A kínai CATL egy új típusú energiatárolót mutatott be, amely idővel költséghatékonyabbá teheti az elektromos járművek gyártását és csökkenti a lítiumtól való függőségét. Ezzel megerősítést nyert, hogy a két kínai vállalat, a CATL és a BYD az elektromos közlekedés vitathatatlan úttörői.
Bár januárban éves alapon nőtt az elektromos járművek eladása, az európai autógyártók nehéz évnek nézhetnek elébe. Egyrészt az Európai Bizottság a klímacélok betartatása érdekében súlyos bírságokkal fenyegeti a kibocsátási célokat nem teljesítő gyártókat, másrészt Trump áprilistól belengetett vámjai szintén csapást jelenthetnek az iparágra.
Tavaly az e-autók (EV-k) piaca 17,1 milliós eladással zárt, ami 25 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Kína 11 millió járművel vezet, globálisan pedig már az újonnan eladott autók 20 százaléka elektromos. Magyarországon az EV-állomány 70 ezer fölé nőtt, az új kocsik 7 százaléka villanyautó.
Novemberben megszületett a 10 milliomodik elektromos autó Kínában. Az ottani eladások már most túlszárnyalták a 2023-mas számokat, szakértők szerint pedig a kínai EV-k felívelése a globális piacon sem fog megállni – vámok ide vagy oda –, mivel hatékonyságukat tekintve jócskán lekörözték nemzetközi versenytársaikat.
Tavaly a globális autóeladások 18,6 százaléka elektromos jármű (EV) volt. Mivel a kormányok világszerte igyekeznek ösztönözni a zöldmegoldásokat, az autógyártók pedig bővítik az elektromos kínálatukat, a piac a jövőben várhatóan tovább növekszik.
Magyarország, az EU soros elnökeként 11 pontos, mintegy 100 milliárd eurós, uniós szinten ható csomagot kezdeményez. A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által a versenyképességi tanács július 10-ei ülésén bejelentett javaslatok az európai elektromos töltőállomások teljesítményének növelése mellett az új és a használt e-autók vásárlását, valamint otthoni töltőpontok kialakítását is támogatná, sőt EU-s ágazati törvényt is szorgalmaz.
Az EU további vámokat vet ki a kínai elektromos gépkocsikra, de ezek nem lesznek elegendők ahhoz, hogy elrettentsék az autógyártókat, mivel azoknak hatalmas gyártásiköltség-előnnyel rendelkeznek az európai riválisaikhoz képest.
Több vállalat is vizsgálja, miként lehetne felhasználni az elektromos járművek energiatároló rendszereit a villamosenergia-hálózat tehermentesítésére, a megújulókból származó felesleges energia hatékony tárolására. Vannak már sikeres technológiák, például a kétirányú töltés.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter részt vett az Európai Akkumulátorszövetség Brüsszelben megrendezett „European Battery Day” ülésén, ahol a felek az európai energiatároló-ökoszisztémáről és az elektromos mobilitási ágazatot érintő legújabb fejleményekről tárgyaltak. Ennek keretében a részvevők értékelték a 2018. évi elektromos tárolókhoz kapcsolódó cselekvési terv végrehajtását és számba vették a lehetséges jövőbeli intézkedéseket.
A Tesla főnöke, Elon Musk Kínába utazott, ahol négyszemközti megbeszélést folytatott Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan út célja az volt, hogy újraindítsa az autóipari konszern fejlesztéseit az országban. A kínaiak által korábban körülrajongott Tesla eladásai a közelmúltban megtörtek, a jelek szerint nem bírja a versenyt a hazai modellekkel.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint egyre növekszik a kereslet az elektromos járművek iránt, de sokat lehetne még tenni annak érdekében, hogy Kína és pár EU-s ország mellett népszerűbbek legyenek másutt is. Lássuk a számokat!
A tavalyi szerény, háromszázalékos növekedés után az elektromos járművek globális piaca visszatért a növekedéshez, és az idén új rekordot ér el. Ebből a bővülésből a legnagyobb szeletet Kína ragadja magához, több mint 50 százalékkal részesedik a 623 milliárd dolláros tortából. A korábban már leírt európai autógyáraknak sem olyan rossz a helyzete, csak hozzá kell szokniuk az új szereposztáshoz.
Legalább 3–4 millió forintos, de sokszor még nagyobb kiadást jelent egy-egy használt elektromos autó energiatárolójának szakszerű felújítása. Ám Kínában a következő nyolc évben 20 millió ilyen beavatkozásra, illetve komplett e-autó újrahasznosítására lenne szükség. Hogyan lehet ezt a kihívást kezelni?
Az Európai Gépjárműgyártók Szövetségének (ACEA) célja, hogy előmozdítsa Európa mobilitási átalakulását, ahol minden európai polgár hozzájuthat megfizethető közlekedési megoldásokhoz, ugyanakkor azt is biztosítja, hogy az autóipar továbbra is erős, globális és versenyképes szereplő maradjon.
A Toyota arra számít, hogy 2025-re évente már nem kevesebb mint 5 millió hibridet ad el. Ezzel szemben 2030-tól évente csak 3,5 millió tisztán elektromos autó értékesítését tűzte ki célul. Sokkal lassabb lehet az e-autó-átmenet, mint azt korábban az ágazati szakértők gondolták.
Napjainkra a globális járműgyártás 34,1 százalékát Kína biztosítja, ezt követi Európa (19,4 százalék) és Észak-Amerika (15,2 százalék), Japán és Dél-Korea pedig együttesen 14,7 százalékos globális részesedéssel bírnak. 2019-hez képest 2022-ben az európai gyártás 25 százalékponttal, az észak- és dél-amerikai pedig 7 százalékponttal esett vissza, míg az ázsiai-óceániai 1 százalékponttal nőtt.
Három-négy év, és az elektromos autók (EV-k) hatótávja a mai két-háromszorosára nőhet, a celláik melegedése nem lesz gond és a súlyuk is csökkenhet. Most ugyanis Kína is rálépett a gázra az úgynevezett szilárdtest-energiatárolók terén. Ezek fejlesztésére, kínai kormányzati hátszéllel, hatalmas ottani cégek (még a konkurensek is) fogtak össze, többek közt az olyan nagy nevek, mint a CATL és a BYD.
Németország, Spanyolország, Olaszország és az Egyesült Királyság: négy olyan ország, amely Franciaországhoz hasonlóan érdemben támogatja a nulla kibocsátású elektromos autók elterjedését. Vajon milyen mélyen nyúlnak a zsebükbe a támogatáskor a különböző államok?
Az elektromos járművek (EV-k) kezdeti kibocsátása magasabb a gyártás és az akkumulátorok miatt, de a kibocsátásuk az idő előrehaladtával csökken, és százezer megtett mérföld (kb. 161 ezer km) után kiegyenlítődik a belső égésű motoros járművekkel. A Manhattan Institute átfogó jelentése az EV-k és a belső égésű motorok élettartam alatti kibocsátását vizsgálta.
A Princeton Egyetem energiapolitikai projektje, a Rapid Energy Policy Evaluation and Analysis Toolkit (REPEAT) elektromos autók kapcsán kiadott elemzése szerint a 2022-es egyesült államokbeli villamosenergia-igény 2030-ra várhatóan 18 százalékkal, 2035-re pedig 38 százalékkal nő.
