A megújuló energia eddigi legnagyobb akadálya hárulhat el az extrém hosszú, akár 100 órányi napenergia-hiányt is áthidalni képes energiatárolók megjelenésével. Amerika már építi ki az első óriási tárolóját, Európa viszont lemarad. A zöldátállás ezzel teljesen új, a globális versenyképességet átrajzoló fázisába léphet.
Az év első Fintech Világa–adásán a stúdióban ott volt a két Sparks-kiadványból a második, az MI-fókuszú Fintech Sparks. Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Siklós Bence, a Peak tanácsadója ezúttal arról beszélgettek, hogy mit mutatott meg 2025 az MI-piacról. Kik a nyertesek, a vesztesek, és miért érezzük úgy, hogy „ez az év nem egy volt, hanem legalább három”.
A Google egy frissen bejelentett felvásárlással erősíti az infrastruktúráját az MI-versenyben, ahol a kapacitásbővítés fontos kérdéssé vált. A tranzakció gyorsítja az adatközpontok és az energiaellátásuk fejlesztését.
Az USA megtorlással fenyeget európai cégeket, mert diszkriminatívnak tartja az EU amerikai techvállalatokat sújtó bírságait és szabályozását. A frissen fellángolt vita újabb transzatlanti kereskedelmi konfliktussá éleződhet.
A Google energiaigénye olyannyira elszállt, hogy az internetes óriás most már fúziós energiát is hajlandó vásárolni jövőbeli adatközpontjaihoz. A techvállalat ugyanis elismerte, hogy a kibocsátásai 50 százalékkal nőttek 2019 óta, miközben az adatközpontok energiafogyasztása 2020 óta megduplázódott.
Az IBM bejelentette, hogy 2029-re elkészíti a Starling nevű kvantumszámítógépét, ami az első olyan gép lesz, amely – ellentétben a jelenlegi kvantummegoldásokkal – képes teljes mértékben hibák nélkül működni. A cég szerint a Starling 20 ezerszer több műveletet tud majd végrehajtani a maiakhoz képest.
Ezúttal a funkcionalitás és a formaterv a fontos – nem a divat.
A Google DeepMind új eszköze a matematikai elmélettől az adatközpontok működtetéséig szinte mindenre alkalmazható.
Nem meglepetés, hogy a Google köröket ver mindenki másra. Hasít a ChatGPT, a tizedik helyre csúszott Elon Musk gyermeke, az X.
Az Alphabet irányelvei már nem tiltják, hogy a technológiáját hadiipari célokra használják – ezzel átpasszolta a labdát a kormányoknak, mostantól az ő felelősségük azok etikus használata.
Egyes országok és a techóriások valamiben egyetértenek: az atomenergia az egyetlen fenntartható megoldás.
A 2024-es év Google-keresései hűen tükrözik az elmúlt 12 hónap legmeghatározóbb globális eseményeit. Az adatok alapján az amerikai elnökválasztás, a szélsőséges időjárás és a szórakoztatóipar hírei tartották lázban az internetezőket.
Jelentős technológiai áttörés küszöbén állunk: a Google és a Samsung összefogott, hogy közösen vegyék fel a versenyt a Metával és az Apple-lel szemben az okosszemüveg- és VR-headset-piacon. A két techóriás együttműködése különösen izgalmas, hiszen korábban már az androidos okostelefonok piacán is sikeresen dolgoztak együtt. A Project Moohan néven futó fejlesztés új korszakot nyithat a kiterjesztett valóság területén.
A Google DeepMind új mesterségesintelligencia-modellje, a GenCast minden eddiginél pontosabban, akár 15 napra képes előre jelezni az időjárást.
Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma szerint a Google-nek el kellene adnia Chrome-ot, hogy felszámolja monopolhelyzetét.
Az FTC elnöke, Lina Khan a Biden-elnökség utolsó napjaiban is folytatja a BigTech üldözését.
Délkelet-Ázsia legnagyobb gazdasága arra próbálja ösztönözni a külföldi techóriásokat, hogy helyben fektessenek be, különben elveszítik a piacukhoz való hozzáférést.
A Biden-kormányzat szorongatása után a techóriások vezetői remélik, hogy lazulni fog a hurok.
A technológiai óriások nemcsak termékeket, hanem piacokat is uralnak, befolyásolva a versenyt és a fogyasztói szokásokat. Milyen hatással van mindez a kisebb vállalatokra és a globális gazdaságra? A technofeudalizmus korában a digitális földesurak új kihívások elé állítják a világot – de lesz-e ellensúly?
Az Alphabet kiemelkedő, 34 százalékos profitnövekedést ért el a harmadik negyedévben, főként a felhőalapú szolgáltatások és a mesterséges intelligencia iránti növekvő keresletnek köszönhetően.
A vezető mesterségesintelligencia-vállalatok nem csupán a technológiai újításokban versenyeznek, hanem abban is, hogyan adjanak személyiséget a modelljeiknek.
Az Amazon és a Google kis moduláris reaktorok telepítésére vonatkozó megállapodásai a nukleárisenergia-szektor újjáéledését erősítik.
A mesterséges intelligencia egyszerre áldás és átok a Google számára.
Az Egyesült Királyság versenyfelügyelete szerint a Google visszaélt piaci erőfölényével, ezzel pedig újabb perre készülhet, néhány nappal az USA-ban induló hasonló eljárása előtt.
A technológia egyre inkább a mindennapi életünk részévé válik, de vajon milyen hatással van a gondolkodásunkra és a kognitív képességeinkre? Az okostelefonok és a mesterségesintelligencia-alkalmazások széles körű elterjedésének hátrányai is lehetnek, amelyek kihatnak az emberi intelligenciára és társas kapcsolatokra.
Akár a Google egyeduralma is meginoghat.
Bár a techóriások egy része igyekszik zöldebbé válni, az energiaéhes adatközpontok túl sokat „esznek” ahhoz, hogy ez egyszerűen kivitelezhető legyen.
Az az ország, amelyik az adatközpontokat ellenőrzi, irányíthatja a digitális közjavakhoz való hozzáférést, és biztonsági szempontból képes az adatok begyűjtésére, elemzésére és végső soron akár fegyverként való felhasználására is. Emellett az adatközpontok az innovációt is elősegítik. Lássuk azonban, hogy milyen kihívásokat jelentenek akár a zöldátállás, akár az energiatermelés szempontjából!
Az utóbbi napokban az OpenAI, majd a Google is megosztotta, hogy milyen újításokat tervez a jövőben. És még mindig csak a techboom elején járunk…
A Google DeepMind bemutatta az AlphaFold 3 technológiáját, amellyel a kutatók még egy lépéssel közelebb kerülhetnek a betegségek kiváltó okainak feltárásához és ezzel együtt a gyógyítás módjához.
