Az olcsó kínai elektromos járművek (EV-k) térnyerése fokozza a nyomást az ismert nagy, hagyományos autógyártókon. Utóbbiak most a beszállítókhoz fordultak. Az energiatároló rendszerek alapanyaggyártóitól a chipgyártókig arra buzdítják beszállító partnereiket, az egész az ágazatot, hogy fejlesszenek ki megfizethetőbb elektromos autókat.
A Reuters cikke arról számolt be, hogy a hagyományos autógyártókat az olcsó, államilag is támogatott kínai elektromos kocsik arra sarkallják, hogy megfizethetőbb e-járművek gyártásába kezdjenek. „Az autógyártók a megfizethető gépkocsik felé fordulnak, mert tudják, hogy muszáj, különben veszítenek a kínai gyártókkal szemben” – mondta Andy Palmer, a Brill Power nevű brit startupcég elnöke, amely hardvert és szoftvert fejlesztett az EV-k energiatárolását kezelő rendszerek teljesítményének növelésére. Palmer, aki korábban az Aston Martin vezérigazgatója volt, elmondta, hogy a Brill Power termékei 60 százalékkal növelhetik az EV-k hatótávolságát, ezért ugyanolyan hatótáv esetén kisebb akkumulátorokat is lehetővé tesznek.
Az energiatárolás az EV-k legköltségesebb alkatrésze.
Az elektromos autók egyre magasabb ára miatt a kereslet lassulásától való félelem fokozta a költségek csökkentésének szükségességét, ami mindenütt tapasztalható az ágazatban. A Renault a múlt hónapban közölte, hogy 40 százalékos költségcsökkentést tervez az EV-k esetében, hogy elérje a fosszilis üzemanyaggal működő modellekhez hasonló árszintet. A Stellantis a kínai CATL-lel közösen épít egy európai üzemet az olcsóbb lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátorok gyártására, és nemrég mutatta be a Citroen elektromos e-C3 SUV-ját, amely mindössze 23 300 eurótól (átszámítva 8,8 millió forint) indul. A Volkswagen és a Tesla pedig 25 000 eurós (9,5 millió forintos) EV-ket fejleszt.
Költségcsökkentés mindenekelőtt
Vincent Pluvinage, a kaliforniai Palo Altóban működő OneD Battery Sciences vezérigazgatója elmondta, hogy az európai autógyártók ügyfeleinél tett legutóbbi látogatásai során minden találkozó ugyanazzal kezdődött: „A költségek csökkentése most mindennél fontosabb”. A OneD szilícium nanodrótokat ad a grafit EV-akkumulátorok anódanyagához, hogy növelje a hatótávolságot és csökkentse a töltési időt, így 281 dollárt – közel 50 százalékot – takarít meg egy 100 kilowattórás (kWh) EV-energiatároló rendszerek esetében a grafit önmagában történő alkalmazásához képest. Ezzel az EV-akkumulátor súlya 20 százalékkal csökkenthető ugyanolyan hatótávolság mellett, állítja Pluvinage. A General Motors a OneD befektetője és ügyfele. Ez a cég a napelemiparban használt, viszonylag olcsó gépeken fejlesztette ki a gyártási eljárást, mivel Pluvinage szerint az autógyártók nem kedvelik a bonyolult, költséges új eljárásokat. A OneD első tesztüzemét a jövő év elején nyitja meg.
A németországi Hodenhagenben működő Veekim olyan EV-motort fejlesztett ki, amelynek a mágnesei ritkaföldfémek helyett ferritet, azaz vasport használnak, és amelyet öt autógyártó, valamint beszállító tesztel megfizethető EV-projektek számára. A hagyományos gépkocsi-előállítók így csökkenteni akarják a ritkaföldfémek felhasználását, mivel Kína uralja a bányászatot és a feldolgozást. A Veekim vezérigazgatója, Peter Siegle szerint az olcsóbb ferrit és az alacsony költségű eljárások – beleértve a 3D -nyomtatott rézhuzalokat – alkalmazásával 20 százalékkal csökkenthető az EV-motorok ára.
Ezek a motorok több mint 500 euróba kerülhetnek.
Költségcsökkentés, és újra csak költségcsökkentés
Nem csak a startupok törekszenek az EV-költségek csökkentésére. A chipgyártó NXP az autó-előállítókkal együttműködve igyekszik csökkenteni az EV-kben található elektronikus vezérlőegységek – vagy miniszámítógépek – mennyiségét, amelyek száma 200–300 között lehet.
A Siemens digitális ikreknek nevezett szoftveres szimulációt fejlesztett ki a drága EV-fejlesztési idő felére csökkentésére. Az európai gépkocsi-előállítók reagálnak a Kínából érkező olcsóbb EV-k érkezésére, amelyek gyártói még olcsóbb modelleket terveznek.
A BYD Dolphin ferde hátúja például az Egyesült Királyságban 26 000 fontról (átszámítva 11,5 millió forintról) indul, ami közel 30 százalékkal alacsonyabb a VW ID.3 ferde hátú brit induló áránál.
De az amerikai autógyártók, amelyeket az inflációcsökkentő törvényben szereplő támogatások némileg megvédtek a kínai EV-importtól, szintén keresik a megfizethetőbb EV-ket. A GM elmondta, hogy részben azzal spórolt milliárdokat, hogy olcsóbb LFP-akkumulátorokat fejlesztett ki a megújult Bolt EV számára, amely a tervezettnél két évvel korábban, 2025-ben kerül piacra.
A Ford közölte, hogy a költségeket részben az olyan alkatrészek, mint az akkumulátorok és inverterek beszerzésének 50 százalékos növelésével fogja csökkenteni.
A prémium-autógyártók is olcsósítanak
A michigani székhelyű Our Next Energy (ONE) egy olcsóbb LFP-technológiát alkalmazó „Ares” akkumulátorcsomagot fejleszt, amely az autógyártók számára feleannyiért biztosítja ugyanazt az elektromos hatótávolságot, valamint egy „Gemini” csomagot a BMW ügyfelek számára, amely nagyobb hatótávolságot kínál, és 75 dollár/kWh-ba kerül a mai 130 dollár/kWh-s átlaghoz képest – mondta Mujeeb Ijaz vezérigazgató.
A beszállítók szerint az autógyártók különösen kedvelik az olyan alkatrészeket, amelyek a gyártási költségeket is csökkentik. A kaliforniai San Carlos-i székhelyű CelLink olyan laminált lapot fejlesztett ki a kábelkötegek helyettesítésére, amelyek előállítása és beszerelése munkaigényes, és amelyeket emberek helyett robotok is be tudnak szerelni. A cég tavaly 250 milliót gyűjtött be befektetőktől, májusban pedig bejelentette, hogy 362 millió dolláros amerikai kormányzati hitelt kapott a texasi gyárához. Az üzem megnyitása óta – mondta Kevin Coakley vezérigazgató – „gyakorlatilag minden nagyobb autógyártótól kaptunk valamilyen megrendelést”.
Az izraeli Addionics startupcég olyan porózus, háromdimenziós réz- és alumíniumelektródás akkumulátoranyagokat fejlesztett ki, amelyek a fény felé tartva úgy néznek ki, mint a selyemsálak, és sokkal kevesebb anyagot – köztük 60 százalékkal kevesebb rezet – használnak fel. Moshiel Biton vezérigazgató szerint ezek az elektródák gyorsabb töltést biztosítanak és 30 százalékkal növelik az EV-k hatótávolságát. A gépjármű-előállítókat azonban jobban érdekli a kWh-nként akár 7,50 dollárra becsült megtakarítás.
„Az autógyártóktól ma azt halljuk: nem nagyobb hatótávra van szükségünk, hanem alacsonyabb költségekre” – mondta Biton.
Borítókép: MTI/EPA/Filip Singer
