A gallium és a germánium mellett Peking az antimon exportját is megtiltotta az Egyesült Államok felé. A chipekben és katonai rendszerekben nélkülözhetetlen anyag ára 250 százalékkal ugrott meg azóta.
Indonézia hivatalosan is a BRICS legújabb tagjává vált kedden, jelentette be a soros brazil elnökség. Ezzel a szövetség létszáma 10-re nőtt.
Kitartóan nő a lítium értéke a világpiacon, hiszen azt az elektromos autók és az áramtárolás növekvő piaca húzza magával. A régiók közötti versengésben az új fehér aranyért Európa sem akar lemaradni, az importtól való függés helyett EU-n belüli lelőhelyeket szeretne kialakítani.
A Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) keleti részén élénk fegyveres harcok zajlanak, elsősorban etnikai ellentétek, de a gazdag nyersanyagkészletek miatt egyre inkább gazdasági érdekek miatt is. A konfliktus már a határokon is átnyúlik, és félő, hogy Ruanda is bevonódik a harcokba. Az instabilitás miatt milliók kényszerültek elhagyni otthonaikat, pedig a nyílt háború még a kitörés előtt áll. A nagyhatalmi érdekek is jelen vannak, és ezek közül Kína a legaktívabb: mindkét oldalnak értékesít fegyvereket, és vállalatai számos bányát felügyelnek.
Kelet- és Közép-Afrika újra a geopolitikai feszültségek középpontjába került: a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló harcok destabilizálhatják a régiót, és súlyos globális következményekkel járhatnak a kritikus nyersanyagok, mint a kobalt kitermelésére nézve. Az kontinensen zajló konfliktusok geopolitikai jelentősége nő, hiszen a modern technológiákhoz szükséges ásványkincsek kitermelése globálisan hat az ellátási láncokra.
A Washington és Peking közötti rivalizálás erős nyomás alá helyezte a globális kereskedelmet. A rendszer azonban eddig jóval ellenállóbbnak tűnik, mint azt sokan várták.
Az öböl menti országok a háttérben Washingtonnal egyre szorosabb kapcsolatokra törekszenek Afrikával. Igaz, hogy vannak súrlódások a felek között a kormányzási értékek, a munkakörülmények és a folyamatban lévő regionális konfliktusok terén, de sokat nyom a latban Doha, Rijád és Dubaj részéről az import diverzifikációja, az élelmiszer-biztonság és az afrikai kikötőkhöz való hozzáférés.
Norvégia vált Európa első számú szénhidrogén-beszállítójává. A skandináv ország rekordbevételeit jelenleg az olcsó orosz energiáról leváló Európa biztosítja, a jövőbeni forrásokat pedig a zöldátálláshoz nélkülözhetetlen kritikusnyersanyag-készlete, valamint a megújulókkal működtetett high-tech szektora fogja garantálni. Mindezek birtokában Oslo szerepe egyre jobban felértékelődik úgy az európai, mint a világpolitikában.
Az Egyesült Államok számos problémával szembesül a zöldátállás során. Az egyik fő gond, hogy sok tekintetben a vetélytársától, Kínától függ, és a jelenlegi folyamatok alapján mindez egyhamar nem változik.
Az ASML holland központú félvezetőipari vállalat is megérezheti a Kínával szemben bevezetett amerikai szankciók hatását. Ha leáll az export, az ázsiai nagyhatalomnak le kell mondania a legmodernebb chipekről, viszont az európai versenyképesség is megsínyli a következményeket.
A csendes-óceáni Új-Kaledónia szigetein kiéleződtek a feszültségek a francia hatóságok és az őshonos kanak közösség között, amely már öt ember halálát követelte. Egy nem várt szereplő is belépett a konfliktusba, ugyanis Franciaország Azerbajdzsánt okolja a kialakult helyzetért. Mégis hogyan lehetséges ez, mi köze van az azerieknek ehhez a konfliktushoz?
Csöbörből vödörbe kerülhet a Nyugat! Legalábbis ami a nyersanyaglelőhelyekért való versenyfutást illeti. Ahogy a megújuló energiaforrások felé fordulunk, még inkább függővé válunk Kínától mint a megújuló energiaforrások ágazatában meghatározó hatalomtól. Közép-Ázsia szerepe így a hatalmas, de kiaknázatlan kritikus nyersanyaglelőhelyei miatt felértékelődik, és ez a régiót a verseny megkerülhetetlen szereplőjévé teszi.
Az Európai Unió sokat emlegetett „kockázatmentesítése” gyakorlatilag egyet jelent a kínai kereskedelemről való fokozatos leválással és a blokkosodás kezdő lépésével. Az Európai Bizottság az USA iránymutatása alapján átpolitizált kereskedelmi stratégiája azonban sokkal súlyosabb veszélyt is rejt magában, mint egy új kereskedelmi és hidegháború kezdetét.
Két éven belül az elektromos átálláshoz szükséges kritikus nyersanyagok utáni küzdelem csatatere új helyszínnel bővül. A kiaknázandó terület azonban minden eddiginél veszélyesebb és sötétebb. Kilométerekkel az óceánok felszíne alatt folytatódik a vadászat, amelyben – nem meglepő módon – Kína van a legjobban felfegyverkezve.
A Kínától való függetlenedésre használt szó Ursula von der Leyen egyik kedvenc kifejezése. Mikrofonok előtt már nagyon megy, a gyakorlatban azonban Brüsszel épp a legfontosabb területeken halmoz hibát hibára.
Megint egy olyan stratégiai alapanyagra vethetnek ki korlátozó intézkedést, amelynek Peking a legnagyobb termelője és exportőre – és persze nélkülözhetetlen az elektromosjármű-iparban.
Az Európai Unió – mindenhonnan és bármi áron – egyre kétségbeesettebben próbál hozzájutni a zöldátálláshoz szükséges kritikus nyersanyagokhoz. Az Indonézia elleni hadjárata a mosoly mögötti vicsorgást a maga teljességében mutatja be.
Az USA pénzügyminisztere új korlátozó intézkedésekről számolt be, igaz, azok szelídebbek lesznek az eddigieknél, a bürokrácia pedig gondoskodik róla, hogy leghamarabb csak 2024-ben léphessenek életbe.
A tragikusnak ígérkező kínai exportkorlátozás okozta káosz megoldására felkért európai gyártók szó szerint kiröhögik a brüsszeli csapatot.
Az Európai Unió addig ráncigálta a sárkány bajszát, amíg az morcos nem lett. Kína felvette a kereskedelmi háborús kesztyűt, és már az első csapása nagyon fog fájni.
A kockázatmentesítés jól hangzik, de Európa képtelen lesz ledolgozni Peking több évtizedes előnyét a zöldátállásban. A kritikus nyersanyagok bányászata és finomítása terén Brüsszel még álomországban jár.
A ritkaföldfémekhez való hozzáférés a Kínával való növekvő feszültségek miatt az USA-ban is a jövő nagy kérdése. Az Egyesült Államok jelenleg a ritkaföldfémek 80 százalékát importálja Kínából. Új szabadkereskedelmi megállapodások a láthatáron?
A jövő egy olyan piacon dől el, amelyet Kína ural. Ez a ritkaföldfémek piaca. Mi a megoldás?
A szigetország óriásit álmodik: két éven belül mélytengeri bányászatba kezd, hogy ritkaföldfémekhez jusson. Technológia még nincs, de az ambíciók nagyok.
Afrika számos országa világhatalom lehetne az elektromos járműiparhoz nélkülözhetetlen ásványok bőséges lelőhelye miatt, mégsem az. A lítiumra, nikkelre és kobaltra éhező országok ugyanis pont azt csinálják, amit a középkor óta mindig: nyersanyagot szállítanak haza, amiből Afrika nem sokat profitál.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
