Az USA pénzügyminisztere új korlátozó intézkedésekről számolt be, igaz, azok szelídebbek lesznek az eddigieknél, a bürokrácia pedig gondoskodik róla, hogy leghamarabb csak 2024-ben léphessenek életbe.

Az Egyesült Államok újabb amerikai technológiai befektetési tilalmakat tervez Kína ellen, amelyek azonban kizárólag a csúcstechnológiára és az új befektetésekre vonatkoznak majd. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint a tiltások célzottak lesznek és kizárólag egy szűk területre koncentrálódnak majd – ez azonban cseppet sem nyugtatta meg Pekinget.

A Bloombergnek adott interjújában Yellen úgy fogalmazott: a befektetési korlátozások, amelyeket az amerikai kormány tervez, nem olyan széleskörűek, hogy az komolyabban érintené az amerikai vállalatok kínai befektetéseit, vagy alapvetően befolyásolná a befektetési környezetet.

Információk szerint az újabb korlátozó lista tervezete augusztus végére készülhet el, és elsősorban a csipkereskedelem és a mesterséges intelligencia szegmensében ad majd lehetőséget a kormánynak befektetési átvilágításokra és esetleges tiltásokra.

Lágyra főzött keménytojás

Az amerikai kormány érezhetően visszavett a Kína elleni izompolitikából. Az, hogy az újabb korlátozó intézkedések

csak az új befektetésekre vonatkoznak, valamint nem érintik a biotechnológiai és az energetikai területeket

azt jelzi, hogy a Biden-kabinet is tudja, nem lehet a végtelenségig provokálni Pekinget, egy kereskedelmi háború kirobbanása ugyanis globálisan is katasztrofális hatású lenne.

Tudja ezt Janet Yellen is, aki már áprilisban jelezte, nagyon szeretne kínai kollégáival beszélni – utazására azonban csak a napokban kerülhetett sor.

A kínai–amerikai kapcsolatok befagyása egyben a csipháború kezdetét is jelentette. Az USA „nemzetbiztonsági” okokra hivatkozva megtiltotta a csúcstechnológiás csipek exportját Kínába, a nagy amerikai vállalatok és Peking nagy bosszúságára. Kína nem maradt adós a válasszal: betiltotta az amerikai Micron cég termékeinek felhasználását a kritikus infrastruktúrák területén, erős jelzést küldve az amerikai elnöknek arról, mennyire komolyan gondolja a kereskedelmi háborút, ha belekényszerítik.

Ami azt illeti, a Fehér Ház szándékai világosnak tűnnek, de igen könnyen kontraproduktívvá is válhatnak. A kimenő befektetések átvilágítása és a csúcstechnológiás csipek, illetve az azok előállításához szükséges alkatrészek exporttilalma az indoklás szerint Kína újgenerációs technológia fejlesztéseit gátolná a haditechnika területén. Ezzel önmagában még nem lenne probléma, ám

a csipháború a legerősebb amerikai vállalatokat fosztja meg a világ legnagyobb csippiacától, ez pedig igen erős lobbitevékenységet indított el az Államokban.

A korlátozások nem csak Pekinget bőszítették fel, de a piacvezető cégek tulajdonosait is. Az Nvidia főnöke ingerültségét nem is akarta véka alá rejteni, amikor arról beszélt, hogy a csipexport tilalma egyetlen dologra, az amerikai exportkereskedelem kivégzésére alkalmas, miután Kína meg fogja oldani a csiphiány okozta problémáját – csak éppen abból az USA már egy centet sem fog látni, hiszen saját elbaltázott rendelkezései miatt dobja ki az ablakon a dollármilliárdokat.

Mosolyogva gyilkolni

Yellen napokban tett kínai látogatása semmilyen más célt nem szolgált, csak a párbeszéd újraindítását. Peking többször figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ne akarja átpolitizálni a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, ám az USA makacsul kitart amellett, hogy miközben szűkíti Kína mozgásterét, a számára előnyös kereskedelmi együttműködéseket igyekszik fenntartani és maximálisan kihasználni. A pénzügyminiszter útját éppen az újabb korlátozó rendelkezésekről szóló információk árnyékolták be. Yellen ugyanazzal próbálta akkor lesimítani a kínai homlokokról a ráncokat, amivel az amerikai befektetőket is igyekszik most megnyugtatni:

a nemzetbiztonsági okokból meghozandó korlátozások csupán néhány ágazatra és nagyon célzottan fognak vonatkozni, így hatásuk nem terjed ki a kínai gazdaság egészére.

Kína miniszterelnök-helyettese már akkor figyelmeztette, óvatosan bánjon a kifejezésekkel, mert a „nemzetbiztonsági ok” fogalma éppen olyan, bármire ráhúzható maszlagként értelmezhető, mint a sokat emlegetett „kockázatmentesítés”, amelynek pontos magyarázatát Peking még mindig feszülten várja Washingtontól és Brüsszeltől.

A Yellen által felvetett új korlátozásokra reagálva Kína teljes mértékben elutasította a kereskedelmi és technológiai megállapodások átpolitizálását és militarista jellegű megközelítését. „Senkinek sem állhat érdekében a technológiai együttműködés és kereskedelem önkényes korlátozása” – mondta a kínai külügyminisztérium szóvivője reagálásában.

Még van idő

Peking segítségére most az amerikai bürokrácia útvesztői sietnek. A törvényhozás malmai lassan őrölnek az Egyesült Államokban, ezért az újabb korlátozó rendelkezések leghamarabb valamikor 2024-ben léphetnek életbe, időt hagyva a két ország közötti feszült viszony enyhítésére tett kísérleteknek, valamint az amerikai befektetőket meggyőző próbálkozásoknak.

Arra a kérdésre, hogy miért tart ilyen sokáig a folyamat, Yellen úgy válaszolt: a Fehér Ház csupán első a sorban, a hibalehetőségek kigyomlálása miatt a javaslat számtalan szintet jár majd meg, beleértve a pénzügyi és védelmi tárcát, valamint az illetékes intézmények valamennyi kereskedelmi osztályát. „Ha már csináljuk, csináljuk jól” – fogalmazott a pénzügyminiszter.

Mindeközben Európa még mindig fogja az arcát a pofon miatt, amelyet Hollandia Kína felé bevezetett csiptechnológiai exportkorlátozása miatt kapott. Peking augusztus 1-től szintén nemzetbiztonsági okokra hivatkozva szűkíti le a germánium és a gallium exportját, vagyis két olyan kritikus nyersanyagot emel ki az ellátási láncokból, amelyek nélkülözhetetlenek lennének az EU zöldátállási és új alapokra helyezett iparosodási terveihez.

Ha úgy tetszik, Kína minden bürokratikus huzavona és hosszas hibakalkuláció nélkül, egyetlen mozdulattal adott ízelítőt abból, milyen az igazi exportkorlátozás, és milyen következményekkel fog járni, ha maga elé teszi a kritikus nyersanyagok teljes listáját és egy vastag fekete filctollat.

Kapcsolódó:

Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo