A Google vezetése bejelentette, hogy a mesterséges intelligencia sztártudósa, a Deep Mindot alapító Demis Hassabis háttérbe vonul a napi irányításból, egy másik guru, Jeff Dean pedig 27 év után otthagyja a megacéget. A cég részvényének az ára azonnal 4 százalékot esett.
A fúziós energia Európában megpróbál kilépni a kutatóintézetek falai közül, majd bekerülni a technológiai nagyvállalatok hosszú távú energiastratégiájába. Legalábbis erre utal a Google és a brit XTX Markets befektetése a müncheni fúziós reaktort fejlesztő vállalatba.
Amíg a chatbotokra és a chipgyártókra figyelünk, a háttérben egy veszélyesebb folyamat zajlik: a nagy techcégek soha nem látott mértékben adósodnak el, hogy kifizessék az MI-láz költségeit. Ez az ügy most már a tőzsdei MI-buborék helyett a kötvénypiacról szól, ahol a tétek jóval nagyobbak.
Szintet lépett a mesterséges intelligencia körüli infrastruktúra-háború: a Google és a Blackstone 5 milliárd dolláros MI-felhőcéget indít, amely közvetlenül az Nvidia dominanciáját célozza meg.
Az MI-forradalom új szakaszába lépett: a chatbotok után jönnek az autonóm ügynökök, amelyek a gépeinken „garázdálkodhatnak”. A Google belső köreiben már tesztelik Remyt, amely nemcsak válaszol, de cselekszik is, tovább mélyítve a globális technológiai szakadékot.
A megújuló energia eddigi legnagyobb akadálya hárulhat el az extrém hosszú, akár 100 órányi napenergia-hiányt is áthidalni képes energiatárolók megjelenésével. Amerika már építi ki az első óriási tárolóját, Európa viszont lemarad. A zöldátállás ezzel teljesen új, a globális versenyképességet átrajzoló fázisába léphet.
Az év első Fintech Világa–adásán a stúdióban ott volt a két Sparks-kiadványból a második, az MI-fókuszú Fintech Sparks. Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Siklós Bence, a Peak tanácsadója ezúttal arról beszélgettek, hogy mit mutatott meg 2025 az MI-piacról. Kik a nyertesek, a vesztesek, és miért érezzük úgy, hogy „ez az év nem egy volt, hanem legalább három”.
A Google egy frissen bejelentett felvásárlással erősíti az infrastruktúráját az MI-versenyben, ahol a kapacitásbővítés fontos kérdéssé vált. A tranzakció gyorsítja az adatközpontok és az energiaellátásuk fejlesztését.
Az USA megtorlással fenyeget európai cégeket, mert diszkriminatívnak tartja az EU amerikai techvállalatokat sújtó bírságait és szabályozását. A frissen fellángolt vita újabb transzatlanti kereskedelmi konfliktussá éleződhet.
A Google energiaigénye olyannyira elszállt, hogy az internetes óriás most már fúziós energiát is hajlandó vásárolni jövőbeli adatközpontjaihoz. A techvállalat ugyanis elismerte, hogy a kibocsátásai 50 százalékkal nőttek 2019 óta, miközben az adatközpontok energiafogyasztása 2020 óta megduplázódott.
Az IBM bejelentette, hogy 2029-re elkészíti a Starling nevű kvantumszámítógépét, ami az első olyan gép lesz, amely – ellentétben a jelenlegi kvantummegoldásokkal – képes teljes mértékben hibák nélkül működni. A cég szerint a Starling 20 ezerszer több műveletet tud majd végrehajtani a maiakhoz képest.
Ezúttal a funkcionalitás és a formaterv a fontos – nem a divat.
A Google DeepMind új eszköze a matematikai elmélettől az adatközpontok működtetéséig szinte mindenre alkalmazható.
Nem meglepetés, hogy a Google köröket ver mindenki másra. Hasít a ChatGPT, a tizedik helyre csúszott Elon Musk gyermeke, az X.
Az Alphabet irányelvei már nem tiltják, hogy a technológiáját hadiipari célokra használják – ezzel átpasszolta a labdát a kormányoknak, mostantól az ő felelősségük azok etikus használata.
Egyes országok és a techóriások valamiben egyetértenek: az atomenergia az egyetlen fenntartható megoldás.
A 2024-es év Google-keresései hűen tükrözik az elmúlt 12 hónap legmeghatározóbb globális eseményeit. Az adatok alapján az amerikai elnökválasztás, a szélsőséges időjárás és a szórakoztatóipar hírei tartották lázban az internetezőket.
Jelentős technológiai áttörés küszöbén állunk: a Google és a Samsung összefogott, hogy közösen vegyék fel a versenyt a Metával és az Apple-lel szemben az okosszemüveg- és VR-headset-piacon. A két techóriás együttműködése különösen izgalmas, hiszen korábban már az androidos okostelefonok piacán is sikeresen dolgoztak együtt. A Project Moohan néven futó fejlesztés új korszakot nyithat a kiterjesztett valóság területén.
A Google DeepMind új mesterségesintelligencia-modellje, a GenCast minden eddiginél pontosabban, akár 15 napra képes előre jelezni az időjárást.
Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma szerint a Google-nek el kellene adnia Chrome-ot, hogy felszámolja monopolhelyzetét.
Az FTC elnöke, Lina Khan a Biden-elnökség utolsó napjaiban is folytatja a BigTech üldözését.
Délkelet-Ázsia legnagyobb gazdasága arra próbálja ösztönözni a külföldi techóriásokat, hogy helyben fektessenek be, különben elveszítik a piacukhoz való hozzáférést.
A Biden-kormányzat szorongatása után a techóriások vezetői remélik, hogy lazulni fog a hurok.
A technológiai óriások nemcsak termékeket, hanem piacokat is uralnak, befolyásolva a versenyt és a fogyasztói szokásokat. Milyen hatással van mindez a kisebb vállalatokra és a globális gazdaságra? A technofeudalizmus korában a digitális földesurak új kihívások elé állítják a világot – de lesz-e ellensúly?
Az Alphabet kiemelkedő, 34 százalékos profitnövekedést ért el a harmadik negyedévben, főként a felhőalapú szolgáltatások és a mesterséges intelligencia iránti növekvő keresletnek köszönhetően.
A vezető mesterségesintelligencia-vállalatok nem csupán a technológiai újításokban versenyeznek, hanem abban is, hogyan adjanak személyiséget a modelljeiknek.
Az Amazon és a Google kis moduláris reaktorok telepítésére vonatkozó megállapodásai a nukleárisenergia-szektor újjáéledését erősítik.
A mesterséges intelligencia egyszerre áldás és átok a Google számára.
Az Egyesült Királyság versenyfelügyelete szerint a Google visszaélt piaci erőfölényével, ezzel pedig újabb perre készülhet, néhány nappal az USA-ban induló hasonló eljárása előtt.
A technológia egyre inkább a mindennapi életünk részévé válik, de vajon milyen hatással van a gondolkodásunkra és a kognitív képességeinkre? Az okostelefonok és a mesterségesintelligencia-alkalmazások széles körű elterjedésének hátrányai is lehetnek, amelyek kihatnak az emberi intelligenciára és társas kapcsolatokra.
