Miután a ChatGPT meghódította a világot, számos cég és ország döntött úgy, hogy saját chatbotot fejleszt, több-kevesebb sikerrel. Felmerülhet azonban a kérdés: miért pont a ChatGPT a legnépszerűbb?
A chatbotok iránti érdeklődés rohamosan növekedett az elmúlt időszakban. A ChatGPT sikeres bevezetése után több vállalat és nemzet is úgy döntött, hogy a saját kezébe veszi az irányítást, és saját projekteket indít.
Ezek a nagy nyelvi modellek hihetetlenül nagy mennyiségű adatot dolgoznak fel, amelyet az emberi elme alig képes felfogni. A következő grafikon bemutatja, melyik évben dobták piacra a terméküket a legnépszerűbb nyelvi modellek fejlesztői, és azok mennyi adatot használnak.
Érdemes megfigyelni, hogy a diagramon talán a legtöbb a sárga és a narancssárga gömb, tehát a Google és Kína áll a mennyiségi rangsor élén. Azonban nem feltétlenül a mennyiség a döntő, amikor a legtöbb vállalat vagy ország eredményességét vizsgáljuk. Vegyük szemügyre, hogy hol hibázhatott a Google és Kína a mesterséges intelligencia versenyében.
A Google lemaradt, Kína hátránnyal indult
A grafikonon az is látható, hogy a Google jelentősen lemaradt az OpenAI mögött, amiért maga a vállalat tehető felelőssé. Ahogy a Makronóm korábban is beszámolt róla, 2018 körül Daniel de Freitas, a Google korábbi kutatómérnöke egy mesterségesintelligencia-projektbe kezdett, azzal a céllal, hogy létrehozzon egy olyan chatbotot, amely képes emberhez hasonlóan kommunikálni.
Végül De Freitas és Shazeer létrehozta a Meenát, a chatbotot, amely filozófiáról vitázni, tévéműsorokról tudott beszélgetni, sőt, még viccelődni is. Úgy gondolták, hogy a Meena gyökeresen megváltoztathatja az emberek online keresési szokásait – ezt osztották meg korábbi kollégáikkal a Journalban.
Azonban a chatbot fejlesztése során a mérnökök zsákutcába jutottak, mivel a Google vezetői szerint a Meena nem tartotta be a mesterséges intelligenciára vonatkozó biztonsági előírásokat. A vezetők többször elutasították a két mérnök kérését, hogy teszteljék a chatbotot, és adják hozzá a Google Asszisztenshez.
Ez tehát azt jelenti, hogy a Google saját fejlődése akadályozta meg magát, most pedig siet, hiszen a Microsoft megelőzte.
Kína esetében teljesen más kihívásokkal találkozhatunk. A ChatGPT-szerű technológiák fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy rendelkezésre álljanak a felhasználható adatok – ez viszont a cenzúrázott online környezetben egyre nehezebben elérhető.
Hao Pej-csiang (Hao Peiqiang) volt vállalkozó és programozó szerint az internetiparban két problémával szembesülhetünk, amikor terméket készítünk: vagy nincs elég adatunk, vagy rengeteg cenzúrán kell átmenniük a dolgoknak. A nagy cégek ezt megengedhetik maguknak, de a kisebbek nem.
Tehát, bár a grafikonon látható, hogy a kínai Wu Dao 2.0 az akkori időkhöz képest – és még a jelenlegihez viszonyítva is – hihetetlenül sok adatot használt, mégsem tudott olyan mértékben elterjedni, mint például a ChatGPT.
Hogyan lett a ChatGPT a legnépszerűbb chatbot?
A ChatGPT 3.5-ös verziója tavaly november végén debütált, és már akkor – bár kissé megakadva a nagy forgalom miatt – ingyen elérhető volt bárki számára, csakúgy, mint a legtöbb weboldal, így könnyen hozzáférhető és kipróbálható volt.
Nem sokkal a tesztelés után kiderült, hogy mennyi mindent tud ez a nagy nyelvi modell. Kérdezhettünk tőle recepteket, kódolást, sőt, még az önéletrajzunkat is képes volt megírni. Ekkor felmerül a kérdés: ha ez ilyen könnyen elérhető és ennyi mindenre használható, miért is váltanánk?
Nem sokkal a ChatGPT megjelenése után a Google is beváltotta az ígéreteit és létrehozta a saját chatbotját, a Bardot, amely nem hozta az elvárt eredményeket, és ezzel a felhasználókat visszaterelte az OpenAI termékéhez.
Összefoglalva: a ChatGPT sikere az egyszerűségben és a minőségben rejlik, amelyeket a mennyiség elé helyezett.
