Európának is terem még babér a Kína uralta e-autó-piacon  

Szerző: | 2024. március. 23. | Technológia, Világgazdaság, Zöldenergia

A tavalyi szerény, háromszázalékos növekedés után az elektromos járművek globális piaca visszatért a növekedéshez, és az idén új rekordot ér el. Ebből a bővülésből a legnagyobb szeletet Kína ragadja magához, több mint 50 százalékkal részesedik a 623 milliárd dolláros tortából. A korábban már leírt európai autógyáraknak sem olyan rossz a helyzete, csak hozzá kell szokniuk az új szereposztáshoz.

A globális elektromosjármű-értékesítés idén várhatóan megközelíti a 12 millió darabot, ez pedig a piac eddigi legmagasabb értéke lesz, ami 2024-ben 623 milliárd dolláros bevételt hoz majd – írta a canadianmanufacturing.com.  

Bár az adókedvezmények hozzáférhetőbbé tették az elektromos járműveket, még mindig sokkal drágábbak, mint a hagyományos autók. Tavaly egy új EV átlagosan körülbelül 52 800 dollárba (19 millió forint) került, ami sokaknak megfizethetetlen, és az ár tekintetében 2024-ben sem várható csökkenés.  

A világon az eladások három év alatt megháromszorozódtak  

A drága árcédulák, a lassabb értékesítési növekedés és a növekvő készletek tavaly megijesztették az autógyártókat, néhányan még EV-terveiket is átgondolták. E kihívások ellenére az elektromos járművek iránti globális kereslet továbbra is növekszik.  

A Statista német online platform felmérése szerint a globális EV-eladások 2020 óta megháromszorozódtak, 3,1 millióról 10,64 millió eladott járműre. Mivel ezek központi szerepet játszanak a 2050-re kitűzött európai zéró emissziós célok elérésében, a Statista arra számít, hogy a globális EV-értékesítés a következő években tovább gyorsul. 2028-ra a piac várhatóan meghaladja a 17 millió eladott járművet, vagyis 40 százalékkal több lesz, mint az idén.  

Az elektromos kocsik piacának a bevételei is az egekbe szöknek ebben az időszakban. A Statista szerint a globális EV-ágazat 2024-ben több mint 623 milliárd dollárt fog keresni, vagyis 11 százalékkal többet, mint tavaly. Ez a szám várhatóan évente átlagosan 10 százalékkal nő, és 2028-ra több mint 900 milliárd dollárra emelkedik.  

Kína adja a teljes EV-értékesítés 57 százalékát   

Míg az elektromos járművek eladása globálisan tovább gyorsul, a regionális különbségek még mindig nagyok, és a jövőben is hasonlók maradnak. Az EV-k „erőműveként” Kína 2024-ben a teljes értékesítés 57 százalékát fogja kitenni, 6,8 millió eladott kocsival. Ez a szám 2028-ra 8,7 millióra ugrik, de a távol-keleti ország piaci részesedése 51 százalékra csökken.  

Az EV-eladások az Egyesült Államokban és Európában messze elmaradnak ezektől a számoktól.

Az amerikaiak az idén várhatóan közel 1,3 millió elektromos járművet vásárolnak, ami a globális eladások 10 százaléka. Csakhogy az elektromos járművek értékesítése várhatóan megduplázódik, és 2028-ra eléri a közel 2,5 millió darabot, ami akkorra a világ teljes eladásának a 14 százalékát teszi ki.  

Bár Európában az elmúlt két évben lassult az elektromos autók értékesítése a 2020-ban és 2021-ben tapasztalt rendkívüli növekedéshez képest 2024-ben 3 millió eladott egységgel és 25 százalékos részesedéssel továbbra is a második legnagyobb elektromosjármű-piac marad. 2028-ra a teljes értékesítés 4,8 millió fölé ugrik, míg a kontinens piaci részesedése 28 százalékra nő.  

A világon minden harmadik eladott autó kínai gyártmány   

Tavaly az ázsiai állam autóipara mérföldkőhöz érkezett: a termelés és az értékesítés átlépte a 30 millió darabos határt, és ezzel már a 15. egymást követő évben megőrizte pozícióját a világ legnagyobb autógyártó és -értékesítő országaként. Ez azt is jelenti, hogy a világon 2023-ban minden harmadik eladott új gépkocsi Made in China feliratú volt – büszkélkedett a Xinhua kínai hírügynökség.   

Ehhez jelentős részben hozzájárultak az újenergia-járművek (NEV – Kínában ez a gyűjtőfogalom a tisztán elektromos és a hibrid autókra), amelyek éves gyártási és értékesítési volumene meghaladta a 9 millió darabot. Tavaly júliusban a 20 milliomodik kínai NEV is legördült a futószalagról, míg az év végére ezek száma az ázsiai országban elérte a 20,41 milliót.   

Figyelemre méltó a kínai NEV-piac bővülésének üteme: míg az első 10 millió ilyen autó eléréséhez közel 27 évre volt szükség, addig a második 10 millióhoz mindössze egy év és öt hónap kellett. A Caixin kínai gazdasági hetilap cikkében ismertette a Kínai Autógyártók Szövetsége, a CAAM statisztikai elemzését, amely szerint 2023-ban a NEV-gyártás és -értékesítés az ázsiai országban 9,6 millió, illetve 9,5 millió darabot tett ki – 35,8, illetve 37,9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban –, a piaci részesedésük pedig 31,6 százalékos.  

A támogatások még serkentik a belső piacot  

Ez jelentős mértékben annak köszönhető, hogy a politikai és gazdasági támogatások továbbra is élnek. Ezek célja a zöld- és alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlesztések összehangolása a kulcsfontosságú ágazatokban. Az elmúlt év során több minisztérium olyan intézkedéseket hozott, amelyekkel támogatta a NEV-piac bővülését.   

A piaci várakozások stabilizálása és az ipari fejlődés előmozdítása érdekében a NEV-ek vásárlására vonatkozó adókedvezmények 2027 végéig megszűnnek, évről évre fokozatosan csökkentik azok mértékét.

A becslések szerint 2024–2027 között a járművásárlási adókedvezmények mintegy 520 milliárd jüant tehetnek ki. 

Eközben a kínai gyártók egyre inkább a tengerentúlra merészkednek, és egyre nagyobb nemzetközi elismertségre tesznek szert a globális fogyasztók körében, amit a CAAM adatai szerint a rekordmagas, több mint egymillió darabos export is tükröz, ami 77 százalékot meghaladó éves növekedést jelent. A vámstatisztikák szerint tavaly az elektromos autók, a lítiumion-akkumulátorok és a napelemek exportja először érte el az 1000 milliárd jüant – írta átfogó cikkében a Caixin hetilap.  

A globális kínai export nyolcszorosára nőtt  

Tavaly megduplázódott Kína exportja a tisztán elektromos autókat is magában foglaló jármű-kategóriában. Kína a 2023-as év első nyolc hónapjában 727 ezer NEV-járművet exportált, 110 százalékkal többet, mint 2022 azonos időszakában. Ezen belül a teljesen elektromos autók exportja 120 százalékkal emelkedett 665 ezerre, a hálózatról tölthető (plug-in) hibrid autók kivitele pedig 73,5 százalékkal 62 ezerre növekedett.  

Az akkumulátoros elektromos járművek globális piacán Kína feltartóztathatatlanul növekszik. Peking részesedése a globális exportból öt év alatt nyolcszorosára nőtt. A BYD vállalat, amely hihetetlen gyorsan növeli az olcsó elektromos járművek gyártását, ebben vezető szerepet játszik, ő a világ első számú gyártója. A kínai belföldi fogyasztás instabilitásával szemben a kínai autógyártók növelni akarják a délkelet-ázsiai exportot, amely a japán autók egyik fő exportcélpontja.   

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint Kína részesedése a globális EV-exportból 2022-ben elérte a 35 százalékot. Peking kivitele 2018-ban mindössze 4,2 százalékot tett ki. Japán, amely ekkoriban az elektromos járművek legnagyobb exportőre volt (24,5 százalék), 2022-ben 9,3 százalékra esett vissza. Ennél a mutatónál is alacsonyabb az Egyesült Államok és Európa részesedése.  

2022-ben a Kínában gyártott és Európába exportált 4 NEV-ből (új energiájú járművek, beleértve az akkumulátoros elektromosakat járműveket is) négy kínai márka gyártmánya volt. A kínai gyártók Európát célozzák meg exportcélként. A kínai Dongfeng Motor Group növelni fogja elektromosjármű-márkája, a Voyah exportját olyan piacokon, mint az észak-európai országok.   

Februárban a vállalat megkezdte az elektromos SUV-ok exportálását Izraelbe.   

A Kínai Személygépkocsi-piaci Információs Szövetség szerint az új energiájú járművek Európába irányuló exportja mintegy 350 ezer darabot tett ki, ami a tisztán elektromos és a plug-in hibrid gépkocsik (PHV) 2023 első felében Európába történő teljes értékesítése 25 százalékának felel meg.   

Mi a helyzet a délkelet-ázsiai piacokon?  

Ebben a régióban, például Thaiföldön és Indonéziában, amely Japán fő autóexport-piaca, a kínai kocsik száma nő, míg a japánok export-versenyképessége csökkenhet. Az S&P Global előrejelzése szerint a szigetországi autógyártók részesedése a globális piacon 2030-ra 26 százalék alá mérséklődik a 2020-as 30 százalékról.   

A japán gépkocsi-előállítók lemaradtak a villamosításban, és nem tudták javítani a versenyképességüket az exportpiacokon. Az S&P Global munkatársa szerint a szigetország a kivitelt erőlteti a belső kereslet csökkenése közepette, de figyelembe kell vennie a hazai termelés jövőbeli apadásának kockázatát.  

A kínai EV-k Thaiföldön is nagyon népszerűek, arról nem is beszélve, hogy a Bangkok levegőjét fullasztóvá tevő szmog az országos politika napirendjének élére került, így itt is a környezetvédelem lett az egyik legfontosabb kérdés. Ezen a piacon azonban a kínai autógyártóknak szembe kell szállniuk az éllovas japán vetélytársaikkal, és jelentős beruházásokat kell eszközölniük a helyi üzemekbe. De ha az árról van szó, akkor már a kínai EV-k vezetnek.


Közép-Ázsia a kínai autóexport kulcsfontosságú szereplője  

A napokban a kínai Sencsenbe látogatott Savkat Mirzijojev üzbég elnök, ahol többek között a BYD központjában is járt, annál az elektromos autókat gyártó vállalatnál, amely nemrég megelőzte Elon Musk Tesláját a világ legtöbbet értékesített elektromos járműveinek rangsorában, és amely Szegeden létesíti első európai üzemét.

A sencseni vizitkor az üzbég államfő Vang Csuan-fu, a BYD vezérigazgatójának társaságában kísérte figyelemmel az üzbegisztáni Szamarkand északkeleti részén található Jizzakh régióban épülő, hibrid és elektromos autók összeszerelő üzemének ünnepségét, ahol a tervek szerint évente 50 ezer gépkocsit szerelnek majd össze.   

A kiadott sajtóközlemény szerint a felek közötti megállapodással a jizzakhi gyárban előállított járműveket a közép-ázsiai országokba exportálják.   

A BYD a legutóbbi kínai autógyártó, amely Üzbegisztánban telepedett le. Az üzbég járműforgalmazó vállalat, a Roodell 2022 szeptemberében kezdte meg az autók összeszerelését a vuhui székhelyű Chery Automobile számára, szintén egy jizzakhi üzemben. Amikor nekiláttak a gépkocsik kiskereskedelmi forgalmazásának, a Chery kedvezményes hiteleket kínált a vásárlóknak.  

A modellek nagy számban kerülnek a kazah piacra is. A Kazahsztáni Autóipari Szövetség által közzétett legfrissebb adatok szerint a Chery mára az ország negyedik legnépszerűbb autómárkája lett. A kereskedők 2023 első hét hónapjában közel hétezer ilyen autót adtak el, ami 269 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Ráérezve a hirtelen jött fellendülésre, az Astana Motors 2022 novemberében egy a Chery és más kínai autógyártók, a Changan és a Haval modelljeit előállító gyár létrehozásába vágta a fejszéjét. A tervek szerint az üzem évente több mint 90 ezer gépkocsit állítana elő, és 2024 negyedik negyedévében kezdené meg a működését.

Az amerikai piacon is nyugtalanságot kelt a kínai előretörés  

Az Egyesült Államokat különösen aggasztja a távol-keleti befektetések közelgő beáramlása Mexikóba, a három nagy kínai elektromosjármű-gyártó megjelenése az USA déli határánál.   

A kínai MG, a BYD és a Chery tavaly tárgyalásokat kezdett a mexikói hatóságokkal gyárak építési helyszíneiről, emellett egy másik távol-keleti cég 12 milliárd dolláros akkumulátorgyár építését tervezi a közép-amerikai országban.   

A SAIC tulajdonában lévő MG 1,5–2 milliárd dollárt tervez költeni egy mexikói üzem építésére, a BYD pedig az első szakaszban több száz milliót kíván befektetni. Jelenleg a kínai gépkocsik adják az összes ottani autóeladás mintegy 20 százalékát, míg hat éve ez gyakorlatilag nulla volt.    

Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy kiiktassa a kínai alkatrészeket a saját ellátási láncaiból, és a tavaly elfogadott inflációcsökkentési törvény részeként szigorú korlátozásokat vezetett be ezek használatára. A kormányzat attól tart, hogy a távol-keleti vállalatok képesek lesznek megkerülni a korlátozásokat azáltal, hogy Mexikóban gyártanak termékeket, és olcsóbb elektromos járművekkel árasztják el az amerikai piacot. A kormányzati illetékesek ezért mexikói kollégáikkal való megbeszéléseik során aggodalmukat fejezték ki a kínai befektetésekkel kapcsolatban.  

Van visszaút  

Az elektromos járművek globális kereskedelme minden évben új rekordot ér el. Bár Kína uralja az EV-k piacát, kérdés, hogy Európának is terem-e még babér. Hogy az európai márkák a kínai elektromosautó-piacról egyre inkább kiszorulnak, ahhoz nem fér kétség. Egyesek már meg is szüntették az ázsiai országban lévő vállalkozásukat, mások azonban más formában, de visszatérnek, hiszen részesülni akarnak a világ legnagyobb autópiacából.   

Az amerikai–francia–olasz Stellantis, amely a Chrysler, a Peugeot, a  Citroën és a Fiat együttműködése, a közelmúltban jelentette be, hogy közös vállalatot hoz létre a kínai startuppal, a Leapmotorral, amely főleg kis méretű elektromos autókat gyárt majd.   

A napokban közölték, hogy a német Volkswagen-csoporthoz tartozó Audi AG és a kínai FAW Group Co Ltd. között jött létre együttműködés, amely jelentős előrelépést jelent a kínai–német kooperációban az újenergia-meghajtású járművek területén. A 35 milliárd jüant (4,9 milliárd dollárt) meghaladó beruházással megvalósuló projekt az elektromos járművek fejlesztésére és gyártására összpontosítva forradalmasíthatja az autóipart. 

Ez egyértelműen jelzi a Németország és Kína közötti kapcsolatok elmélyülését ezen a területen. A két ország közötti projekt a járművek gyártásán felül új mércét kíván felállítani az autóipari technológia, a fenntarthatóság terén és a nemzetközi együttműködésben. Nyilvánvalóan az európai nagyoknak szokni kell még az új szereposztást, de ez is legalább annyira tanulható, mint az gépjárműgyártás csínjának-bínjának elsajátítása, amelyben Kína kiemelkedően teljesít.   

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn