A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Taub Alexandra solution architecttel beszélgetett egy olyan fejlesztésről, amely mérföldkő a magyar fintech- és MI-szektor számára: elkészült az első magyar fejlesztésű ChatGPT-applikáció, a Hungarian Fintech Explainer.
Az OpenAI benyújtotta a tőzsdei bevezetéshez szükséges dokumentumokat az Egyesült Államokban, ahogy fő riválisa, az Anthropic is a nyilvános piacra készül. Ha a jelenlegi értékelések megmaradnak, akkor a következő időszakban két olyan MI-cég jelenhet meg a börzén, amely a világ legértékesebb vállalatai közé tartozik.
Négy évvel a generatív mesterséges intelligencia forradalmát elindító ChatGPT megjelenése után az OpenAI át akarja formálni a saját zászlóshajótermékét. A vállalat egy olyan szuperalkalmazást épít, amely képes lesz önállóan kezelni a felhasználók digitális és nem is annyira digitális életének jelentős részét.
A legújabb iparági átrendeződések rávilágítanak arra, hogy a globális technológiai szektor és a nemzetbiztonsági érdekek egybeolvadása visszafordíthatatlan fázisba lépett.
Ki dönt arról, mire használható egy mesterséges intelligencia? A fejlesztő magánvállalat, amely etikai kockázatot lát, vagy az állam, amely a nemzetbiztonságra hivatkozik? Az Anthropic és a Trump-kormányzat összecsapása döbbenetes választ adott: Washington saját, eddig agyonsztárolt beszállítóját minősítette hivatalosan kockázati tényezőnek.
Rendkívüli, jó értelemben véve bennfentes kötetet mutatunk most be, amely igen alaposan körbejárja korunk egyik legfontosabb technológiai trendjét. A mesterséges intelligencia nagy nyelvi modelljét a világ elé táró Open AI háttértörténete és vezetőjének ambíciói igen tanulságosak.
Az év első Fintech Világa–adásán a stúdióban ott volt a két Sparks-kiadványból a második, az MI-fókuszú Fintech Sparks. Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Siklós Bence, a Peak tanácsadója ezúttal arról beszélgettek, hogy mit mutatott meg 2025 az MI-piacról. Kik a nyertesek, a vesztesek, és miért érezzük úgy, hogy „ez az év nem egy volt, hanem legalább három”.
Bernie Sanders amerikai szenátor vezetésével erősödik az MI-ellenes mozgalom Amerikában. December végén az CNN hírtelevízió nagy hírösszefoglalóban adott hangot a kétkedőknek, ahol kiderült, hogy egy az MI-adatközpontok bővítését lassító törvényjavaslat is tervben van.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója az MI jövőjét vizsgálta: lehet-e szuperapp a ChatGPT-ből, illetve mikor válhat a bankolás chatalapúvá.
A magyar származású MI-guru, Andrej Karpathy a ChatGPT-t kifejlesztő OpenAI egyik kucsfigurája szerint túlzottan nagyok a várakozások a mesterséges intelligencia (MI)-cégekkel szemben. Például a jól használható MI-ügynökökre még 5-10 évet várni kell, hiába lelkesek a cégek.
A közösségi média aranykora leáldozóban van: a felhasználók világszerte egyre kevesebb időt töltenek a platformokon, miközben a tartalmak minősége zuhan. A „platformrohadás” korszakában a figyelemért folytatott harc már nem a kapcsolódásról, hanem a képernyőidő kizsákmányolásáról szól.
Az OpenAI és Jony Ive egy titkos, tenyérnyi méretű MI-eszközt fejleszt, amely 2026-ra várható. A projekt technikai és etikai kihívásokkal szembesül, különösen az adatvédelem és a számítási kapacitás terén.
Húsz olyan ország van a világon, ahol nem lehet csevegni a robotunkkal. Van olyan, ahol a kormány tiltja, van, ahová az OpenAI nem adja a szolgáltatását.
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
Európa technológiai szuverenitásáért indított harcában az MI-infrastruktúra lett az új frontvonal. Az Nvidia támogatásával nagy ívű tervek születnek, de az amerikai óriások árnyékában az uniós álmok megvalósítása továbbra is nehéz, ha nincs elég pénz.
A mesterséges intelligencia értelmiségi munkahelyek millióit törölheti el, megnövelve a munkanélküliséget, hosszú távon akár a demokratikus berendezkedést is fenyegetve. Erre figyelmeztet Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója, aki szerint ezt a folyamatot nem hirtelen lefékezni, hanem megzabolázni kell.
A közgazdászok rajonganak érte, de nem árt az óvatosság.
Az OpenAI szervezeti átalakítása komoly kérdéseket vet fel az MI-fejlesztés hosszú távú céljairól.
A ChatGPT érzelmi jóllétünkre gyakorolt hatását vizsgálta az OpenAI az MIT Media Lab közreműködésével. A kutatásból kiderült, hogy a felhasználók csak kis része kerül érzelmi kapcsolatba a chatbottal, ugyanakkor akik társként tekintenek rá, azok átlagosan napi fél órát töltenek vele, és jelentős különbségek figyelhetők meg a férfiak és a nők használati szokásai között.
A világ vezető techvállalatai soha nem látott mértékben vetik bele magukat a mesterségesintelligencia-fejlesztésekbe: az idén akár 300–320 milliárd dollárt is költhetnek csupán erre a területre. Úgy tűnik azonban, hogy a kínai DeepSeek jelenti a „rést a pajzson”, amely töredékáron hozott létre hasonló képességű MI-modelleket, mint a nyugati óriások.
Az Alphabet irányelvei már nem tiltják, hogy a technológiáját hadiipari célokra használják – ezzel átpasszolta a labdát a kormányoknak, mostantól az ő felelősségük azok etikus használata.
A DeepSeek térnyerése aggodalomra ad okot – figyelmeztetett Yoshua Bengio, akit a modern MI egyik „keresztapjaként” tartanak számon. Szerinte a kínai startup előretörése veszélyes versenyt indíthat el a technológiai óriások között.
Az OpenAI bejelentette legújabb fejlesztését, az Operator nevű mesterségesintelligencia-ügynököt, amely már anélkül tudja, mit kell csinálni, hogy megmondanánk neki. Az OpenAI mesterségesintelligencia-chatbotjához, a ChatGPT-hez sűrűn és gyorsan érkeznek frissítések, de – a Forbes szerint – a legújabb talán az eddigi legjelentősebb előrelépés. Amikor a ChatGPT alig több mint két évvel ezelőtt elindult, a maihoz képest […]
Az OpenAI részéről elmondták, bizonyítékaik vannak arról, hogy a kínai DeepSeek mesterségesintelligencia-startup az ő modelljeit használta fel a saját technológiájának fejlesztéséhez.
A The Guardian szerint kiszivárgott dokumentumok arra engednek következtetni, hogy Izrael a háborús tevékenységeibe is integrálhatta az amerikai technológiai óriást, hogy kielégítse a felhőalapú és mesterséges intelligenciát alkalmazó eszközök iránti növekvő igényt. Az OpenAI tagadja, hogy köze lenne hozzá
Az OpenAI legújabb nyelvi modellje, a ChatGPT o1 tesztelése során aggasztó viselkedésmintákat figyeltek meg a kutatók. Avizsgálat feltárta, hogy a mesterséges intelligencia meghökkentő dolgokra képes, például törlésének szándékát felismerve megpróbálta átmenteni magát más szerverekre, és gyakran hazudott saját tevékenységéről.
Az OpenAI és az Anduril közötti új partnerség alapjaiban változtatja meg a mesterséges intelligencia katonai felhasználásának jövőjét. A vezető MI-vállalat mindössze egy év alatt teljes fordulatot vett: a fegyverkezés és a hadviselés teljes tiltásától eljutott a csatatéren felhasználható MI-rendszerek fejlesztéséig.
A vezető mesterségesintelligencia-vállalatok nem csupán a technológiai újításokban versenyeznek, hanem abban is, hogyan adjanak személyiséget a modelljeiknek.
Bár a mesterséges intelligenciával felvértezett robotok fejlesztése folyamatos, még számos technikai és biztonsági akadály áll előttük, így egyhamar nem veszünk otthonra is egyet. De ne hagyjon el minket a remény: az OpenAI már gőzerővel dolgozik egy háztartási humanoid roboton.
Az OpenAI új mesterségesintelligencia-modellt dob piacra, amely az érvelési képességével nehéz matematikai, kódolási és tudományos problémák megoldására is képes.
