„Az elmúlt évek eseményei – világjárvány, orosz–ukrán háború – egyértelművé tették, hogy a bizonytalanság a mindennapjaink részévé vált. Ennek megfelelően rendkívül fontos, hogy ezt mérni tudjuk, és képesek legyünk megbecsülni a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatását” – szögezte le az Index megkeresésére György László kormánybiztos. A Makronóm Intézet a nemzetközi környezetben egyik leggyakrabban alkalmazott, gazdasági bizonytalanságot mérő indexet honosította Magyarországra. 

Először Magyarországon a Makronóm indexe 

Az Economic Policy Uncertainty Index a gazdasági újságcikkekben meghatározott szavak és kifejezések előfordulási gyakoriságát figyeli, amelyek három kategóriába sorolhatók: a gazdaság (economy), a szakpolitika (policy) és a bizonytalanság (uncertainty), ebből származik az EPU elnevezés. 

Az EPU-index Magyarországon eddig nem volt elérhető, és az egyik legnagyobb előnye, hogy nagy frekvenciájú adatok felhasználásával a bizonytalansági sokkok azonosítása rendkívül gyors lehet,  

és ez jelentős segítséget nyújthat a döntéshozók számára. A Makronóm Intézet kutatói egymillió újságcikket dolgoztak fel a 2003–2023 közötti időszakban, hogy pontos becslést tudjanak adni a gazdasági folyamatokról. 

György László a hírportálnak aláhúzta, hogy az EPU-index jelentősen megugrott a koronavírus-járvány hazai kirobbanásakor, valamint az orosz–ukrán háború kezdetekor. Utóbbi esemény következtében történelmi csúcs közelébe emelkedett a magyar index, ami csak az euróválság (2011) idején volt magasabb. 

Mérséklődik a bizonytalanság 

Az elmúlt hónapokat tekintve azt láthatjuk, hogy a gazdasági bizonytalanság mértéke jelentősen mérséklődött a háború kitörése óta, és jelenleg már a koronavírust megelőző időszak alacsonyabb szintjét közelíti. Bár még várni kell a globális fordulatra, Magyarországon az optimizmus visszatérőben van – szögezte le a kormánybiztos. A legtöbb bizalmi indikátor továbbra is az átlagosnál rosszabb globális üzleti hangulatról számol be a világ minden régiójában. 

Februárban romlott a gazdasági hangulatindex az euróövezetben és az Európai Unióban – derült ki az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának felméréséből. Az euróövezet hangulatindexe (Economic Sentiment Indicator, ESI) a januári 96,1-ről 95,4 pontra gyengült. Az unió hangulatindexe az előző havi 95,8 pontról ugyancsak 95,4-re süllyedt. 

György László kiemelte, hogy a német értékek különösen rosszak: az Ifo-index alapján a teljes német nemzetgazdaság (feldolgozóipar, szolgáltató szektor, kereskedelem, építőipar) jelentős nehézségekkel küzd.  

Magyarországon azonban a nemzetközi hangulat ellenére kismértékben javultak a várakozások, és az EPU-index alapján februárban csökkent a bizonytalanság mértéke is. 

Mit mutatnak a hazai adatok? 

Az év elején csökkent a bizonytalanság mértéke a magyar gazdaságban. Az üzleti szereplők optimistábban tekintenek a 2024-es évre, mint az azt megelőzőre. „A tavalyi egy rendkívüli kihívásokkal teli év volt, de a kormány hathatós beavatkozásának is köszönhetően – és persze a magyar vállalkozók kitartásával – sikerült megőrizni a gazdaság alappilléreit: a foglalkoztatás magas szinten áll, az év végén pedig már a reálbérek is növekedésnek indultak” – összegezte a kormánybiztos.  

A Makronóm Intézet februári elemzése azt tükrözi, hogy a kedvezőtlen külső környezet ellenére az EPU-index által jelzett bizonytalanság Magyarországon az év elején alacsony. Ám továbbra is fontos megemlíteni, hogy a német gazdaság alakulása kiemelten fontos hazánknak, hiszen ez az egyik legfontosabb kereskedelmi partnerünk. Az elemzőház is leszögezte: gazdasági méretéből fakadóan jelentős piacot teremt a hazai vállalkozások számára, mivel a teljes termékexport több mint a negyede irányul Németországba.  

A magyar gazdaságban tapasztalható derűlátás elsősorban a feszes és stabil munkaerőpiacnak köszönhető. A munkanélküliség továbbra is alacsony (4,2 százalékos), mintegy 1,7 százalékponttal kedvezőbb az európai uniós átlagnál – emelte ki György László. A munkaerő-tartalék 2013 óta szinte folyamatosan csökken, valamint 2010 óta 71,2 százalékkal növekedett a bérek vásárlóereje, és az utóbbi évtizedben felére mérséklődött a munkanélküliségi ráta. Tehát a gazdasági nehézségek nem gyűrűztek be a munkaerőpiacra. 

A kormánybiztos az Indexek azt hangsúlyozta, hogy

az EPU-val valós időben látjuk a gazdasági bizonytalanság alakulását, és egy esetleges megugrásra a kormányzat azonnal tud reagálni. Nem szükséges hónapokat várni a hivatalos statisztikai adatokra

– amelyek természetesen szintén rendkívül fontosak, csak a valós eseményeket jellemzően másfél-két hónapos csúszással közvetítik. 

A gazdasági bizonytalanság kifejezetten hangsúlyos lett a magyar gazdaságban. Mind a nemzetgazdasági, mind a pénzügyminiszter folyamatosan hangsúlyozza: az óvatossági motívumot oldani kell, hiszen ha a megtakarítási ráta emelkedik, az rossz a gazdaságnak. 

A javulás jelei láthatók 

A nehézségekre jellemzően az a reakció érkezett a gazdasági szereplőktől, hogy megemelték a megtakarításaikat. Így viszont jelentősen visszaesett a fogyasztás, ami azért nehéz helyzet, mert a magyar adórendszer a fogyasztásalapú adóbevételekre fókuszál. Így az óvatossági motívum emelkedése miatt nem csak beruházások maradhatnak el, ez a költségvetésben is káros hatásokat okozhat, ezért folyamatosan monitorozni kell a bizalom változását – állapította meg a kormánybiztos. 

Kormányzati oldalról – az infláció letörését követően – az óvatossági motívum oldása érdekében a munkahelyek erősítésével, a bérnövekedés támogatásával, illetve a gazdasági bizalom helyreállításával lehet tenni. A jövedelmi helyzet javul, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint az inflációs várakozások nyomán két számjegyű nominális bérdinamika az idei évben is várható – így összegezte György László, aki szerint ez a lassuló inflációval együtt már érdemi reálbér-emelkedést szül, nemcsak ellensúlyozva a tavalyi csökkenést, hanem kétéves időtávon belül bővülést is eredményez. 

Így tehát jövedelmi oldalról elméletileg nincs akadálya az óvatossági motívum oldódásának. Ugyanakkor az adatok jelenleg azt mutatják, hogy a háztartások első lépésként még a tartalékaikat töltik fel, amelyek a magas inflációs időszakban – illetve egyes társadalmi csoportokban már a járvány idején – lecsökkentek. 

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a napokban ezt így foglalta össze: a kormány januárra 3,8 százalékra szorította vissza az inflációt, az gyakorlatilag összeomlott, és gazdasági szempontból már nem jelent problémát.

A pénzromlás sikeres mérséklését követően a kabinet már minden erejével az előtte álló év fő feladatára, a gazdasági növekedés helyreállítására összpontosít, azaz az óvatossági motívum oldására, a fogyasztás helyreállítására, a beruházások 25 százalék felett tartására és a munkaerőpiaci aktivitás további növelésére. 

A tárcavezető arra is rámutatott, hogy a gazdaságban az óvatos javulás jelei már látszódnak, ezt támasztják alá az utóbbi hónapokban a kiskereskedelem és a turizmus élénkülését mutató adatok is. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock