A Tesla főnöke, Elon Musk Kínába utazott, ahol négyszemközti megbeszélést folytatott Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan út célja az volt, hogy újraindítsa az autóipari konszern fejlesztéseit az országban. A kínaiak által korábban körülrajongott Tesla eladásai a közelmúltban megtörtek, a jelek szerint nem bírja a versenyt a hazai modellekkel.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint egyre növekszik a kereslet az elektromos járművek iránt, de sokat lehetne még tenni annak érdekében, hogy Kína és pár EU-s ország mellett népszerűbbek legyenek másutt is. Lássuk a számokat!
A tavalyi szerény, háromszázalékos növekedés után az elektromos járművek globális piaca visszatért a növekedéshez, és az idén új rekordot ér el. Ebből a bővülésből a legnagyobb szeletet Kína ragadja magához, több mint 50 százalékkal részesedik a 623 milliárd dolláros tortából. A korábban már leírt európai autógyáraknak sem olyan rossz a helyzete, csak hozzá kell szokniuk az új szereposztáshoz.
Legalább 3–4 millió forintos, de sokszor még nagyobb kiadást jelent egy-egy használt elektromos autó energiatárolójának szakszerű felújítása. Ám Kínában a következő nyolc évben 20 millió ilyen beavatkozásra, illetve komplett e-autó újrahasznosítására lenne szükség. Hogyan lehet ezt a kihívást kezelni?
Az Európai Gépjárműgyártók Szövetségének (ACEA) célja, hogy előmozdítsa Európa mobilitási átalakulását, ahol minden európai polgár hozzájuthat megfizethető közlekedési megoldásokhoz, ugyanakkor azt is biztosítja, hogy az autóipar továbbra is erős, globális és versenyképes szereplő maradjon.
A Toyota arra számít, hogy 2025-re évente már nem kevesebb mint 5 millió hibridet ad el. Ezzel szemben 2030-tól évente csak 3,5 millió tisztán elektromos autó értékesítését tűzte ki célul. Sokkal lassabb lehet az e-autó-átmenet, mint azt korábban az ágazati szakértők gondolták.
Napjainkra a globális járműgyártás 34,1 százalékát Kína biztosítja, ezt követi Európa (19,4 százalék) és Észak-Amerika (15,2 százalék), Japán és Dél-Korea pedig együttesen 14,7 százalékos globális részesedéssel bírnak. 2019-hez képest 2022-ben az európai gyártás 25 százalékponttal, az észak- és dél-amerikai pedig 7 százalékponttal esett vissza, míg az ázsiai-óceániai 1 százalékponttal nőtt.
Három-négy év, és az elektromos autók (EV-k) hatótávja a mai két-háromszorosára nőhet, a celláik melegedése nem lesz gond és a súlyuk is csökkenhet. Most ugyanis Kína is rálépett a gázra az úgynevezett szilárdtest-energiatárolók terén. Ezek fejlesztésére, kínai kormányzati hátszéllel, hatalmas ottani cégek (még a konkurensek is) fogtak össze, többek közt az olyan nagy nevek, mint a CATL és a BYD.
Németország, Spanyolország, Olaszország és az Egyesült Királyság: négy olyan ország, amely Franciaországhoz hasonlóan érdemben támogatja a nulla kibocsátású elektromos autók elterjedését. Vajon milyen mélyen nyúlnak a zsebükbe a támogatáskor a különböző államok?
Az elektromos járművek (EV-k) kezdeti kibocsátása magasabb a gyártás és az akkumulátorok miatt, de a kibocsátásuk az idő előrehaladtával csökken, és százezer megtett mérföld (kb. 161 ezer km) után kiegyenlítődik a belső égésű motoros járművekkel. A Manhattan Institute átfogó jelentése az EV-k és a belső égésű motorok élettartam alatti kibocsátását vizsgálta.
A Princeton Egyetem energiapolitikai projektje, a Rapid Energy Policy Evaluation and Analysis Toolkit (REPEAT) elektromos autók kapcsán kiadott elemzése szerint a 2022-es egyesült államokbeli villamosenergia-igény 2030-ra várhatóan 18 százalékkal, 2035-re pedig 38 százalékkal nő.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
