Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője 

A KSH friss adatai szerint éves alapon – a munkanaphatástól megtisztítva – az ipari termelés 4,1 százalékos, míg havi alapon 1,1 százalékos mérséklődést mutatott. Ezek az adatok a várakozásoktól érdemben nem térnek el. 

A KSH az első becslésben ugyan nem közöl részletes adatokat, csak annyit, hogy a feldolgozóipari alágak többségében visszaesés volt, jelentős növekedés csak a kokszgyártás és a kőolaj-feldolgozás ágazatában következett be. Ebben viszont az alacsony bázis játszhatott szerepet az üzemanyag-ársapka okozta magas kereslet után visszaeső termelés révén. 

A német sztrájkok hatása is érződött 

Az ipar egyik legnagyobb gátja jelenleg a külső kereslet alakulása: a német gazdaság nehézségei a tavalyi év végén már begyűrűztek a magyar gazdaságba az exportra termelő ágazatokon keresztül, amit tovább tetőztek a januári németországi gazda- és vasutassztrájkok, miközben a belső kereslet még nem állt helyre, az óvatossági motívum pedig továbbra is erősen befolyásolja a fogyasztói döntéseket.   

A belső kereslet erősödhet  

Az ipari termelés alakulásában az idei évben is kettősség várható. A tavalyi év első felében megfigyelhető volt, hogy az exportra termelő ágazatok teljesítménye javult, miközben a belső kereslet miatt a hazai piacra termelő ágazatok teljesítménye érdemi visszaesést mutatott. Az idei év vonatkozásában – az év első felében mindenképpen – ennek fordítottja várható, figyelembe véve, hogy a német hangulatindexek, az üzleti várakozások továbbra is negatív képet festenek.  

A reálbérek emelkedése miatt felpattanó kereslet a belföldre termelő ágazatokat segítheti, miközben legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság gyengélkedése az exportorientált ágazatokban eredményezhet visszaesést.  

Utóbbi területek nagyobb súlya miatt az ipar várhatóan nem, vagy csak kismértékben tud majd hozzájárulni a növekedés dinamizálásához. Viszont ha a külső környezet javulásnak indul, az érdemi lökést adhat a magyar gazdaság egészének. 

A friss külkereskedelmi adatokban vegyes a kép 

A termék-külkereskedelem januárban ismét többlettel, 497 millió euróval zárt, vagyis a tavaly decemberben kialakult hiány átmeneti jelenségnek tűnik. Kedvezőtlen ugyanakkor, hogy ez annak köszönhető, hogy éves alapon az import az exportnál nagyobb mértékben esett vissza: az euróban számított adatok alapján az előbbi 14,3 százalékkal, az utóbbi 7,4-gyel. Az export mérséklődését az ipar gyenge teljesítménye magyarázhatja, ami a legfontosabb felvevőpiacunk, Németország gyenge teljesítményére, illetőleg a fentebb említett, januárban bekövetkező német sztrájkokra vezethető vissza.  

Ezt támasztja alá a német statisztikai hivatal által ma közzétett külkereskedelmi adat is, amely szerint  

a német import éves alapon 8,3 százalékkal csökkent, míg az export is csupán 0,3 százalékkal növekedett.  

A hazai import számottevő visszaesését egyrészt ugyancsak az ipar teljesítménye, másrészt az erős óvatossági motívum miatti alacsony fogyasztás, illetve a bizonytalanság és a magas kamatok miatt elmaradó beruházások is magyarázzák. 

Mi várható idén a külkereskedelemben? 

Az idei évben a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege vélhetően romlani fog a tavalyi historikusan magas többlet után, azonban előrejelzésünk szerint a szufficit vélhetően még 2024-ben is fennmarad. Komoly kockázati tényezőként azonosítható, hogy a német gazdaság problémái nem látszódnak oldódni. Bár számos beruházás termőre fordul 2024-ben, a legfontosabb felvevőpiacunk gyengélkedése miatt csupán visszafogott növekedést várunk az export esetében. Ezzel szemben  

az import növekedésnek indulhat az emelkedő reálbérek és így az oldódó óvatossági motívum eredményeként emelkedő fogyasztás, valamint a megindult uniós források és a normalizálódó kamatkörnyezet következtében feltámadó beruházások nyomán. 

Gyenge a konjunktúra, de itthon segítenek a támogatott programok 

A külpiacok gyengélkedése hátráltatja az ipari teljesítmény helyreállását – értékeli a helyezetet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a friss adatok kapcsán kiadott kommentárjában. Eszerint az ipari termelést továbbra is negatívan befolyásolják a háború és a szankciók negatív hatásai, amelyek jelentős károkat okoztak az európai gazdaságban. A gyenge európai konjunktúrával együtt járó gyenge külpiaci kereslet az exportaktivitás mérséklődésén keresztül lefelé húzta az ágazat hazai kibocsátását. Ugyanakkor 2024-ben a kormány célja, hogy helyreállítsa a növekedést, és újra dinamikusan, 4 százalék körüli mértékben emelkedjen a GDP.  

Az NGM értékelése szerint ennek érdekében tovább kell emelni a munkaerőpiaci aktivitást, az óvatossági motívum fokozatos oldásával és a bizalom erősítésével helyre kell állítani és növelni kell a fogyasztást, és 25 százalékos szint felett kell tartani a beruházásokat. Ez utóbbi érdekében az ipar teljesítményét és beruházásait a kormányzat olyan államilag támogatott programokkal segíti, mint az 1200 milliárd forintos keretösszegűre emelt Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Széchenyi Kártya Program, a hatszorosára bővített Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program is. 

A beruházások növekedéséhez hozzájárul továbbá a kereskedelmi bankok 2024. február 1-jén elindult önkéntes akciója is, amely 0 százalékra csökkentette a BUBOR feletti kamatfelárat, ezáltal jelentősen mérsékelve a hitelkamatokat és ösztönözve a fejlesztéseket. Biztató jel, hogy  a vállalkozások új hitelfelvételének értéke 2023 decemberében már több mint 30 százalékkal bővült a megelőző évhez képest, azaz a vállalati hitelezésben már fordulat azonosítható, amely érezhető lesz a termelési adatokban is. 

Mindezeken túl a dinamikus fejlődés támogatása és a vállalkozások versenyképességének növelése érdekében  a kormány 450 milliárd forintot biztosít a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz programon keresztül, amelynek első pályázatai a második negyedévtől kezdődően elérhetők lesznek. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI