem nemzetgazdasági szinten is igen jelentős zöldáramot spórolhatnak, felpörgetve az átállást a megújulókra.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök önpusztító politikának nevezte a belső égésű járművek értékesítésének 2035-ös betiltását, és hadat üzent az átállási időpontnak. Az olasz és a német autóipar megmentésének az érdekei élesen szemben állnak a globális klímaérdekekkel és az EU versenyképességi céljaival, ám egyik nélkül nem létezhet a másik.
Az olasz miniszterelnök az európai Green Deal sürgős revízióját követeli, mivel az olasz autóipar az elektromos járművek iránti kereslet csökkenése miatt egyre nehezebb helyzetbe kerül. Véleményét más nagy európai autógyártók is osztják.
A Washington és Peking közötti rivalizálás erős nyomás alá helyezte a globális kereskedelmet. A rendszer azonban eddig jóval ellenállóbbnak tűnik, mint azt sokan várták.
Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára szeptember 9-én Brüsszelben vett részt egy magas szintű kerekasztal-beszélgetésen Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosának meghívására, amelynek témája a zéró kibocsátású járművekre való átállás nyomon követése és annak előrehaladása volt.
Az elmúlt hónapban a német gépjárműpiac súlyos visszaesést szenvedett el, különösen az elektromos autók szegmensében. A kormányzat adókedvezmények bevezetésével próbálja megmenteni a válságban lévő ipart, miközben a német gépkocsigyártók jövője a globális piacon is egyre bizonytalanabbá válik.
Lassan érkeznek a nagyobb hatótávú, új energiatároló technológiákkal felvértezett luxus-e-autók. A kínai Nio már kínál odahaza ezer kilométer feletti hatótávú csúcsmodellt, az úgynevezett félszilárdtest-technológiára alapozva. Ha a valódi szilárd elektródák is elterjednek, akkor valóság lehet a 800 vagy akár 1000 kilométer feletti hatótáv akár 10-20 perces gyorstöltéssel és 20 év élettartammal.
Tavaly már történt egy ideiglenes trónfosztás, amit a Tesla még korrigálni tudott. Az elemzők szerint idén a kínai BYD már évekre fogja elvenni Elon Musk cégétől a „legtöbb eladott elektromos autó” fényesen csillogó koronáját.
A hazai márkák elfoglalták a kínai gépjárműpiac többségét. Egyes nyugati gyártók még nem adják fel a küzdelmet, és a lokális fejlesztésekre összpontosítanak, bár a visszatérés szerintük is évekig fog tartani.
