Kína új módon használná nyomásgyakorlásra és a befolyásának kiterjesztésére a nyersanyagok fölötti példátlan uralmát. Most az érzékeny technológiákhoz szükséges alapanyagok beszerzésének trükkös engedélyeztetésével szorongatják meg Európát.
Ernest Scheyder könyvében feltárja a modern kor új olajháborúját – ezúttal a föld mélyén rejlő lítiumért, rézért és más kritikus ásványokért zajlik a küzdelem. Miközben az elektromos járművek és a zöldenergia iránti éhség nő, a világ nagyhatalmai versenyt futnak az erőforrásokért. Az Egyesült Államok bányáit környezetvédelmi viták bénítják, Kína pedig már most uralja a feldolgozást.
Hivatalosan is átadták az első európai állandó mágneseket gyártó üzemet, amelynek az ellátási lánca teljesen független Kínától. Az észtországi beruházás egy előrelépés a Kínától való leválás felé a kritikus nyersanyagok terén, azonban még számos kihívás vár Európára ezen az úton.
Átrendeződés zajlik a kritikus nyersanyagok piacán. Európa Kína-függősége tovább mélyül, miközben az USA megpróbálja a lehetetlent – diverzifikálni. Az európai akkumulátorgyártásban a CATL egyre nagyobb szerepet vállal, és a zöldcélokra építve igyekszik további teret nyerni az itteni piacokon.
Mark Carney kanadai miniszterelnök európai körúton járt, hogy mélyítse országa és az öreg kontinens kapcsolatait, egyebek mellett a biztonság, az energia, a technológia és a kritikus ásványi anyagok tekintetében. Az Európához való közeledése nem meglepő, hiszen Kanadát igencsak megrázta Donald Trump radikális vámpolitikája.
Ausztrália saját grafitfeldolgozó kapacitás kiépítésével törheti meg Kína dominanciáját. A Leliyn-lelőhely és a queenslandi beruházások új lehetőségeket nyitnak Európa számára is a nyersanyagfüggőség csökkentésére.
A kínai vállalatok a stratégiai nyersanyagforrásokra lecsapva járják a világot, és rekordösszegű befektetésekkel építik ki globális befolyásukat, miközben már így is jelentős tartalékok fölött rendelkeznek. Az elmúlt években rekordértékű beruházások voltak.
A túlzottan pedáns előírások és a helyi igények félreértése miatt Európa lemarad a kritikus nyersanyagokért folytatott küzdelemben. Ez különösen igaz az afrikai országok esetében, amelyeket a globális versenytársak, Kína és az Öböl menti államok jobban megértenek.
A hét ábrája
A kritikus ásványok kínai exportkorlátozása és tilalma valóban a legérzékenyebb pontján találhatja el az Egyesült Államokat. Kína, ha igazán bedühödik, az amerikai fegyveripar ellátási láncainak háromnegyedét is megbéníthatja.
Washington és Peking soha nem látott erőfeszítéseket tesz a kulcsfontosságú nyersanyagok megszerzésére. A nagyhatalmak kölcsönös exportkorlátozásai és exkluzív bányászati megállapodásai minden kontinensen éreztetik a hatásukat, miközben az energiaátmenet és a technológiai fejlődés miatt ezek a kritikus nyersanyagok stratégiai fegyverré válnak.
A gallium és a germánium mellett Peking az antimon exportját is megtiltotta az Egyesült Államok felé. A chipekben és katonai rendszerekben nélkülözhetetlen anyag ára 250 százalékkal ugrott meg azóta.
Indonézia hivatalosan is a BRICS legújabb tagjává vált kedden, jelentette be a soros brazil elnökség. Ezzel a szövetség létszáma 10-re nőtt.
Kitartóan nő a lítium értéke a világpiacon, hiszen azt az elektromos autók és az áramtárolás növekvő piaca húzza magával. A régiók közötti versengésben az új fehér aranyért Európa sem akar lemaradni, az importtól való függés helyett EU-n belüli lelőhelyeket szeretne kialakítani.
A Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) keleti részén élénk fegyveres harcok zajlanak, elsősorban etnikai ellentétek, de a gazdag nyersanyagkészletek miatt egyre inkább gazdasági érdekek miatt is. A konfliktus már a határokon is átnyúlik, és félő, hogy Ruanda is bevonódik a harcokba. Az instabilitás miatt milliók kényszerültek elhagyni otthonaikat, pedig a nyílt háború még a kitörés előtt áll. A nagyhatalmi érdekek is jelen vannak, és ezek közül Kína a legaktívabb: mindkét oldalnak értékesít fegyvereket, és vállalatai számos bányát felügyelnek.
Kelet- és Közép-Afrika újra a geopolitikai feszültségek középpontjába került: a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló harcok destabilizálhatják a régiót, és súlyos globális következményekkel járhatnak a kritikus nyersanyagok, mint a kobalt kitermelésére nézve. Az kontinensen zajló konfliktusok geopolitikai jelentősége nő, hiszen a modern technológiákhoz szükséges ásványkincsek kitermelése globálisan hat az ellátási láncokra.
A Washington és Peking közötti rivalizálás erős nyomás alá helyezte a globális kereskedelmet. A rendszer azonban eddig jóval ellenállóbbnak tűnik, mint azt sokan várták.
Az öböl menti országok a háttérben Washingtonnal egyre szorosabb kapcsolatokra törekszenek Afrikával. Igaz, hogy vannak súrlódások a felek között a kormányzási értékek, a munkakörülmények és a folyamatban lévő regionális konfliktusok terén, de sokat nyom a latban Doha, Rijád és Dubaj részéről az import diverzifikációja, az élelmiszer-biztonság és az afrikai kikötőkhöz való hozzáférés.
Norvégia vált Európa első számú szénhidrogén-beszállítójává. A skandináv ország rekordbevételeit jelenleg az olcsó orosz energiáról leváló Európa biztosítja, a jövőbeni forrásokat pedig a zöldátálláshoz nélkülözhetetlen kritikusnyersanyag-készlete, valamint a megújulókkal működtetett high-tech szektora fogja garantálni. Mindezek birtokában Oslo szerepe egyre jobban felértékelődik úgy az európai, mint a világpolitikában.
Az Egyesült Államok számos problémával szembesül a zöldátállás során. Az egyik fő gond, hogy sok tekintetben a vetélytársától, Kínától függ, és a jelenlegi folyamatok alapján mindez egyhamar nem változik.
Az ASML holland központú félvezetőipari vállalat is megérezheti a Kínával szemben bevezetett amerikai szankciók hatását. Ha leáll az export, az ázsiai nagyhatalomnak le kell mondania a legmodernebb chipekről, viszont az európai versenyképesség is megsínyli a következményeket.
A csendes-óceáni Új-Kaledónia szigetein kiéleződtek a feszültségek a francia hatóságok és az őshonos kanak közösség között, amely már öt ember halálát követelte. Egy nem várt szereplő is belépett a konfliktusba, ugyanis Franciaország Azerbajdzsánt okolja a kialakult helyzetért. Mégis hogyan lehetséges ez, mi köze van az azerieknek ehhez a konfliktushoz?
Csöbörből vödörbe kerülhet a Nyugat! Legalábbis ami a nyersanyaglelőhelyekért való versenyfutást illeti. Ahogy a megújuló energiaforrások felé fordulunk, még inkább függővé válunk Kínától mint a megújuló energiaforrások ágazatában meghatározó hatalomtól. Közép-Ázsia szerepe így a hatalmas, de kiaknázatlan kritikus nyersanyaglelőhelyei miatt felértékelődik, és ez a régiót a verseny megkerülhetetlen szereplőjévé teszi.
Az Európai Unió sokat emlegetett „kockázatmentesítése” gyakorlatilag egyet jelent a kínai kereskedelemről való fokozatos leválással és a blokkosodás kezdő lépésével. Az Európai Bizottság az USA iránymutatása alapján átpolitizált kereskedelmi stratégiája azonban sokkal súlyosabb veszélyt is rejt magában, mint egy új kereskedelmi és hidegháború kezdetét.
Két éven belül az elektromos átálláshoz szükséges kritikus nyersanyagok utáni küzdelem csatatere új helyszínnel bővül. A kiaknázandó terület azonban minden eddiginél veszélyesebb és sötétebb. Kilométerekkel az óceánok felszíne alatt folytatódik a vadászat, amelyben – nem meglepő módon – Kína van a legjobban felfegyverkezve.
A Kínától való függetlenedésre használt szó Ursula von der Leyen egyik kedvenc kifejezése. Mikrofonok előtt már nagyon megy, a gyakorlatban azonban Brüsszel épp a legfontosabb területeken halmoz hibát hibára.
Megint egy olyan stratégiai alapanyagra vethetnek ki korlátozó intézkedést, amelynek Peking a legnagyobb termelője és exportőre – és persze nélkülözhetetlen az elektromosjármű-iparban.
Az Európai Unió – mindenhonnan és bármi áron – egyre kétségbeesettebben próbál hozzájutni a zöldátálláshoz szükséges kritikus nyersanyagokhoz. Az Indonézia elleni hadjárata a mosoly mögötti vicsorgást a maga teljességében mutatja be.
Az USA pénzügyminisztere új korlátozó intézkedésekről számolt be, igaz, azok szelídebbek lesznek az eddigieknél, a bürokrácia pedig gondoskodik róla, hogy leghamarabb csak 2024-ben léphessenek életbe.
A tragikusnak ígérkező kínai exportkorlátozás okozta káosz megoldására felkért európai gyártók szó szerint kiröhögik a brüsszeli csapatot.
