Paks II. építkezés 2023 szeptember fotó: MTI

Szijjártó Péter: a legszigorúbb biztonsági és környezetvédelmi előírások mellett zajlik a paksi bővítés

Szerző: | 2023. november. 6. | Hazai, Zöldenergia

A legszigorúbb előírásokat követve zajlik a paksi bővítés, a két új blokkot kettős vasbeton fal veszi majd körül, amely a legdurvább külső behatásoknak is ellen tud állni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.  

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának meghallgatásán beszámolt egyebek mellett a paksi beruházás állásáról is, üdvözölve, hogy immár a projekt látható fázisa zajlik. 

„A két új blokk abszolút úgynevezett Fukusima-álló lesz, ami azt jelenti, hogy kettős vasbeton fal, vagyis dupla falú hermetikus védőépület veszi körül a nukleáris létesítményt, tehát minden külső behatásnak, a legdurvábbaknak és robbanásnak, vagy akár egy repülőgép rázuhanásnak is ellen tud állni” – mondta. 

Tájékoztatása szerint jelenleg a talajelőkészítéssel kapcsolatos munkák folynak a területen, de megvan már több épület építési engedélye is, megkezdődött a hosszú gyártási idejű berendezések építése, illetve egy német–amerikai vegyesvállalat dolgozik a résfalazáson. 

„Szeretném önöket biztosítani arról, hogy a legszigorúbb előírásoknak, biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak felel meg mindaz, ami Pakson történik”  

– jelentette ki a miniszter. 

Szijjártó Péter elmondta, hogy 94 magyar cég mellett amerikai, francia, német, svéd és osztrák társaságoknak van alvállalkozóként szerződésük egyelőre az építkezésben. „Nem tudom, hogy meg kell-e ismételnem az országokat és azok orientációját” – húzta alá. 

Szijjártó leszögezte, hogy a versenyképesség javításának és a környezet védelmének kéz a kézben kell járnia egymással, mivel ezen egyensúly megbontása bármilyen irányba több kárt okozna, mint hasznot. A miniszter emlékeztetett, hogy a nemzeti energia- és klímaterv alapján az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 50 százalékkal kell csökkennie 2030-ig az 1990-es adatokhoz képest: ennek mértéke jelenleg már 32 százalék, miközben évről évre hatalmas gazdasági rekordokat sikerült megdönteni. 

„Húsz olyan ország van a világon, amely képes volt úgy növelni a GDP-jét, hogy közben csökkentette a károsanyag-kibocsátását” – hangoztatta. Kiemelte, hogy a zöldátmenet végrehajtása során is szavatolni kell az energiaellátás biztonságát. „Ehhez arra van szükség, hogy a zöld ügyet ne egyfajta politikai és ideológiai monopóliumként kezeljük, hanem valós kérdésként, aminek mindkét lába leér a földre” – fogalmazott. 

A miniszter rámutatott, hogy a villamos energia a jövőben még meghatározóbb szerephez fog jutni, így 50 százalékkal bővülhet 2030-ig az Európai Unió tagállamainak átlagos áramfelhasználása. A miniszter komplex kérdésnek nevezte azt, hogy miként lehet olcsón, biztonságosan, fenntartható módon, továbbá nagy mennyiségben oly módon villamos energiát előállítani, hogy azáltal minél inkább függetlenedni lehessen a nemzetközi energiapiac elképesztő ármozgásaitól. 

„A nukleáris energia képes arra, hogy nagy mennyiségben olcsón, biztonságosan és a környezet megvédésével állítsunk elő elektromos energiát” – mondta. „Az Európai Unióban erről hatalmas vita van. A tagállamok is kettészakadtak (…) Mi azt gondoljuk, hogy ezen vitákat is érdemes lenne a racionalitás mezején tartani. Na most, ebből van a legkevesebb ezekben a vitákban, tehát leginkább a politikai-ideológiai kérdések jönnek elő, és a racionalitás, sajnos, ennélfogva kevesebb szerepet kap” – sérelmezte Szijjártó Péter. 

Hangsúlyozta, Magyarországon ma a villamosenergia-előállítás 65 százaléka már karbonsemleges, ami 80 százalékban az atomenergiának köszönhető.  

A paksi blokkok 90-91 százalékos kihasználtsággal működnek, a fűtőanyag szállítása folyamatos, az időjárásfüggő termelési módok pedig csak minimális részét tudják kielégíteni a keresletnek a fogyasztási csúcsok idején– sorolta. 

Mekkora az atomerőművek környezeti lábnyoma? 

A miniszter arra is kitért, hogy az atomerőművek teljes életciklusra vetített környezeti lábnyoma nem nagyobb a többi karbonsemleges technológiáénál, ráadásul a nukleáris reaktorok a legjobb eredményeket hozzák azon a téren is, hogy mennyi termőföldet kell feláldozni egy megawattnyi energia előállításához. 

Hozzátette, hogy a paksi bővítéssel évente 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása és 3,5 milliárd köbméternyi földgáz importja lesz kiváltható. Ezen számok nagyságának érzékeltetésére megjegyezte, hogy a teljes magyar közlekedési szektor kibocsátása évi 12 millió tonna, és az összes hazai erdőterület hatmillió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást tud elnyelni évente. 

Mi a helyzet a naperőművi kapacitásokkal? 

A tárcavezető érintette a naperőművi kapacitások kérdését is, rámutatva, hogy tavaly sikerült elérni a 4000 megawattos teljesítményt, ami 13 százalékos arány a teljes villamosenergia-termelésen belül, ez pedig a három legjobb eredmény között van az EU-ban. Idén októberig összesen 5400 megawattnyi naperőmű-kapacitás került beépítésre, és ebből több mint 2100 megawattot a kiserőművek tesznek ki – tudatta. 

„A 6000 megawattos célt jóval korábban el fogjuk érni, mint azt korábban kitűztük. 2030 volt a cél, ehhez képest már most 5400 megawattnál vagyunk, és így a 2050-es célt is nyugodtan tíz évvel előre lehet hozni, 2040-re” – közölte. 

„Amennyiben végigmegy a nukleáris beruházásunk, s ezzel az ütemmel haladnak a napenergia beruházások is, akkor azt hiszem, hogy a következő évtized elejére elmondhatjuk, hogy szinte 100 százalékban karbonsemlegesen és önellátóan tudunk villamos energiát biztosítani az ország lakossága és gazdasága számára” – összegzett. 

Forrás és fotó: MTI 

Kapcsolódó:  

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn