Kaja Kallas miniszterelnök kihasználta az Európai Békekeret hanyagságból nyitva hagyott kiskapuját, és 134 millió eurót hívott le országának.
Kétmilliárd euróért vásárolna az EU lőszert Ukrajnának, Magyarország él a konstruktív tartózkodás jogával.
A Rheinmetall elnöke megkongatta a vészharangot, mondván: azért nincs elég lőszere Ukrajnának, mert az európai kormányok nem költenek eleget a megrendelésekre.
Van egy hatalmas fegyverkészlet Izraelben, izraeli felhasználásra, de amerikai tulajdonban. A Pentagon ezt bontogatja, hogy Ukrajnának küldjön belőle.
Ukrajna újabb és újabb fegyvereket követel a Nyugattól, és elégedetlen a gyártási tempóval. Pedig a fegyvergyártók lassúságának a szokásos indokokon túl van egy meglepően prózai, de gazdasági szempontból annál érthetőbb oka is.
Oroszország még mindig a világ második legnagyobb fegyverexportőre, de ha a háború tovább tart, le is kerülhet a dobogóról. Kína azonnal észrevette a piaci rést, és már meg is célozta Moszkva helyét a piacon.
A háború miatt az európai országok elképesztő összegeket tolnak bele a védelmi iparba, a gyártóknak azonban nincs elegendő kapacitásuk és idejük, hogy kielégítsék az egyre sürgetőbb igényeket. Ukrajna közben újabb és újabb fegyvereket követel.
Ukrajna két hét alatt lövöldözi el azt, amit az USA egy év alatt gyárt. A vállalatok nem bírnak az igényekkel, a készletek kimerülnek, pont akkor, amikor az ukránoknak a legnagyobb szüksége lenne rá.
Senkinek nem jön jobban a NATO-bővítés, mint az amerikai fegyveriparnak. A háború pedig egyenesen áldás a világ öt legnagyobb fegyvergyártó cégének.
A 2016-ban útjára indított, nagyszabású hazai haderőfejlesztési programnak az elmúlt években számos kritikusa akadt, akik elsősorban értelmetlen pénzkidobásnak tartották a haditechnikai beszerzéseket, a hadsereg modernizációját és az infrastrukturális beruházásokat. Ma már senki nem kérdőjelezi meg sem a fejlesztés ütemét, sem annak költségeit. Ruszin-Szendi Romulusz altábornaggyal, a Magyar Honvédség parancsnokával a háború miatt megváltozott helyzetről beszélgettünk.
Az orosz–ukrán háború alapjaiban változtatja meg az Amerikai Egyesült Államok viszonyát szövetségeseihez és az egész világhoz. Bár úgy tűnik, vezető hatalmi pozíciója megszilárdul, valójában óriási átrendeződés vette kezdetét, amely egyben a legújabb kori Pax Americana végét is jelenti.
Munkaerőhiány, a termelési kapacitás szűkössége, az ellátási láncok összeomlása: okok, amelyek miatt előbb-utóbb nagy baj lehet az ukrán fegyverszállításokból.
Ahogyan várható volt, gondok adódtak az USA Ukrajna kiszolgálása érdekében biztosított fegyverszállítási kapacitásában.
A hazai védelmi költségvetés az idén átlépi az 1000 milliárd forintot. Az utóbbi évek haditechnikai beszerzéseinek látványossága megkérdőjelezhetetlen, a Magyar Honvédséghez érkező könnyű és nehézfegyverek komoly képességeket teremtenek.
A Biden-kabinet olyan tempóban és mennyiségben szállít fegyvert Ukrajnának, ami már a Kongresszusban is kérdéseket vet fel, többek között arról, marad-e egyáltalán elég haditechnika az USA-ban a védekezési potenciál szinten tartásához.
Újabb listát hozott nyilvánosságra a napokban a Pentagon azokról a haditechnikai eszközökről, amelyeket eddig felajánlottak Ukrajnának. A felsorolásban akad egy olyan meghökkentő fegyver, amiről gyakorlatilag senki nem tud semmit. Még azt sem, hogyan néz ki pontosan.
Az orosz-ukrán háború kezdete óta éles vitákat generál, hogy Magyarország nem hajlandó közvetlenül fegyvereket szállítani Ukrajnának, és nem is ajánl fel haditechnikát a megtámadott országnak. Pedig hazánk nagyon is összezárt az Európai Unió tagországaival a fegyverszállítások ügyében, mégpedig úgy, hogy közben tartotta magát eredeti elhatározásához.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
