Kétmilliárd euróért vásárolna az EU lőszert Ukrajnának, Magyarország él a konstruktív tartózkodás jogával.
Az egész világon tapasztalható fenyegető lőszerhiány az idén már katasztrofális méreteket öltött. Ez különösen rossz hír Ukrajna számára, amely a favoritnak számító 155 mm-es tüzérségi lövedékekből egy hónap alatt többet használ el, mint az USA éves termelési kapacitása.
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője néhány hete kissé kapkodva egy hárompontos javaslatot dolgozott ki, amely a külügyminiszterek hétfői ülésén végre formát is kezdett ölteni. A cél évi 1 millió tüzérségi lövedék szállítása Ukrajnának, a megoldást pedig az Európai Békekeret jelenti, amely keretösszegét rekordsebességgel növeli az EU.
A Békekeret költségvetése két területre összpontosít. Az egyik az úgynevezett műveleti büdzsé, ebből finanszírozzák a közös biztonság- és védelempolitika katonai vonatkozású misszióinak és műveleteinek közös költségeit. Ilyen a magyar katonák részvételével zajló EUFOR ALTHEA békefenntartó misszió is Bosznia-Hercegovinában. A másik a támogatási intézkedésekre szánt összeg, amelyből kifejezetten Unión kívüli, harmadik államokkal kapcsolatos fellépéseket támogatnak az ottani katonai és védelmi kapacitások megerősítése céljából. Ez utóbbi alapján jött létre az az Ukrajnát segítő uniós finanszírozás.
Nő a feszültség Brüsszelben a háborús alap miatt
Észtország Ukrajnába küldi elavult fegyverzetét, Brüsszellel pedig vadonatújakat fizettet ki magának. Ügyes trükk, csak rendkívül etikátlan. Óriási hanyagságot követett el az Európai Unió, amikor az Európai Békekeret néven futó háborús alappal kapcsolatban nem szabályozta le megfelelő módon a pénzkifizetési rendszert.
A piacvédelem buktatói
A szankciók szorgalmazásában és a háborús költekezés politikájában meglehetősen agresszív vezérszónoki szerepet betöltő Észtország Ukrajna évi lőszerellátását 4 milliárd euróra becsülte – EU-s finanszírozásból. Ebből várhatóan 2 milliárd euró áll majd rendelkezésre, amely két részre oszlik.
Egymilliárd euró sorsa pontosan az, ami mindig is volt: az Európai Békekeretből finanszírozták eddig is azon országok hiányát, amelyek a saját készletükből küldtek jelentős fegyverszállítmányokat Ukrajnának. Igaz, a kifizetések bizonyos országok esetében lassan működnek, a közvélemény nem nagyon szerezhet tudomást az utólagos finanszírozás részleteiről, de a rendszer fogaskerekei közé került homokszemek miatti csikorgás nagyon is hallható.
A másik egymilliárd euró elköltésének módja ennél sokkal bonyolultabb. Ezt fordítanák a közös lőszervásárlásra, ám a tagállamok még mindig nem tudtak megegyezni abban, hogy az egymásra borulás ebben az esetben mit jelent, azaz ki teszi rá pontosan a kezét az összegre. Több ország elég idegesen reagált arra, hogy Brüsszel döntsön a pénz elköltésének módjáról – túlságosan is közel van még a Covid-vakcinák nagy közös beszerzése, amely keserű szájízt hagyott maga után.
Konstruktív tartózkodás
A hétfői brüsszeli tárgyaláson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette: a magyar kormány továbbra sem vesz részt Ukrajna felfegyverzésében, nem szállít és nem is fog szállítani Kijevnek fegyvert, ezért mind a két egymilliárd eurós tervvel kapcsolatban a konstruktív tartózkodás jogával él. Ez azt jelenti, hogy nem akadályozza a többi tagállamot a szállításban, befizeti az Európai Békekeretbe a ráeső 1-1 százalékot, azaz nagyjából 10 millió eurót, azzal a kikötéssel, hogy azt nem a lőszerbeszerzésre, hanem a Békekeret céljainak is megfelelően a Nyugat-Balkán stabilitásának erősítésére, illetve a migrációs nyomás enyhítésére használják fel.
A leghevesebb kritika a tervezet összeállításnak indításakor Franciaország részéről érkezett. Párizs hallani sem akar arról az ötletről, amely lehetővé tenné, hogy nem EU-s tagországból is lehetne lőszert rendelni. Érvelésük szerint, ha az Európai Unió adófizetőinek pénzével megint az USA vagy Kanada hadiiparát hizlalják, az ismét csak a belső piacot rombolja, és semmit nem tesz hozzá az európai hadiipar fejlesztéséhez.
Fotó: Szijjártó Péter/Facebook
A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.
