Az amerikai tengerészgyalogság elsőként tesztelt harci körülmények között egy hírszerzésre specializált generatív MI-t, amely sokkal gyorsabbnak bizonyult a korábbi manuális elemzési módszereknél. Azonban nem szabad elfelejteni: az MI gyakran téved.
Kiszivárgott Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter márciusban aláírt átmeneti stratégiai iránymutatása az Egyesült Államok katonai tevékenységét és prioritásait illetően. E szerint Kína és Tajvan védelme az elsőrendű kérdés, miközben az Oroszország jelentette fenyegetések elhárítását Európára bízzák.
Érdekes állítást tett az egyik amerikai portál: szerintük azon kasszasikerek egyharmada, amelyekben megjelenítik a katonaságot, a Pentagon támogatásával készülnek.
Az OpenAI és az Anduril közötti új partnerség alapjaiban változtatja meg a mesterséges intelligencia katonai felhasználásának jövőjét. A vezető MI-vállalat mindössze egy év alatt teljes fordulatot vett: a fegyverkezés és a hadviselés teljes tiltásától eljutott a csatatéren felhasználható MI-rendszerek fejlesztéséig.
A Pentagon hetedik éve nem tud elszámolni a teljes – most éppen 824 milliárd dolláros – költségvetésével, és 2018 óta egyetlen alkalommal sem felelt meg a törvényileg előírt ellenőrzéseknek. Bár tisztviselői előrelépésről beszélnek, és 2028-ra tiszta auditot tűztek ki célul, a kritikusok szerint a krónikusan átláthatatlan pénzgazdálkodás és a növekvő védelmi kiadások továbbra is aggasztók.
A még hivatalban lévő amerikai elnök mindent megpróbál, hogy egy utolsó, gigaösszegű fegyvercsomagot Ukrajnába juttasson, ám az idő nem neki dolgozik. Mire ugyanis elkészül a pakk, Trump valószínűleg már elfoglalja hivatalát.
A legutóbbi fegyversegélyek nagysága igen eltérő Izrael és Ukrajna esetében. Előbbi 3,5 milliárd, utóbbi 125 millió dollár értékben kap a háborúhoz szükséges haditechnikát Washingtonból.
Amennyiben valóban kitörne egy fegyveres konfliktus az Egyesült Államok és Kína között, Washington hetek alatt kifogyna a lőszerből. A hadihajók elleni rakéták például csak néhány napra elegendők. Aztán vége is lenne a háborúnak.
Ron Paul annak járt utána, hogy a Pentagon miért képes sokkal jobban költeni a pénzt, mint egy sikeres műveletet összehozni. A sikertelen Prosperity Guardian hadművelet és a katasztrofálisan szétesett gázai móló csak két példája a közelmúltbeli rendkívül költséges kezdeményezéseknek, amelyek nem voltak képesek elérni kitűzött céljaikat, bár kétségtelenül gazdagították a katonai vállalkozókat.
A második világháborús Truman-bizottság munkája adta az ötletet annak a hat amerikai szenátornak, akik egy vizsgálatfolyamat beindítását kérik a Szenátus elnökétől az amerikai hadiipari vállalatok ellen. Gyanújuk szerint súlyos visszaélések és túlszámlázások folynak a háttérben.
A washingtoni hadsereg legfelsőbb katonai mesterséges intelligenciával foglalkozó tisztviselői a héten ipari vezetőkkel találkoznak, hogy megvitassák a nagy nyelvi modellek és más újonnan megjelenő technológiák védelmi alkalmazási lehetőségeit. Bár nagy előnyhöz juttathatja őket a fejlesztés, a mesterséges intelligencia kockázatairól továbbra sem érdemes megfeledkezni.
A Pentagon felpörgette a fegyverszállítást Izraelbe, és – az ukrán rendelésekkel ellentétben – igyekszik minden kérést azonnal teljesíteni.
Az USA becslése szerint Peking 2030-ra már több mint 1000 nukleáris robbanófejjel fog rendelkezni.
A Pentagon rövidesen több ezer, pilótát nem igénylő repülőgépet tervez beszerezni. Emberi vezető helyett a mesterséges intelligencia irányítja majd a gépet. Az okosgépek nem csupán hatékonyak és biztonságosabbak, de töredékébe kerülnek a modern ember által vezetett harcászati repülőgépeknek.
Ukrajnába érkeznek valamikor a Kijev által követelt legújabb csodafegyverek, amelyek „eldönthetik a háború sorsát”. Hány F–16-os, mikor állhat hadrendbe, és miért ennyire nehézkes az ukrán pilóták kiképzése?
Már áprilisban Richard Haass és Charles Kupchan a leghitelesebb bizonyítékokkal próbáltál igazolni: Oroszországnak végül – igaz politikai és területi engedményekkel – hamarosan el kell jutnia egy békeszerződésig. A Rand és a Pentagon szivárogtatása után újabb agrumentum: már az amerikaiaknak is elege van a háborúból. Elemzésükben szó esik arról is arról is – hogyan azt a Makronóm korábban megírta – , hogy az egész háborúskodásnak Ukrajna után Európa a legnagyobb vesztese.
A május végi oroszországi támadásokhoz a Nyugat által Ukrajnába küldött fegyvereket használták. Ezt a Pentagon határozottan megtiltotta. Mégis megtörtént. Ki a felelős?
A SpaceX megkapta az USA védelmi minisztériumának ukrajnai műholdkapcsolat-szerződését.
A feszültség a világban nem hagyott alább május hónapban sem. Az orosz–ukrán háborúban még jelei sincsenek megállapodásnak, a Távol-Keleten pedig izzik a légkör.
Ukrajna két hét alatt lövöldözi el azt, amit az USA egy év alatt gyárt. A vállalatok nem bírnak az igényekkel, a készletek kimerülnek, pont akkor, amikor az ukránoknak a legnagyobb szüksége lenne rá.
Nagy port kavart a tengerentúlon az NBC News beszámolója, amely szerint az idei pénzügyi év toborzási céljainak mindössze 40 százalékát teljesítette az USA hadserege.
Munkaerőhiány, a termelési kapacitás szűkössége, az ellátási láncok összeomlása: okok, amelyek miatt előbb-utóbb nagy baj lehet az ukrán fegyverszállításokból.
Újabb listát hozott nyilvánosságra a napokban a Pentagon azokról a haditechnikai eszközökről, amelyeket eddig felajánlottak Ukrajnának. A felsorolásban akad egy olyan meghökkentő fegyver, amiről gyakorlatilag senki nem tud semmit. Még azt sem, hogyan néz ki pontosan.
