Az OpenAI-nak pénz kellett, a Microsoftnak siker: így jöhetett létre a ChatGPT, amelyet a Bing keresőmotor „felturbózására” szánnak. A Google kétségbe van esve, hiszen az új program veszélyezteti a legnagyobb bevételi forrását.
A Microsoftnak siker kellett, az OpenAI-nak pénz
„Kapcsolatuk” 2019-ben kezdődött, amikor is a Microsoft egymilliárd dollárt fektetett a ChatGPT-t kifejlesztő OpenAI-ba. Ez mindkét vállalat számára szükséges lépés volt, hiszen az OpenAI-nak pénzre volt szüksége, a Microsoftnak pedig egy fejlett MI rendszerre.
Azóta a Microsoft és az OpenAI más projekteken is dolgozik együtt. Több milliárd dollárt fektet majd be a Microsoft annak érdekében, hogy közösen felgyorsítsák a mesterséges intelligencia (MI) fejlődését. A partnerség egyik fő célja az MI demokratizálása és mindenki számára elérhetővé tétele.
Miért esett kétségbe a Google?
A Makronómon már korábban kifejtettük, hogy a ChatGPT valójában egy mesterséges intelligencia chatbot, amely nem csupán kódolni képes, de akár szerelmes levelet is ír, amennyiben arra kérjük.
Természetesen a kezdeti fázisban még ügyetlenül tesztelgetjük ezt a fajta technológiát – ahhoz, hogy az MI-vel meg is értsük egymást, nekünk is meg kell tanulnunk jól kérdezni. Ám ha megtanuljuk, rengeteg időt spórolhatunk.
Vegyünk egy példát. Amennyiben szeretnénk megtudni a rakott krumpli receptjét, be kell írnunk a keresőbe, majd ki kell választanunk a nekünk megfelelőt. Ha pedig valamiben nem vagyunk biztosak, nyitnunk kell egy új lapot és beírni a következő kérdésünket a keresőbe, majd újra ki kell választanunk a tengernyi információból azt, ami megfelel nekünk.
Ezzel szemben az MI-t használva egy folyamatos beszélgetés keretein belül tudhatjuk meg a számunkra szükséges információkat, és ezzel időt is spórolhatunk. Mondhatni, nekünk már nem kell mindent végigolvasnunk, hiszen a chatbot már megtette helyettünk, és kiszűrte a releváns információkat.
Ebből következtethető, hogy ha az emberek megtanulnak jól kérdezni, és beépül a köztudatba a ChatGPT, mint hasznos MI alapú program, erős vetélytársává válhat a jól ismert Google keresőmotornak.
A Microsoft a ChatGPT-t – ahogy utaltunk már rá – elsősorban arra terveztette, hogy beépítse saját keresőmotorjába, a Bingbe. Nem meglepő tehát, hogy a Google – amely az internetes keresések bő 90 százalékával büszkélkedhet – ellenlépéseken gondolkodik, hiszen felhasználókat veszíthet az új chatbot által.
„Cselekszünk, vagy elesünk” – húzta alá a fentiek kapcsán a Google egyik munkatársa, határozottan célozva arra, hogy a Google-nek is fel kell vennie a versenyt, ha nem akar visszaszorulni az MI alapú, új Bing mellett a netes keresések során.
A ChatGPT nem tökéletes, ám a Google aggodalma mégsem alaptalan. Bár eddig is léteztek chatbotok, a ChatGPT sokkal modernebb az eddigieknél.
Több milliárdnyi adaton és paramétereken futtatták át a chatbotot, így képes szinte „emberi módon”, mindig új, ráadásul egészen életszerű szöveggel válaszolni.
A modern chatbot tehát várhatóan arra is képes lehet, hogy teljesen megváltoztassa az eddigi böngészési szokásainkat.
Természetesen ezzel a Microsoft is tisztában van, így nem véletlen, hogy továbbra is szorosan együttműködik az OpenAI vállalattal a további fejlesztések során.
A Google pedig, mint láttuk, azonnal vörös riasztással reagált, ami nem meglepő, hiszen a vállalat bevételeinek közel 60 százalékát adják a keresőmotorban eladott reklámok. A keresőmotorjuk népszerűségének várható csökkenésével a hirdetések megtekintési számai, így azok bevételei is csökkenésnek indulhatnak.
Ha ez még nem lenne elég arra, hogy a Google vezetése aggódjon, akkor érdemes kiemelni, hogy a Gmail megalkotója azt nyilatkozta:
a ChatGPT-nek körülbelül két év szükséges ahhoz, hogy tönkretegye a (mai) Google-t.
A Google cselekszik: megszületett a Google Bard
Látva a ChatGPT népszerűségét Sundar Pichai , a Google vezérigazgatója úgy döntött, nagyobb energiát és több erőforrást állít az MI-termékeinek fejlesztésére és bevezetésére. Ennek eredményeképpen megalkotta a Bardot, amelyet a Microsofthoz hasonlóan a keresőmotorjába szeretne beépíteni. Emellett igyekszik a népszerű chatbotnál még jobb és még több funkcióval bővíteni azt.
Ezzel a korai lépéssel a Google akár már csírájában elfojthatja a Microsoft törekvéseit
– vagy legalábbis megpróbálhatja.
A Makronóm fent említett cikkében található, rövid videó jól megmutatja, hogy hogyan is működik a LaMDA modellen alapuló Google Bard.
„A James Webb űrteleszkóp milyen új felfedezéseiről mesélhetek a 9 éves kisfiamnak? – kérdezte az egyik tesztelő a Bardtól.
A chatbot az írta, hogy az űrteleszkóp volt az első, amely a naprendszerünkön kívül is készített képeket bolygóról. Azonban több csillagász is megjegyezte, hogy az első képet 2004-ben készítették exobolygóról, jóval a James Webb indulása előtt.
„Nem akarok bunkó lenni, és biztos vagyok benne, hogy a Bard lenyűgöző lesz, de meg kell jegyeznem, hogy nem a JWST készített elsőként képet Naprendszeren kívül” – tette közzé Grant Trembley asztrofizikus a Twitteren.
Természetesen nem várható el, hogy ezek az MI alapú rendszerek azonnal tökéletesen működjenek, hiszen ha a neten butaságot vagy hamis dolgokat írnak, mondanak, fotóznak, azt az MI önmagától nem tudja kiszűrni; ahogyan a netes álhíreket sem! Az viszont biztos, hogy a Google-nek nagyon gyorsan kell fejlődnie ahhoz, hogy megtarthassa pozícióját a keresőmotorok terén, és elfojtsa a Microsoft törekvéseit.
