Az Egyesült Államok minimumimportárakkal és 15 százalékos vámmal védi a napelemes értékláncot úgy, hogy az olcsó importtal szemben az ellátásbiztonságot és a hazai kapacitásokat helyezi előtérbe, vállalva a magasabb rövid távú költségeket. Ez a döntés Európa számára is fontos.
Az európai napelemparkok egyik legfontosabb alkatrésze eddig többnyire műszaki részletnek számított, most viszont geopolitikai viták középpontjába került.
A kínai exporthullám túllépve az olcsó textileken immár az elektromos autókról, akkumulátorokról, napelemekről és ipari berendezésekről szól. Európa olcsó zöldtechnológiát nyer, ám elveszíti az ipari mozgásterét.
Peking újabb frontot nyithat a technológiai hidegháborúban: a félvezetők és a kritikus nyersanyagok után már a napenergia-ipar kulcsberendezéseit is stratégiai eszközként kezelheti. Ha Kína korlátozza a fejlett gyártóeszközök amerikai exportját, azzal a zöldátmenet egyik legérzékenyebb pontjára mér csapást.
A háztartási energiatárolás egyre inkább elengedhetetlen a megújuló energiaforrások integrációjához mind globálisan, mind Magyarországon. A Lunar Energy friss befektetései és a hazai támogatási programok mutatják, hogy a tárolás stratégiai szükséglet a hálózati stabilitás és az ellátásbiztonság érdekében.
Nem kis munkaerőpiaci kihívással küzd a zöldszektor világszerte. Ugyanis hiába a nagy felhajtás a zöldátállás körül, ha hiányozak azok a „szorgos kezek és agyak”, amelyek a kellő mértékben és ütemben telepítik a napelemeket, a szélkerekeket, feldolgozzák a bioüzemanyagok alapanyagait vagy éppen építik a vízerőműgátakat.
Az EU-s Green Deal korábban 2,5 millió új munkahelyet ígért 2030-ig, de a lassú dekarbonizáció miatt a fontos zöldszektorokban inkább munkahelyek szűntek meg. A brüsszeli ETUI kutatása szerint az új állások inkább Kínában jönnek létre, ami sürgős uniós iparpolitikai fordulatot követel.
Kína az idén rekordot ért el: a szél- és napenergia áprilisban a villamosenergia-termelés 26 százalékát tette ki. Ez a siker a napenergia-kapacitás villámgyors, öt év alatt négyszeres bővülésének és a fosszilis energia csökkenésének köszönhető.
Peter Zeihan geopolitikai szakértő szerint a dráguló finanszírozás, az állami támogatások csökkenése és Trump magas vámjai újraírhatják az amerikai zöldenergia-szektor jövőjét.
Hogyan takaríthatnak meg pénzt az elektromosteherautó-flották okosabb töltéssel, napelemekkel és akkumulátorokkal? Erre a kérdésre kiváló, számunkra is sok tanulsággal szolgáló választ ad az a kaliforniai modell, amelyet egy szakértői elemzés mutat be részletesen.
A Trina Solar olyan napelemmodulokat tesztelt, amelyek segítségével a napenergia sokkal hatékonyabban alakítható villamos energiává. A vállalat által használt technológia még drága, de a szakértők szerint a következő évtizedekben meghódítja a piacokat, és így széles körben elérhetőbbé válik.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legolvasottabb cikkeinket. A Zöldenergia rovatban az úgynevezett kacsagörbe-jelenségről szóló cikk vitte a prímet. Hogy mi is ennek a lényege? Mutatjuk!
Egy svájci startup eltávolítható napelemeket tervez telepíteni a vasúti sínek közti területre. Az újítás látványos innovációnak tűnik, de sok kérdést vet fel. A százméteres kísérleti rendszer 250 millió forintnyi frankból valósul meg, és a karbantartása is költséges, miközben az áramütés veszélye is fennáll, ha elterjed a technológia.
A történet arról szól, hogy miképp adta el Schleswig-Holstein megbízható dízelkompját bagóért, hogy aztán 3,3 millió eurót költhessen egy új, károsanyag-kibocsátástól mentes napelemes kompra, ami persze nem működik. Summa summarum, végeredményben ezzel csak a szén-dioxid-kibocsátás növekedett.
A megújuló energiaforrások és az óriási energiatároló telepek kombinációjának köszönhetően Kalifornia egyre közelebb kerül a 100 százalékban tiszta energiahasználathoz, miközben mind inkább kiszorítja a fosszilis tüzelőanyagokat az elektromos hálózatából. De vajon milyen kihívásokkal kell még szembenéznie a legnépesebb amerikai államnak, hogy 2045-re elérje a célját?
Peking egy óriási napenergia-projektet indított Belső-Mongólia sivatagos területein, hogy egyszerre küzdjön az elsivatagosodás ellen és termeljen hatalmas mennyiségű tiszta energiát.
Az FBI figyelmeztetett a nap- és szélenergia-rendszerek kibertámadásokkal szembeni sebezhetőségére, amelyek 2023-ban az USA villamosenergia-fogyasztásának 21 százalékát tették ki. Kiemelték, hogy a megújulóenergia-ipar gyors növekedése gyakran hiányos szabályozások mellett zajlik, és ez növeli a kiberkockázatokat.
Az elektromos járművek és az acél esetében valószínűleg továbbra is fennmarad a kínai túlkapacitás – írja a Goldman Sachs egy minapi jelentésben. Más területeken azonban elképzelhető, hogy a távol-keleti vállalatok lépéseket tesznek a kereslet-kínálat kiegyensúlyozásának érdekében.
Egy michigani startup most azon igyekszik, hogy a neves sci-fi író, Isaac Asimov 80 évvel ezelőtti őrült ötletét valósággá formálja.
Az USA legnagyobb megújuló energiatermelő cégének vezetője a minap a Financial Times hasábjain figyelmeztette Joe Bident. Arra kérte az elnököt, hogy ne vessen ki további kereskedelmi vámokat a kínai zöldenergia-technológiákra, mert ezzel lábon lőheti magát Amerika: ugyanis így a saját zöldfordulatának sikerét kockáztatja.
A világ legnagyobb naperőművét helyezte üzembe Kína, amely akár egy kisebb állam igényeit is fedezni tudja. Ez megerősíti a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzését, miszerint a sárkánynak vezető szerepe lesz a megújuló energia 2030-ig történő megtriplázásában.
Az Egyesült Államok számos problémával szembesül a zöldátállás során. Az egyik fő gond, hogy sok tekintetben a vetélytársától, Kínától függ, és a jelenlegi folyamatok alapján mindez egyhamar nem változik.
Négy magyar fővárosnyi területet „rabolt el” a zöldfordulat, a fenntartható fejlődés egy friss tanulmány szerint Brazíliában. Ott két évtized alatt óriási, jobbára hasznos termő- és más földet vett igénybe a szélkerék- és napelemfarmok telepítése. Ez a zöldrablásnak vagy zöldföldrablásnak fordítható jelenség (green grabbing). Így a fenntarthatóság égisze alatt a termő- vagy épp az erdősítésre használható földterületek csökkennek – figyelmeztet egy friss brit jelentés.
Az egyik vezető ázsiai portál zöldgazdaságról szóló anyagának a kínai közreműködéssel épült kaposvári napelemfarm szolgáltatta az illusztrációt. Ezen a kínai zöldkonferencián megállapították: a távol-keleti nagyhatalom megújulóenergia-forradalma nemcsak az ország zöldfejlesztési céljainak megvalósítását támogatja, hanem minőségi és megfizethető termékekkel, valamint könnyen elérhető kínai technológiák és megoldások széles körével járul hozzá a globális zöldátmenethez.
Az amerikai külügyminiszter pekingi látogatására akkor kerül sor, amikor a törvényhozásban a demokraták és a republikánusok versengenek azért, hogy keményebbnek tűnjenek Kínával szemben. Antony Blinken is számos problémával érkezett meg a kínai fővárosba, ám a megbeszélésein legalább megpróbálják tisztázni a nézetkülönbségeket.
Magyarországon az előállított villamos energia 18 százalékát napelemek termelték meg 2023-ban, amellyel az európai élmezőnybe tartozunk. A részarányokat tekintve pedig hazánk a második helyen áll Görögország után – mondták el egy az Indexen megjelent interjúban Kecskés Bálint és Mihálovics Zoltán, a Makronóm Intézet elemzői.
Ne lepődjünk meg, ha Európában járva napelemekből álló kerítéseket látunk. Külföldön új, „alternatív” helyszínt találtak az olcsó zöldtechnológiának, mivel a napelemek tetőtéri telepítési költségei magasak.
Egyre több európai országban napelemeket telepítenek már a kerítésekre is, olyan olcsók lettek a panelek. A kínai napelemdömping és az ázsiai nagyhatalom termelésének fellendülése telíti a világpiacot. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint a napelemek kínálata eléri az 1100 gigawattot év végére, ami a jelenlegi kereslet triplája.
Az Egyesült Államok felpörgetné a hazai napelemgyártást, ezért betiltotta a technológia egyik legfontosabb alkotóelemének, a poliszilíciumnak a kínai importját. Mivel Kína világelső a napelemgyártásban és jóval olcsóbb is a versenytársainál, így Washington lépése megdrágíthatja az amerikai napelempiacot és megemelheti a zöldenergia költségét is. Európában még rosszabb a helyzet: kontinensünk napelemfüggősége Kína felé akkora, hogy egy, az amerikaihoz hasonló lépés akár az európai klímacélok teljesítését is veszélyeztetné.
A világ legnagyobb napelemgyártója szerint Európa és az Egyesült Államok lassabban érheti el a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást, ha korlátozzák a kínai vállalatokat a megújuló energiaforrással kapcsolatos ellátási láncukban. Azonban ha nem lépnek, Kína elárasztja a piacot. Nehéz döntés előtt áll a Nyugat.
