Túl korán lépett Németország?
Németországban az elektromos autók eladásai drámaian visszaestek a támogatások hirtelen megszüntetése után, ami kérdésessé teszi a kibocsátáscsökkentési célok elérését.
Németországban az elektromos autók eladásai drámaian visszaestek a támogatások hirtelen megszüntetése után, ami kérdésessé teszi a kibocsátáscsökkentési célok elérését.
Gyorselemzésünkben a friss trendek bemutatása mellett tíz olyan technológiát gyűjtöttünk össze, amely forradalmasítja az elektromos autók és a zöldárammal történő ellátásuk területét. Olyan technológiák ezek, amelyek közel sem csak finomítanak az elektromos autók töltésén, hanem nemzetgazdasági szinten is igen jelentős zöldáramot spórolhatnak, felpörgetve az átállást a megújulókra.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök önpusztító politikának nevezte a belső égésű járművek értékesítésének 2035-ös betiltását, és hadat üzent az átállási időpontnak. Az olasz és a német autóipar megmentésének az érdekei élesen szemben állnak a globális klímaérdekekkel és az EU versenyképességi céljaival, ám egyik nélkül nem létezhet a másik.
Az olasz miniszterelnök az európai Green Deal sürgős revízióját követeli, mivel az olasz autóipar az elektromos járművek iránti kereslet csökkenése miatt egyre nehezebb helyzetbe kerül. Véleményét más nagy európai autógyártók is osztják.
A Washington és Peking közötti rivalizálás erős nyomás alá helyezte a globális kereskedelmet. A rendszer azonban eddig jóval ellenállóbbnak tűnik, mint azt sokan várták.
Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára szeptember 9-én Brüsszelben vett részt egy magas szintű kerekasztal-beszélgetésen Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosának meghívására, amelynek témája a zéró kibocsátású járművekre való átállás nyomon követése és annak előrehaladása volt.
Az elmúlt hónapban a német gépjárműpiac súlyos visszaesést szenvedett el, különösen az elektromos autók szegmensében. A kormányzat adókedvezmények bevezetésével próbálja megmenteni a válságban lévő ipart, miközben a német gépkocsigyártók jövője a globális piacon is egyre bizonytalanabbá válik.
Lassan érkeznek a nagyobb hatótávú, új energiatároló technológiákkal felvértezett luxus-e-autók. A kínai Nio már kínál odahaza ezer kilométer feletti hatótávú csúcsmodellt, az úgynevezett félszilárdtest-technológiára alapozva. Ha a valódi szilárd elektródák is elterjednek, akkor valóság lehet a 800 vagy akár 1000 kilométer feletti hatótáv akár 10-20 perces gyorstöltéssel és 20 év élettartammal.
Tavaly már történt egy ideiglenes trónfosztás, amit a Tesla még korrigálni tudott. Az elemzők szerint idén a kínai BYD már évekre fogja elvenni Elon Musk cégétől a „legtöbb eladott elektromos autó” fényesen csillogó koronáját.
A hazai márkák elfoglalták a kínai gépjárműpiac többségét. Egyes nyugati gyártók még nem adják fel a küzdelmet, és a lokális fejlesztésekre összpontosítanak, bár a visszatérés szerintük is évekig fog tartani.
A mesterséges intelligencia iránti kereslet miatt Dél-Korea chipexportja júniusban rekordszintre emelkedett, ezzel pedig az ázsiai ország a legnagyobb kereskedelmi többletét könyvelhette el 2020 szeptembere óta. Úgy tűnik, a globális piaci trendek Szöulnak kedveznek.
Az EU további vámokat vet ki a kínai elektromos gépkocsikra, de ezek nem lesznek elegendők ahhoz, hogy elrettentsék az autógyártókat, mivel azoknak hatalmas gyártásiköltség-előnnyel rendelkeznek az európai riválisaikhoz képest.
Több vállalat is vizsgálja, miként lehetne felhasználni az elektromos járművek energiatároló rendszereit a villamosenergia-hálózat tehermentesítésére, a megújulókból származó felesleges energia hatékony tárolására. Vannak már sikeres technológiák, például a kétirányú töltés.
Nagy Márton: nem értünk egyet a kínai elektromosautó-gyártókat sújtó brutális európai büntetővámokkal, a túlzott protekcionizmus nem megoldás!
Az Európai Bizottság bejelentette, a vártnál nagyobb mértékben fogja emelni az elektromos járművek behozatalára kivetett vámokat, mégpedig a szubvencióellenes vizsgálat eredményei nyomán. Az intézkedés a kínai elektromosjármű-gyártó ipart célozza, de nem biztos, hogy nekik fog a legjobban fájni. A politikai kérdés, hogy Ursula von der Leyent segítheti-e az újrázásban az intézkedés.
Az elmúlt hónap is érdemi előrelépést hozott az elektromos gépjárművek hazai térnyerésében: a Belügyminisztérium nyilvántartása szerint májusban 2677 gépkocsit láttak el világoszöld hatósági jelzéssel Magyarországon, ennél magasabb havi adatot mindössze egyszer, idén márciusban mutatott a statisztika (2920 darabbal) – közölte az Energiaügyi Minisztérium.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter részt vett az Európai Akkumulátorszövetség Brüsszelben megrendezett „European Battery Day” ülésén, ahol a felek az európai energiatároló-ökoszisztémáről és az elektromos mobilitási ágazatot érintő legújabb fejleményekről tárgyaltak. Ennek keretében a részvevők értékelték a 2018. évi elektromos tárolókhoz kapcsolódó cselekvési terv végrehajtását és számba vették a lehetséges jövőbeli intézkedéseket.
Olaf Scholz német kancellár és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök óva intett az Európában a kínai elektromos járművekre kivetendő extravámoktól, miután Washington bejelentette, hogy jelentősen megemeli azokat.
Nagy Márton összeurópai, az elektromos autózás felgyorsítását elősegítő akciótervről tárgyalt a német autógyártók vezetőivel. Emellett a tárcavezető és a Nemzetgazdasági Minisztérium delegációja a kínai NIO vállalat meghívására Csang Hujjal, a NIO Europe elnökhelyettesével is egyeztetett, amikor látogatást tett a társaság Bajorországban található NIO Global Design Centerében.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint egyre növekszik a kereslet az elektromos járművek iránt, de sokat lehetne még tenni annak érdekében, hogy Kína és pár EU-s ország mellett népszerűbbek legyenek másutt is. Lássuk a számokat!
A német kancellár legutóbbi útja megerősíti azt, amit már mindenki régóta sejt: Németország Kína-politikája a vállalati igazgatótanácsokban születik. De talán ez okkal van így: a német gazdaság ereje erősen összefügg a Pekinggel való üzleti kapcsolataival és így Scholz politikai szerencséjével is.
Az elektromos autók sokkolják az Egyesült Államokat. Amerika EV-kre való fokozatos átállása ugyan folyamatban van, de a zavaros célok és az infrastruktúra hiánya hátráltatja a folyamat gördülékenységét. Ezzel szemben Európában ez gyorsabban halad.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a magyar EU-elnökségre való felkészülés jegyében Glenn Schmidttel, a BMW elnökhelyettesével, Brian Ramppal, az Audi globális kormányzati ügyekért felelős vezetőjével, Jörg Burzerrel, a Mercedes igazgatósági tagjával, valamint Hildegard Müllerrel, a Német Autóipari Szövetség elnökével egyeztetett. Kiemelték, hogy a protekcionizmus nem megoldás az európai gazdaság bajaira.
Nagy Márton Robert Habeck német gazdasági miniszterrel és Florian Toncar államtitkárral egyeztetett Berlinben. A magyar tárcavezető hangsúlyozta, hogy kiemelt fontosságú az elektromos autózáshoz kapcsolódó töltő-infrastruktúra fejlesztése.
A Toyota arra számít, hogy 2025-re évente már nem kevesebb mint 5 millió hibridet ad el. Ezzel szemben 2030-tól évente csak 3,5 millió tisztán elektromos autó értékesítését tűzte ki célul. Sokkal lassabb lehet az e-autó-átmenet, mint azt korábban az ágazati szakértők gondolták.
Németország, Spanyolország, Olaszország és az Egyesült Királyság: négy olyan ország, amely Franciaországhoz hasonlóan érdemben támogatja a nulla kibocsátású elektromos autók elterjedését. Vajon milyen mélyen nyúlnak a zsebükbe a támogatáskor a különböző államok?
Az olcsó kínai elektromos járművek (EV-k) térnyerése fokozza a nyomást az ismert nagy, hagyományos autógyártókon. Utóbbiak most a beszállítókhoz fordultak. Az energiatároló rendszerek alapanyaggyártóitól a chipgyártókig arra buzdítják beszállító partnereiket, az egész az ágazatot, hogy fejlesszenek ki megfizethetőbb elektromos autókat.
A kínai importautók elleni vizsgálat nevetséges az Európában eladott járművek számát tekintve. De mi a helyzet a sanghaji Teslákkal, amelyek tarolnak az uniós piacon? Az EU Kína elleni küzdelme valójában egy Macron francia elnök és Elon Musk közötti mesteri csata lehet.
Kína autóipari exportőrként való felemelkedése elektromos járművei (EV-i) növekvő jelentőségének köszönhető. Az ottani cégek ugrásszerű EU-s piaci térnyerése ellenére a Kínából exportált EV-k nagy részét ott is nyugati cégek gyártják, amelyeknek jelentős gyártási kapacitásuk van Kínában. Ez probléma a hagyományos autóipari exportőr országoknak és a nyugati döntéshozóknak, akik a tiszta technológiák ellátási láncának diverzifikálására törekedtek.
Franciaország sürgetésére Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán bejelentette, hogy vizsgálatot indít az elektromos autóknak nyújtott kínai támogatásokkal kapcsolatban, amit a tisztességtelen versenyt kifogásoló uniós autógyártók üdvözöltek. Párizs azonban nemcsak politikai befolyását alkalmazza, hanem az új hazai környezetvédelmi besorolásokkal is harcol a kínai autók ellen.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás